Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Művészetével szeretné meghálálni a tanítást egykori iskoláinak a fiatal operaénekes

2021.04.18. vasárnap, 22:05

407 megtekintés

HORVÁTH FLORENCIA (BUDAPEST)

Erdős Róbert önálló estjével zárult az 55. magyar nyelv hete

Vasárnap este elérkezett a magyar nyelv hetének utolsó programja, méghozzá Erdős Róbert operaénekes dalestje, amely népdalokat és magyar költők versei volt hivatott életre kelteni. Írásomban nem a kiemelkedő dalest művészi értékeire világítok rá, hanem az ott elhangzó beszélgetésekről szólok.

A Benczúr Ház díszterméből Blankó Miklós köszöntötte a nézőket, aki az opera műfaját méltatta. Beszélt a művészeti ágak, köztük a zene, az irodalom, a színjátszás találkozásáról és arról, hogy a költészetet mennyire sokszínűvé képes tenni a zene. Bemutatta Erdős Róbertet, aki a Kolozsvári Magyar Operában debütált Tomino hercegként a Varázsfuvolából, nem olyan rég pedig Memorinóként láthattuk őt a Magyar Állami Operaház Maszkabál című sorozatában. A marosvásárhelyi származású művész a Zeneakadémia tagja, akit az est folyamán Harazdy Miklós Liszt Ferenc-díjas zongoraművész kísért. Blankó elmonda, mire számíthat az egyórás összeállítás során a közönség, illetve hogy a blokkok között Cservenka Judit szerkesztő beszélget majd az operaénekessel. A szép képi világ Csomos Attilának köszönhető.

A műsor első részében Berki Miklós Írom a dalt című versének Radnai Miklós általi, Petőfi Sándor Az erdőnek madara van című versének Szervánszky Endre általi és Radnóti Miklós Zápor című versének Kerek János általi megzenésítését hallhattuk.

Cservenka merész kezdésnek nevezte, hogy az énekes egy kevésbé ismert költő és egy kevésbé ismert zeneszerző darabjával indított. Erdős elmondta, Radnai Miklós zenéjével – aki egykor az Operaház igazgatója volt – egy tanárának köszönhetően ismerkedett meg, aki tudta, hogy a fiatal énekes szívéhez közel áll ez a fajta muzsika. Arról is mesélt, hogy műsora összeállításában elsősorban a zenét veszi figyelemben, de előfordul, hogy a versbe szeret bele és ahhoz keres dallamot. Olyan dalokat kíván egyelőre előadni, amelyekkel szemben a közönség elvárásait biztosan teljesíteni tudja. Pályakezdőként a fokozatosság híve. Olyan zenét szeretne átadni, amit ő maga is szívesen hallgat. Szeret meríteni a tizenkilencedik századi költészetből, szerinte ezek a dalok buzdítják a hallgatóságot arra, hogy minél több művet olvassanak az adott költőtől. Fontos a dramaturgia, a kezdésre és a zárásra kell leginkább felkészülni.

A második zenei blokkban József Attila Ringató, Petőfi Reszket a bokor és Balassa Sándor Sziklák alatt című versei voltak hallhatók. Ezután arra terelődött a szó, hogy technikailag mi a különbség a pódium- és az operaéneklés között. Megtudhattuk, hogy az előadás szempontjából a felszabadultság a legfontosabb, de oda kell figyelni a dalok ívére és a megfontoltságra is. A legnagyobb különbség a hosszúság, hiszen egy pódiumelőadás nem tart tovább egy óránál, míg az operában három-négy órás előadások vannak. Illetve a színpadi jelenlét is számít, az első esetben egyedül kell kiállnia az előadónak, míg a másodikban többen kapnak reflektorfényben. A művész arra is kitért, hogy vigyáznia kell, mit énekel, mivel ha olyan dalokat erőltet, amelyek nem alkalmasak a hangjára, tönkre tehetik hangszálait.

A harmadik zenei blokkban Liszt Ferenc Dalok Wilhelm Telljéből című válgatása hangzott el, ami után Cservenka azt kérdezte, az énekes mennyire tartja fontosnak a nyelv ismeretét, amelyen előadja a dalt, illetve mennyire befolyásolja az idege nyelv a hangképzés szempontjait. Erdős olasz, román, angol, német és francia nyelveken énekel, ezek közül az első hármat beszéli, de igyekszik a többivel is megismerkedni, hiszen szeretne mindent az eredeti nyelven énekelni. Elmonda, nagyon fontos számára, hogy a hangszeres kísérőjével, a tanáraival szoros emberi kapcsolatot ápoljon, mivel ez sokat javít az előadás minőségén. Zárásként Kodály Zoltán népdalfeldolgozásaiból hallhattunk.

Erdős a magyarországi és az erdélyi közönségnek szeretne minél többet adni, művészetével meghálálni az alapokat, melyeket iskolái adtak. Azt gondolom szép zárása volt a dalcsokor az 55. magyar nyelv hetének, méltóképpen zárta az egész hetes programsorozatot. Remélem, jövőre is megrendezik az ünnepi eseményeket, amelyekre már személyesen látogathat el a közönség.

A dalest visszanézhető itt.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu