OLÁH KAROLA (Micske, Nagyvárad)

 

Micske a Hegyköz keleti részén, a Berettyó völgyének középszakaszán helyezkedik el, Nagyváradtól 42 km-re, Margittától 14 km-re.

 

 

A Hegyköz keleti részének legfontosabb települése. Az egész középkoron át a Sebes-Körös völgyi Sólyomkővárának tartozéka volt több községgel együtt, úgy, mint Sólyomkő, Tóti, Poklostelek, Szentlázár, Sántzi, Almaszeg. Ma Vámosláz községhez tartozik. Régebben nagyközség volt, amely kétszer is elnyerte a mezővárosi rangot. Micske mai határai: északon Vedresábrány, keleten Királyi és Tóti, délen Terje, délnyugaton Poklostelek, nyugaton Vámosláz és Szentlázár. Fizikai-földrajzi szempontból Micske a Réz-hegység legnyugatibb nyúlványának lábánál, a dombság és a Berettyó árterületének érintkezési vonalán fekszik. Területét dombok, rétek, árkok tagolják. Tengerszint feletti magassága 200-300 m között van. A Berettyó menti területek kálisó tartalmúak. Micske területét vöröses, rozsdafoltos, kötött anyag borítja. Ez helyben képződik, kőzetek elmállása sokáig megtartja, nedves állapotában jól formálható. A termőréteg sokkal vékonyabb a hordalékos talajokénál.

 

Micskének a határvidékén erdők voltak, erre utalnak a máig fennmaradt területek nevei. Ilyen a Széleserdő, ami ma szántó, a Cser, mely most szőlő- és szántóföld, a Cserhát, amely ma legelő, a Bükkön ma kaszáló és szilvás található ugyanígy a Szódobon kaszálók és szántók.

 

 

Micske neve először 1255-ben említődik a régi okiratokban. Micske neve 1255-ben Mikche formában szerepel, amikor a Geregye nembeli Barabás itteni birtokrészét cserébe adja rokonának, Écs fia Pálnak. Majd 1323-ban Myxe néven említtetik, amikor Fülöp nádor itt gyűlésezik Bihar vármegye nemeseivel. 1332-35 között pedig a pápai tizedjegyzékben villa Michia, Mykche, Miske, Mika néven szerepel. Neve föltehetőleg a Miklós név kicsinyítóképzős és hangzócserés változata: Mikcse > Micske.  1452-1466 között mezővárosként emlegetik az oklevelek. Az országos tisztséget betöltő birtokosai járták ki Mátyás királynál a vásárjogot. Micske birtokosai között találjuk a Borsa nemzetségből való Lóránd erdélyi vajdát, ennek testvérét Kopasz nádort, Kaplai Tamás esztergomi érseket, Kusalyi Jackch Lászlót, Ország Mihály Nádort, Perényi Imre  nádort, Vitéz János nagyváradi püspököt, a Drágffyakat, Bocskay István erdélyi fejedelmet, Báthory Gábort, Báthory Annát, Iffiu Katalint, Imreffy Mihályt, Zólyomi Erzsébetet, Zólyomi Dávidot és feleségét Bethlen Katát, ez utóbbiakat a templom alatti kriptában temették el. A Drágffyak ideje alatt tért át az egész falu reformátussá. 1715-ben a török hódoltság letűnte után Micske ismét mezőváros lett. Ekkor 24 jobbágycsalád lakta a helységet, 1720-ban már 38 család. 1749-ben a Baranyi család kezére jutott Micske. Ettől kezdve ismét megjelenik a katolikusság. 1757-ben a Baranyi család adományából felépül a Jézus Szíve tiszteletére szentelt templom. A református és római katolikus templom egymás tőszomszédságában, a Templomdombon található. Kevés helység mondhatja el magáról, hogy a templomaik egymás mellett épültek fel.

