Legutóbbi hozzászólások

Margit városa: Margitta

2020.01.01. szerda, 12:52

2 267 megtekintés

KÖKÖVICS ANETT-EMESE (Margitta, Nagyvárad, Románia)

 

 

Az Érmellék, Berettyó-mente központja

Margitta az érmelléki dombok alatt, a Berettyó völgyében jött létre. A néprajzi irodalom és a lexikonok is az Érmellék egyik központjaként említik, de figyelembe véve a földrajzi és társadalmi szempontokat, inkább tekinthető Berettyó menti településnek. Margitta városa Erdély nyugati, Bihar megye északkeleti részén, a magyar határtól 30 km-re helyezkedik el. 2003-ban Románia Parlamentje municípiumi rangra emelte, mely magasabb szociális és  kulturális szintet jelent. A municípiumhoz tartozik Genyéte és Magyarkéc. A város éghajlatát meleg nyarak és szelíd telek jellemzik. Margitta a múltban is az Érmellék közigazgatási, kereskedelmi, gazdasági, egészségügyi és művelődési  központjának egyike volt.

 

 

 

 

 

 

 

Nevénének előfordulásai

 

A település neve 1216-ban bukkan fel először a Váradi Regestrumban mint Margueta, ami 1334-re Margytha, más adatok szerint Marguita, majd alig egy évszázad múlva, 1442-ben Margythafalwa, aztán Margithafalwa lesz. A mai magyar névhasználatot az 1800-as évektől használják mint Margitta, majd a trianoni döntések után a hivatalos román településnév Marghita lesz. A megnevezés eredetileg a Margit tulajdonnévből ered, megtoldva egy kicsinyitő képzővel, mely körül sok vita keringett, hogy melyik nevezetes történelmi Margitról is kapta nevét a város.

Margitta a középkorban folyamatosan Belső-Szolnok vármegye része volt, ahonnan a Csáky család közbenjárásának köszönhetően csatolták Biharhoz 1454 körül. 1370-ben Lackfi Miklós megerősítette a község Nagy Lajostól kapott vásártartási jogát, és ezzel megindult kiemelkedése a többi falu közül. A Lackfiak a 14. század végén hűtlenségi okok miatt veszítették el Margittát. A Csákyak uralma 1421-ben kezdődik, amikor is elnyerték Zsigmond királytól Margittát és a hozzá tartozó falvakat: Kéc, Akor, Dizsér, Lüki, Szunyogd, illetve a „vlach” falvak, melyet a király koronai birtoknak nevezett.

 

A Csákyak közel 500 éven át birtokolták Margittát és vidékét, végül a melkieknek adták el a birtokot 1852-ben.

 

 

De melyik Margit?

 

Visszatérve a város nevének eredetéhez, mely talán egy helytörténész számára olykor a legnagyobb kihívást jelentheti a település névadójának felkutatásában, végleges és minden tekintetben helytálló választ még nem kaptunk. Papp Attila „Az én Margittám” című könyvében viszont ésszerű és logikus levezetést véltem találni, aki ennek a Margitta-monográfiának a kedvéért könyvtárakban, illetve a világhálón kezdte kutatni a megfelelő magyarázatot és választ. Ő maga megnyugtató módon és magabiztosan vetette papírra, hogy sikerült megtalálnia kit is tarthatunk a város névadójának. A magyar és román helytörténészek egyetértenek abban, hogy a Margitta megnevezés személynévi alak, de a névadójának kilétéről már megoszlanak a vélemények. A kutatómunka során számos olyan Margit nevű egyházi, vagy világi személy jöhet szóba, aki esetleg alkalmas lenne a város névadójának. A magyar helységnévadás jellegzetessége az volt, hogy a törzs, a nép, személy, tulajdonos, foglalkozás, vagy a jellegzetes növényfajta neve vált a település megnevezésévé. A 12. századtól egy települést a templomának védőszentjéről is elnevezhettek, valószínüleg így történhetett Margitta megnevezése is.

 

A Kárpát-medencében számos település viseli még a Margit névre utaló nevet, pontosabban hat ilyen település volt még az Osztrák—Magyar Monarchiáról kiadott könyvekben. Bihar megye területén 39 települést neveztek el templomi védőszentjükről az ott lakók. A katolikus szentek között 5 szent viseli a Margit nevet: Alacoque Szt. Margit Mária, Antiochiai Szt. Margit Marina szűz, Árpád-házi Szt. Margit, Bourgeoys Szt. Margit rendalapító, Skóciai Szt. Margit skót királyné.

 

Az egyik helyi népmonda szerint Csáky grófnak volt egy Margit nevű lánya, aki egy szegény legénybe szeretett bele. A gazdag szülők tiltották lányukat a pásztorlegénytől, emiatt a lány belevetette magát a Berettyó folyó vizébe. A lányt kincseivel együtt temették a református templom alá, hogy nagy szükség esetén a nép kiáshassa a kincseket és használják a nép javára. A névadásnak ez egy mesei, mondai magyarázata, ami szép és romantikus, hiszen a népi képzeletvilág szülte.

