Augusztus 7-17. között tartották a Külföldi Magyar Cserkészszövetség Őrsvezetőképző táborát a New York államban levő Sík Sándor cserkészparkban. A több mint 60 résztvevő 14-15 éves cserkész többsége Amerikában és Kanadában, sőt néhány Európában született magyar gyermek, jórészük másod-, harmadgenerációs külföldön. Legtöbb közülük jár lakhelye hétvégi magyar iskolájába, mind tagja magyar cserkészcsapatnak és értékeli családja magyar hagyományát.

A Cserkészszövetség a tábor résztvevői számára egy Magyarságismeret című kézikönyvet készített, amely 94 oldalon ismerteti a magyar nyelv, irodalom, földrajz és történelem legfontosabb ismereteit, amely a külföldön élő fiatal érdeklődésére és ismereteire építve tárgyalja a tudnivalókat. A sok képpel gazdagított leírásokat egy párhuzamos történelmi időszalag egészíti ki, amely egymás mellé állítja azt, ami azonos időben történt az őskortól máig Magyarországon és a világ más részein. A kézikönyvet egy munkafüzet egészíti ki. Ez megfontolt kérdésekben idézi vissza a tanultakat. Olvassák például József Attila Altató című versét. A munkafüzet kérdezi: „József Attila megszemélyesíti még az élettelen tárgyakat is. Sorolj fel négy ilyet és írd melléje, hogy a tárgy mit csinál.” Vagy történelemből: „A trianoni döntés rossz döntés volt. Miért? Milyen nemrég lefolyt események bizonyítják, hogy rossz döntés volt ?” Földrajzból: „Sorolj fel öt budapesti helyet, ahova külföldi barátodat elvinnéd ?” Bármelyik külföldön élő magyarnak fejtörést okozna, hogy kapásból megválaszoljon némely kérdést. A nyelvtan szellemes és ügyes kérdésekkel vezeti rá a tanulót a magyar nyelv használatára: „Használj fel 6 szót az alábbiak közül úgy, hogy összefüggő és izgalmas cserkészmese szülessen belőlük: sürget – harsány – felleg – susog – venyige – haragos – nevet – hangos.” Jól elszórakozhat ezzel akármelyik olvasó. De nemcsak a szókincset gyarapítja a tananyag, hanem megismerteti a magyar nyelv jellegzetességeit, a nyelvtan alapjait is.

„Hogy viszonylul az, amit a magyar táborban tanultál ahhoz, amit a New York-i iskoládban tanulsz  történelemből?” kérdem Zombori Henriettétől, aki most megy Brooklynban a 9-ik osztályba. „Az amerikai iskolában a tanár felírja a táblára az  anyagot, amit mi lemásolunk, vagy megjelöli a könyvben a tanulnivalót” válaszolja –

 „ a cserkész táborban megbeszéljük és megvitatjuk a történelmi eseményeket.” Bizony lényeges különbség. Neki a legnagyobb kihívást a nyelvtan jelentette, hiszen arra kevesebb lehetősége volt a heti egyszeri magyar iskolában. Petreczky Júlia is a történelmet találta a legérdekesebb és tanulságosabb tárgynak. „Az volt a legjobb élmény, hogy milyen sok barátot szereztünk ”mondja. Ő Németországban született, másfél éves korában jött szüleivel Amerikába. Minthogy otthon mindig magyarul beszélnek, nem csoda, hogy a magyarságismereti vizsgán 97 százalékos eredményt ért el, szemben a 60 százalékos elfogadott szinttel. Ő is, mint azok, akik a vizsgán átmentek, őrsvezető lesz csapatánál. A következő lépés a segédtiszti képzés, amelynek a tananyaga már meg is jelent. Azonban jövőre jubileumi tábort szervez a Cserkészszövetség, így a segédtiszti tábort majd egy évvel később tartják majd meg Fillmore-ban.

A legfontosabb magyarokról szóló tudnivaló 94 oldalon, a kérdéseket tartalmazó munkafüzettel együtt olyan értékes gyűjtemény, amelyet jó lenne nagyobb körben is közreadni. Például ez lehetne az a magyarságismereti anyag, amit a határon túl élő állampolgárságra jelentkezőnek illene elsajátítani. Nem fordulhatna elő, hogy román, vagy ukrán magyarnak adja ki magát az EU-útlevél megszerzése érdekében. De az amerikai magyar iskolák számára is csodálatos tankönyv lenne. Élvezetes olvasmány, fejtörő azok számára is, mint én, akik sok évtizeddel ezelőtt koptatták a magyar iskolák padjait. Ajánlom mindenkinek, aki meg tudja szerezni!

A magyarságismereti tankönyvet Dömötör Gábor, Hársi Ernő és Szórád Gábor szerkesztette. Mellettük részt vett a tananyag megírásában dr. Némethyné Kesserű Judit, Gyulassyné Hites Györgyi, Kokronné Vámos Edit és Pillerné Tirczka Éva. Lektorálták Benedekné Micsinay Mária, Tóthné Kollár Katalin és dr. Hársi Sarolta. Támogatta a kiadást a Bethlen Gábor Alap, dr. Kádár Lynn Katalin és a Pannonia American-Hungarian Club. Kiadta a Külföldi Magyar Cserkészszövetség 2013-ban.