KÖKÖVICS ANETT-EMESE (Margitta, Nagyvárad, Románia)
Az Érmellék, Berettyó-mente központja
Margitta az érmelléki dombok alatt, a Berettyó völgyében jött létre. A néprajzi irodalom és a lexikonok is az Érmellék egyik központjaként említik, de figyelembe véve a földrajzi és társadalmi szempontokat, inkább tekinthető Berettyó menti településnek. Margitta városa Erdély nyugati, Bihar megye északkeleti részén, a magyar határtól 30 km-re helyezkedik el. 2003-ban Románia Parlamentje municípiumi rangra emelte, mely magasabb szociális és kulturális szintet jelent. A municípiumhoz tartozik Genyéte és Magyarkéc. A város éghajlatát meleg nyarak és szelíd telek jellemzik. Margitta a múltban is az Érmellék közigazgatási, kereskedelmi, gazdasági, egészségügyi és művelődési központjának egyike volt.
Nevénének előfordulásai
A település neve 1216-ban bukkan fel először a Váradi Regestrumban mint Margueta, ami 1334-re Margytha, más adatok szerint Marguita, majd alig egy évszázad múlva, 1442-ben Margythafalwa, aztán Margithafalwa lesz. A mai magyar névhasználatot az 1800-as évektől használják mint Margitta, majd a trianoni döntések után a hivatalos román településnév Marghita lesz. A megnevezés eredetileg a Margit tulajdonnévből ered, megtoldva egy kicsinyitő képzővel, mely körül sok vita keringett, hogy melyik nevezetes történelmi Margitról is kapta nevét a város.
Margitta a középkorban folyamatosan Belső-Szolnok vármegye része volt, ahonnan a Csáky család közbenjárásának köszönhetően csatolták Biharhoz 1454 körül. 1370-ben Lackfi Miklós megerősítette a község Nagy Lajostól kapott vásártartási jogát, és ezzel megindult kiemelkedése a többi falu közül. A Lackfiak a 14. század végén hűtlenségi okok miatt veszítették el Margittát. A Csákyak uralma 1421-ben kezdődik, amikor is elnyerték Zsigmond királytól Margittát és a hozzá tartozó falvakat: Kéc, Akor, Dizsér, Lüki, Szunyogd, illetve a „vlach” falvak, melyet a király koronai birtoknak nevezett.
A Csákyak közel 500 éven át birtokolták Margittát és vidékét, végül a melkieknek adták el a birtokot 1852-ben.
De melyik Margit?
Visszatérve a város nevének eredetéhez, mely talán egy helytörténész számára olykor a legnagyobb kihívást jelentheti a település névadójának felkutatásában, végleges és minden tekintetben helytálló választ még nem kaptunk. Papp Attila „Az én Margittám” című könyvében viszont ésszerű és logikus levezetést véltem találni, aki ennek a Margitta-monográfiának a kedvéért könyvtárakban, illetve a világhálón kezdte kutatni a megfelelő magyarázatot és választ. Ő maga megnyugtató módon és magabiztosan vetette papírra, hogy sikerült megtalálnia kit is tarthatunk a város névadójának. A magyar és román helytörténészek egyetértenek abban, hogy a Margitta megnevezés személynévi alak, de a névadójának kilétéről már megoszlanak a vélemények. A kutatómunka során számos olyan Margit nevű egyházi, vagy világi személy jöhet szóba, aki esetleg alkalmas lenne a város névadójának. A magyar helységnévadás jellegzetessége az volt, hogy a törzs, a nép, személy, tulajdonos, foglalkozás, vagy a jellegzetes növényfajta neve vált a település megnevezésévé. A 12. századtól egy települést a templomának védőszentjéről is elnevezhettek, valószínüleg így történhetett Margitta megnevezése is.
A Kárpát-medencében számos település viseli még a Margit névre utaló nevet, pontosabban hat ilyen település volt még az Osztrák—Magyar Monarchiáról kiadott könyvekben. Bihar megye területén 39 települést neveztek el templomi védőszentjükről az ott lakók. A katolikus szentek között 5 szent viseli a Margit nevet: Alacoque Szt. Margit Mária, Antiochiai Szt. Margit Marina szűz, Árpád-házi Szt. Margit, Bourgeoys Szt. Margit rendalapító, Skóciai Szt. Margit skót királyné.
Az egyik helyi népmonda szerint Csáky grófnak volt egy Margit nevű lánya, aki egy szegény legénybe szeretett bele. A gazdag szülők tiltották lányukat a pásztorlegénytől, emiatt a lány belevetette magát a Berettyó folyó vizébe. A lányt kincseivel együtt temették a református templom alá, hogy nagy szükség esetén a nép kiáshassa a kincseket és használják a nép javára. A névadásnak ez egy mesei, mondai magyarázata, ami szép és romantikus, hiszen a népi képzeletvilág szülte.
