BINCZE DIÁNA IBOLYA (Jánosháza)
Manapság nem használunk vallási okból kétféle helyesírást: katolikust és protestánst, de a szóhasználatból tudhatjuk, milyen vallás is a beszéd tárgya. Teológiai okok miatt nem ugyanazt jelenti pl. az oltár és az úrasztala, a pap és a lelkész. Írásomban három keresztény/keresztyén történelmi egyházunk terminológiáit vizsgálom. Utánajártam az árulkodó szavaknak: felkerestem a jánosházi katolikus ferences szerzetest, a kissomlyói evangélikus és a celldömölki református lelkészt. Szeretném megköszönni szíves együttműködésüket.

(Kép: BG)
Jánosháza – római katolikusok
Celldömölk felől a Kemenesalja legfiatalabb városába érkezve a határban egy kis patak (Nagy-árok), a jobb kéz felőli dombon az Erdődy-várkastély, a bal kéz felőlin a barokk stílusú katolikus templom fogad. Ide járnak misére a jánosházi katolikusok. Mint köztudott, ők a Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus! formulával köszöntik a plébánost, amire ő a Mindörökké, ámen-nel felel. Vallásuk régies, pejoratív elnevezése a pápista. A keresztény szót ebben az alakban csak ők használják, de ez a kérdés külön is megérne egy „misét”. A pap, plébános, szentmise, igeliturgia, áldozás szavakat is csak a katolikusok használják. Ha a buszon azt halljuk, hogy az illető megy a paphoz, akkor róla tudhatjuk, hogy katolikus, mert mind az evangélikusoknál, mind a reformátusoknál lelkészek vannak. A plébános is pap, de amíg a pap egy átfogó fogalom, addig a plébános egy feladatkört jelöl. Protestáns papot emlegetni legalább akkora pongyolaság, mint protestáns misét, ők ugyanis istentiszteletet tartanak. Az evangélikusok és a reformátusok az istentiszteleten meghallgatják az igehirdetést és úrvacsorát vesznek.
Kissomlyó – evangélikusok
Nem messze innen fekszik Kissomlyó, ahol már 1783 óta áll az evangélikus templom. Ide járnak – mint tudjuk – istentiszteletre az evangélikusok. Az evangélikus szinonimája a lutheránus, de ez a szó ma már régiesen hat és nem is használják. Az evangélikusok az Erős vár a mi Istenünk! köszöntéssel üdvözlik lelkészüket és ő is így válaszol. Idén ünneplik az úrvacsora évét. Ha valaki a gyülekezet szót használja, akkor az azt jelenti, hogy protestáns, mert a katolikusoknál nem használják ezt a szót. Ha a beszélő presbiter, akkor biztosan vagy evangélikus, vagy református, mert a katolikusok a képviselőtestület vagy a plébániai tanácsadótestület tagjának nevezik a világi tagot.
Celldömölk – reformátusok
Felkerestem a Kemenesalja sokszínű fővárosában, Celldömölkön a református templomot. Ide a betlehemi csillag alá járnak a reformátusok, régiesen kálvinisták. Pejoratív, de az irodalomban előforduló változata: vastagnyakú kállomista. A reformátusok köszönése a lelkésznek: Áldás, békesség! Erre ugyanez a forma vagy az Istennek dicsőség! a válasz. Erdélyben másik alakban él. Ott a Békesség Istentől! köszönést használják. A reformátusok nem használják az oltár szót, templomaikban nem találunk sem oltárt, sem oltári képet. Ebben mind a katolikusoktól, mind az evangélikusoktól eltérnek. Ha valaki arról mesél, hogy milyen szép oltárképet látott a kiránduláson a református templomban, annak minden szavát fogadjuk fenntartással! Persze, ha oltári képről beszél, akkor lehet, hogy másról van szó.
Ha nyelvhasználatunkban ezekre a kifejezésekre is odafigyelünk, megnyílik előttünk az emberi kultúra egy része és őszintébben rácsodálkozhatunk anyanyelvünk gazdagságára, kifejezőkészségére. Ámen.
Érdekes, tanulságos írás, Diána. Se a református, se az evangélikus köszönést nem ismertem, illetve a szép kifejezések ugyan ismerősek voltak, de nem tudtam, melyik felekezethez köthetők.
Végezzen még sok hasonló kutatómunkát, és tegye közzé az eredményt, hadd épülhessünk általa!
Nahát! Szégyenlem, de ezekkel mindig hadilábon álltam. Köszönöm neked a rövid és lényegre törő tájékoztatást.
Nagy tisztelője vagyok Máté László gondolatainak. Mindig pontosak, világosak, elkötelezettek. Köszönöm!