 

A micskei református templom a középkorban, a 13. század végén illetve 14. század elején épülhetett. Erre utal a stílusa, amely a román korból a gótikába való átmenetet viseli magán. A torony, hajó, szentély térfűzésű templomot kétszakaszos gótikus támpillérek veszik körül, amelyek közül a tornyot támasztó két magasabbat és a hajó nyugati sarokpilléreit átlósan helyezték el. A templom stílusának megfelelő a tornya is, amelynek a sarkain négy kis fiatoronnyal díszített nyolcszögletű sisakja alatt fából készült árkádos tornác húzódik. Régen fazsindellyel volt befedve, ma már bádogtető fedi. A fiatornyok tetején gömb, zászló és csillag, a sisak csúcsán pedig gömb, kakas és csillag látható. A tornyot a 17. században alakíthatták át a mai formájára kalotaszegi minta szerint.  A téglából épült templom nyugati részén áll a torony, középen a hossznégyszögű hajó, majd ehhez kapcsolódik a szentély. A hajót eredetileg háromszakaszos boltozat fedte, amely a 17. században földrengés vagy tűzvész miatt beomlott. Ennek helyére kazettás síkmennyezet került. A szentély fiókos dongaboltozatos, poligonális záródású.  A hajót és a szentélyt félköríves diadalív választja el. A hajó portikusának ajtaja, valamint a torony alatti ajtó szintén félköríves. A hajó és a szentély ablakai keskenyek, félköríves záródásúak, lőrésszerűek, tölcséres bélletűek, kívül félkörívesek, belül szegmens ívesek.  A torony hatszintes. A legfelsőbb szint a nyitott árkádos harangállás. Az alsó két emeleten nyugat felé nyílik, alul egy félköríves ablak, fölötte körablak. Az övpárkány fölötti ablakok félkörívesek. A negyedik emeleten háromszögű záródású ikerablakok vannak. A nyugati és déli oldalon fából ácsolt karzat húzódik, amelynek mellvédkazettáit, szintén modern festékréteg fedi s csak alsó párkányának csipkésre fűrészelt léce utal régiségére.  A templom északi oldalán a szentély és a hajó találkozásánál helyezkedik el a falazott szószék. A szószék fölött, a diadalív kiugró falára erősítették a koronát, amely szögletes, levélfüzérrel díszített volutákkal tagolt s lángnyelves urnában záródik. A koronán a következő felirat olvasható: „Készítődött újonnan 1781. – Légy hív mindhalálig és néked adom az Életnek koronáját.  Jel.2.10.v. – Javítódott1857-ben.”  A református templom szentélye alatt található egy kripta, amelyet Iktári Bethlen Kata készíttetett férje halálakor vagy valamivel hamarabb.  Zólyomi D0ávid és Bethlen Kata 1629-ben kapták birtokul Micskét. I. Rákóczi György 1633 áprilisában elfogatja Zólyomi Dávidot, aki állítólag a fejedelemségre tört, és haláláig 1649-ig fogva tartja Kőváron.  Ide, a kriptába van eltemetve Zólyomi Dávid, felesége Iktári Bethlen Kata, és fiúk Zólyomi Miklós. Miskolczy Károly kézirata szerint, amelyet a templomunkról írt, a kriptát a török háborúk alatt kirabolták. A templom renoválásakor, 1831-ben kinyitották a kriptát, s tényleg megállapították, hogy kirabolták. Találtak 31 darab ezüstszeget, és egy arany fülbevalót, amely egy farkát fogó kígyót ábrázol. Ez a motívum szerepel Bethlen család címerében. A felsorolásban szerepel még kilenc darab ezüst tál is.  Az akkori jegyzőkönyv szerint „az ezüst szegek átadattak Miskolczy Istvánnak… a fülbevaló is biztos kezek között tartatik”. Kovács József micskei lelkipásztor megjegyzi, hogy bizonyára ezt is a Miskolczy családnak adományozták.

 

A kripta téglából épült, falai 30 cm vastagok, alapterülete 9 m², magassága 1,90 cm, teteje bolthajtásos. A bejárati ajtó téglával és kővel van befalazva.  1892. május 26-án a templom padozatát, így a kripta feletti részt is lecementezték.  A 2005. évi renováláskor feltörték a szentély betonpadozatát, ekkor vált láthatóvá a kripta, melynek hátsó részén egy lyuk támadt. „Minden bizonnyal az előbbi korokban itt hatoltak be többször is a kriptába és rabolták el az ott lévő ékszereket, értékeket.” – állapítja meg Gavallér Lajos lelkipásztor. Van egy mende-monda, amit az idősebb emberektől hallottam, hogy a kriptából egy rejtett alagút vezet a Demjén kastélyig. A törökök elől a templomba menekült falubeliek ezen keresztül tudtak egérutat nyerni.

 

Micske római katolikus templomát Baranyi Gábor építtette. A Templomdombon a református templom előtt helyezkedik el. Hosszú lépcsősor visz ajtójához. Építészeti stílusa barokk-rokokó. Alapterülete latinkereszt alakú. Hossza 23 m, szélessége 13 m. Ablakainak formája virágváza alakjára emlékeztet. Oltára fából készült, barokk stílusú faragással. A mostani oltárképet 1925-ben Lestyán Béla, nagyváradi festő készítette. A templom belső harmóniáját kiegészítik a barokk stílusú, fából készült gyertyatartók. Szószéke bibliai jelenetekkel díszített. Szent László mellékoltárának oltárképét 1939-ben Takács Gyula festette. Az eredeti oltárképnek nemcsak a festője ismeretlen, hanem maga a kép sem maradt ránk. Csak feltételezhető, hogy pesti mester alkotása volt. Az oltárt és a szószéket Mihics Antal pesti asztalosnál rendelték, aki 1755 augusztusában le is szállította. Vele asztalosok és festők népes csoportja érkezett Micskére, akik elszállásolásáról és étkeztetéséről az uradalom gondoskodott. A római katolikus templom építtetésének költségeit a Baranyi család állta, ami a becslések szerint 10-12 ezer rajnai forintba került. Baranyi Gábor világot látott embernek számított, mert éveket szolgált a francia hadsereg magyarokból toborzott huszárezredében, képviselte megyéjét a bécsi udvari alkalmakon, vagy a pozsonyi országgyűlésen, negyedévszázadon át volt Bihar alispánja.  A Baranyi családban a három fiú közül ő volt a legkisebb. Apjuk és bátyja halála után az egész Baranyi vagyont ő kezeli. A másik bátyja gutaütésben szenvedett hét évig. Gábor tehát saját ízlése és műveltsége szerint dönthetett a micskei templommal kapcsolatos kérdésekben. Ő lépett kapcsolatba a nagyváradi székesegyházat építő olasz építőmesterekkel, hogy az ő segítségükkel oldja meg a micskei templom építését. A templom kriptájában a Baranyi család hamvai nyugszanak.

 

Micske büszkélkedhet írókkal és költőkkel is: Ecsedi György (1711-1775), Cseh Menyhért (1813-1883), Morvay Károly (1827-1921), Leel-Össy Albert (1852-1921), Lakatos Péter (1882-1976), Diós Sándor (1882-1937), Diós Bálint (1917-1951), Nagy József (1919-1993), K. Kovács Sándor (1926-2011), K. Kovács Eszter (1927-).

 

 

Szakirodalom:

Oláh Mária, Gavallér Lajos: Föld és Ég között. Europrint nyomda, Micske, 2016.

Gavallér Lajos: Határjárás Micske körül. Europrint nyomda, Micske, 2018.

Gavallér Lajos: Micskei tükör. Europrint nyomda, Micske, 2017.

Hodgyai Edit: Micske monográfiája, Kiadja a Micskei Római Katolikus Plébánia Hivatala, Micske, 2003.

 

 

Megjegyzés: A szerző a Partiumi Keresztény Egyetem I. éves magyar szakos hallgatója.