Vannak olyan vélemények, hogy a település IV. Béla király és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő lányáról, Margitról kapta a nevét, akit hároméves korában beadtak a veszprémi Domonkos-rendi női kolostorba, majd a Nyulak szigetén, Szűz Mária tiszteletére építettek egy kolostort és ide helyeztették át Margitot is. Önsanyargató rövid élete után 1271. január 18-án hunyt el. A Margit-szigetnek is nevet adó szentéletű királylányt a magyarok évszázadokon át szentként tisztelték. A margittai polgároknak is csábító, hogy ezt a szentéletű királylányt tartsák városuk névadójának, és sokan ma is ezt a változatot tartják a valóságnak.
Különböző legendák és krónikák is megnehezítik a város névadójának kilétét, viszont a legelfogadhatóbb feltételezés, hogy Árpád-házi Szent Margitnak nevet adó Antiochiai Szent Margitról neveztetett el előbb a margittai templom, majd a település is. Ez a feltételezés azért is elfogadható, mivel az Árpád-házi királyok számos szállal kötődtek a bizánci udvarhoz. A 304-ben kivégzett Antiochiai Szent Margit, aki egyike a tizennégy Segítő Szentnek, rendkívül népszerű volt a 11. és 12. századi Európában és Magyarországon is számos templom és monostor választotta védőszentjének. Margitta első templomának is ő volt bizonyítottan a védőszentje, illetve róla nevezhették el a települést is a későbbiekben.
A város nevezetes szülöttei
Ákom Lajos (1895-1967) orgonaművész, zeneszerző, kinek említésre méltóak orgonaszerzeményei, műdalai, kórusművei és filmzenéi.
Bónyi Adorján (1892-1967) író, lapszerkesztő, aki jogi karon végzett Kolozsváron, de nem érzett elhivatottságot ebben a szakmában, így az irodalomnak és zsurnalisztikának szentelte életét. Termékeny íróként számos novellája és regénye vált ismertté.
Id. Duka János (1907-1990) tanító, népnevelő, folklórgyüjtő. Margittai vásár címmel írt történelmi, néprajzi tanulmányt a régi margittai vásárok szokásrendjéről.
Gyarmaty István (1929-1995) kiváló vígjátéki adottságokkal rendelkező színész.
Harag György (1925-1985) a II. világháború utáni erdélyi színjátszás egyik legnagyobb személyisége, illetve kiváló színházi rendező.
Horváth Imre (1906-1993) újságíró, költő. Apja és nagyapja is gyógyszerészek voltak Margittán. Versei a természeti szimbolikára épülnek.
Horváth János (1878-1961) irodalomtörténész és egyetemi tanár, apja a város jegyzője volt. 1948-ban Kossuth-díjat kapott, munkássága az Ómagyar Mária-siralomtól kora irodalmáig, szinte a teljes magyar irodalmat átfogja. A Petőfi-monográfia egy része Margittán született, Ady személyesen is járt itt. Horváth János egy évvel volt fiatalabb Adynál, és egy évvel idősebb Móricznál. Adynak földije is volt: szülőhelye, a Bihar megyei Margitta mintegy 35 km-re esik a szilágysági Érmindszenttől. Ady így emlékezett meg margittai látogatásáról: „Bár maradtam volna Margittán, ahol olyan kedves, jó volt minden. Add át kézcsókjaimat, meleg, hálás üdvözleteimet. Töltök én még egy hetet Margittán. Szerető Adyd.”
2011. szeptember 12-én két évtizedes álma válik valóra a város magyarságának, ugyanis ekkor nyitotta meg kapuit az önálló magyar iskola, Horváth János Iskolaközpont néven, amely az első osztálytól az érettségiig biztosít anyanyelvű oktatást.
Szabadság Feszt
Margitta egyik turisztikai látványossága a négynapos fesztivál, amelyet a helyi termálfürdőben rendeznek 2013 óta. Napközben szakmai programokra, vetélkedőkre, előadásokra, hagyományőrző tevékenységekre és táncházra kerül sor, esténként pedig több mint húsz zenekar lép fel, minden évben megújuló koncertekkel. A sportesemények sem maradnak ki a programból, emellett turisztikai programokat is szerveznek, hogy a messzebbről érekezettek megismerhessék a környék nevezetességeit.
Források
Papp Attila „Az én Margittám. Érzelmes monográfia”, Nagyvárad, 2010.
Tőtős Norbert „Margitta. Egy város egykor és ma”, Nagyvárad, 2011.
Megjegyzés: A szerző a Partiumi Keresztény Egyetem I. éves magyar nyelv és irodalom–angol nyelv és irodalom szakos hallgatója
VÁROSOM A HOL SZÜLETTEM . ISTEN ÉLTESEN MIND SOKÁIG BOLDOG. MARGITTA NAPOT KIVÁNOK MIND HALÁLIG ÉLYEN ERDÉLY ÉS A. MAGYAR NEMZET HÜ HAZA