 

Vannak olyan vélemények, hogy a település IV. Béla király és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő lányáról, Margitról kapta a nevét, akit hároméves korában beadtak a veszprémi Domonkos-rendi női kolostorba, majd a Nyulak szigetén, Szűz Mária tiszteletére építettek egy kolostort és ide helyeztették át Margitot is. Önsanyargató rövid élete után 1271. január 18-án hunyt el. A Margit-szigetnek is nevet adó szentéletű királylányt a magyarok évszázadokon át szentként tisztelték. A margittai polgároknak is csábító, hogy ezt a szentéletű királylányt tartsák városuk névadójának, és sokan ma is ezt a változatot tartják a valóságnak.

 

Árpád-házi Szent Margit

 

Különböző legendák és krónikák is megnehezítik a város névadójának kilétét, viszont a legelfogadhatóbb feltételezés, hogy Árpád-házi Szent Margitnak nevet adó Antiochiai Szent Margitról neveztetett el előbb a margittai templom, majd a település is. Ez a feltételezés azért is elfogadható, mivel az Árpád-házi királyok számos szállal kötődtek a bizánci udvarhoz. A 304-ben kivégzett Antiochiai Szent Margit, aki egyike a tizennégy Segítő Szentnek, rendkívül népszerű volt a 11. és 12. századi Európában és Magyarországon is számos templom és monostor választotta védőszentjének. Margitta első templomának is ő volt bizonyítottan a védőszentje, illetve róla nevezhették el a települést is a későbbiekben.

 

 

 

Antiochiai Szent Margit

 

 

A város nevezetes szülöttei

Ákom Lajos (1895-1967) orgonaművész, zeneszerző, kinek említésre méltóak orgonaszerzeményei, műdalai, kórusművei és filmzenéi.

Bónyi Adorján (1892-1967) író, lapszerkesztő, aki jogi karon végzett Kolozsváron, de nem érzett elhivatottságot ebben a szakmában, így az irodalomnak és zsurnalisztikának szentelte életét. Termékeny íróként számos novellája és regénye vált ismertté.

Id. Duka János (1907-1990) tanító, népnevelő, folklórgyüjtő. Margittai vásár címmel írt történelmi, néprajzi tanulmányt a régi margittai vásárok szokásrendjéről.

Gyarmaty István (1929-1995) kiváló vígjátéki adottságokkal rendelkező színész.

Harag György (1925-1985) a II. világháború utáni erdélyi színjátszás egyik legnagyobb személyisége, illetve kiváló színházi rendező.

Horváth Imre (1906-1993) újságíró, költő. Apja és nagyapja is gyógyszerészek voltak Margittán. Versei a természeti szimbolikára épülnek.

Horváth János (1878-1961) irodalomtörténész és egyetemi tanár, apja a város jegyzője volt. 1948-ban Kossuth-díjat kapott, munkássága az Ómagyar Mária-siralomtól kora irodalmáig, szinte a teljes magyar irodalmat átfogja. A Petőfi-monográfia egy része Margittán született, Ady személyesen is járt itt. Horváth János egy évvel volt fiatalabb Adynál, és egy évvel idősebb Móricznál. Adynak földije is volt: szülőhelye, a Bihar megyei Margitta mintegy 35 km-re esik a szilágysági Érmindszenttől. Ady így emlékezett meg margittai látogatásáról: „Bár maradtam volna Margittán, ahol olyan kedves, jó volt minden. Add át kézcsókjaimat, meleg, hálás üdvözleteimet. Töltök én még egy hetet Margittán. Szerető Adyd.”

 

2011. szeptember 12-én két évtizedes álma válik valóra a város magyarságának, ugyanis ekkor nyitotta meg kapuit az önálló magyar iskola, Horváth János Iskolaközpont néven, amely az első osztálytól az érettségiig biztosít anyanyelvű oktatást.

 

Horváth János Elméleti Líceum

 

Szabadság Feszt

Margitta egyik turisztikai látványossága a négynapos fesztivál, amelyet a helyi termálfürdőben rendeznek 2013 óta. Napközben szakmai programokra, vetélkedőkre, előadásokra, hagyományőrző tevékenységekre és táncházra kerül sor, esténként pedig több mint húsz zenekar lép fel, minden évben megújuló koncertekkel. A sportesemények sem maradnak ki a programból, emellett turisztikai programokat is szerveznek, hogy a messzebbről érekezettek megismerhessék a környék nevezetességeit.

 

 

 

 

 

Források

Papp Attila „Az én Margittám. Érzelmes monográfia”, Nagyvárad, 2010.

Tőtős Norbert „Margitta. Egy város egykor és ma”, Nagyvárad, 2011.

www.biharmegye.ro

 

Megjegyzés:  A szerző a Partiumi Keresztény Egyetem I. éves magyar nyelv és irodalom–angol nyelv és irodalom szakos hallgatója

1 hozzászólás

  1. ANTON ZSOLT

    VÁROSOM A HOL SZÜLETTEM . ISTEN ÉLTESEN MIND SOKÁIG BOLDOG. MARGITTA NAPOT KIVÁNOK MIND HALÁLIG ÉLYEN ERDÉLY ÉS A. MAGYAR NEMZET HÜ HAZA

    Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu