Legutóbbi hozzászólások

  1. Azt tanultam Mestereimtől: A. Jászó Annától, Békési Imrétől, B. Fejes Katalintól, Bozsik Gabriellától, Büky Lászlótól, Deme Lászlótól, Dobcsányi Ferenctől, Keszler…

  2. Az én névadóm, Forray Tamás, 25. Losonci Gyalogezred őrmestere a másik podmeleci temető 32. sírjában van eltemetve két másik hősi…

Nagyvárad vizei

2019.10.24. csütörtök, 16:32

2 659 megtekintés

FAZEKAS EMESE (NAGYVÁRAD)

 

Románia, Bihar megye székhelye Nagyvárad. A Partiumban, pontosabban a Körös vidéken helyezkedik el. A régió legnagyobb városaként tartják számon, melyet a Sebes-Körös szel át, és a partján lakókat ellátja bőséges vízhozamával. Nyáron vannak helyek, ahol lábbal át lehet kelni rajta, de olvadáskor vagy nagy esőzés után megduzzad, átkelni rajta veszélyes, mert vize sebes folyású, örvényekkel teli. Hajdanán a Sebes-Körös mellett, patakok, csermelyek és több forrás vize a dombok közül lefolyva behálózta egész Nagyváradot. Mára elapadtak, betemették vagy elvezették őket a föld felszíne alá. Nagyon sok helyen ártézi kutak voltak, az utcákon is, és az otthonokba is bevezették a természetes ivóvizet. Ezek mellett rengeteg fúrt kút van manapság is a házaknál. Ahol én lakom, a Pece patak környékén, már két méter mélyen víz található, igaz nem ivóvíz, de kertet locsolni tökéletes. A Pece patak vize meleg, télen nem fagy be és igen gazdag élővilággal rendelkezik. A Párizs patak el van vezetve a föld alatt és a város központi részén a Sebes-Körösbe ömlik. A Vad patak a mai nevén Lacul Rosu utca alatt folyt, az Olaszi temető előtt, de ma már csatornában vezetik. Az Adona patak pedig a régi Szőlősi részen folyt és látta el az ott lakókat édes vízzel.

 

Sebes-Körös

A Sebes-Körös Nagyváradon (B. G.)

 

A Sebes-Körös Körösfőnél (mai nevén Izvorul Crişului) ered, Kolozs megyében, mely Királyerdő (Pădurea Craiului) és az Erdélyi-középhegység (Munţii Apuseni) között fekszik. Útvonala Bánffyhunyad (Huedin) – a Vlegyásza-hegységben (Vlădeasa) belefolyik a Kis-Sebes – Csucsa (Ciucea) – Vársonkolyos (Şuncuiuş) – Körösrév (Vadu Crişului) – Élesd (Aleşd) – Mezőtelegd (Tileagd) és végül eléri Nagyváradot. Tovább folytatja útját Magyarország területén, ahol összefut a Kettős-Körössel és így együtt alkotják a Hármas-Köröst. A Sebes-Körös vízgyűjtő területén található Nagyvárad, mely több patak és számos forrás, ártézi víz és termálvíz városa. A Körös kettéosztja a várost, árterületekkel tarkítva, medre körülbelül 2-3 méter mély, kavicsos és homokos, néhány helyen csúszós az algáktól vagy iszapos. Nagyvárad vízellátásáról szinte teljes mértékben gondoskodik. Számos forrás talalható a város területén, mint például az Első kút is forrás víz, a Bóné kút, mely régi időkben a legjelentősebb vízű forrásnak számított és jó minőségű vize a Pece patakba ömlött. A Csorgó forrás pedig a szőlődombokról ered. Ezek vize mind a Sebes-Körösbe folyik. A Sebes-Körös élővilága: bütykös hattyú (elöször 2000-ben jelent meg), kormorán, tőkés réce (azaz vadkacsa), vízityúk, sirály (sárgalábú sirály), fehér gólya (egyre kevesebb), jégmadár (Decebal híd környékén), számos hal és békafaj is megtalálható.

 

A Fekete- és Fehér-Körösről szóló írásunk itt olvasható:

https://mnyknt.hu/2018/10/26/fekete-es-feher-orszag/

 

A híres-neves Pece patak

Kedvenc kis patakom, a Pece patak Püspökfürdőben (Băile Felix) ered, befolyik Nagyváradra és a Sebes-Körösbe torkollik. Sokan hallhattak nevéről, hiszen Ady Endre tette híressé azzal, hogy Nagyváradot Pece-parti Párizsnak nevezte el. Hőforrások táplálják vizét, így meleg vízű és sohasem fagy be. Vize természetes termálvíz, és ez érezhető is, mikor a Pece partján sétálgatunk.  Hajdanán a vár körüli sáncba volt bevezetve, és bizony télen sem fagyott be. Ma a város déli részén folyik el csendesen, csatornában. Partját szépen parkosítják, vizéből tavakat fognak fel a parkokban. Ahol a Sebes-Körösbe folyik, állítólag ott van Nagyvárad legrégebbi pontja. A Pece meleg termálvizét szereti a nílusi tündérrózsa, mely egész Európa területén kizárólag csak itt található meg. Számos piócafaj élvezi az ideális környezetet és a meleg vizet; halban gazdag és többfajta béka is lakik benne. Nagymamám mindig a Pecéből szedte a “nadályt”, azaz a piócát, és hozta haza befőttes üvegben. Természetesen használat után szépen visszavitte őket a patakba, hiszen szükség lesz rá még, ne pusztuljanak el egy üvegben. Sokan halásznak a Pecén, ráadásul a varangyok is elkószálnak, nem ritka, hogy kutyasétáltatás közben, esős időben a házak mellett ugrándoznak. Madarak közül a vadkacsa, vízityúk és nagy fehér gém, fácán, számos bagoly, több héjafaj, vándorsólyom, galamb, rigó és az összes városi madárfaj, mind látogatja ezt a kellemes kis patakocskát.

 

Párizs patak

Keleten, egy gyűjtőből ered a Párizs, 200 méteren felszínen és több száz méteren a föld felszíne alatt fut. Még egy helyen felbukkan, de becsövezték, mert kanalizálás híján hajdanán a szennyvizet is beleeresztették és rettenetes bűzt árasztott. Kis patakunk Nagyvárad-Olaszin halad át. A törökök előtt is Olaszi határát képezte, nem megerősített forrásból hallottam, hogy természetes képződmény, nem pedig mesterséges csatorna. A megyei kórháznál építettek rá egy hidat hajdanán, és az Olaszi határát képező kerítést is lebontották a patak mellől, mikor a székesegyházat és a püspöki palotát építették. A megyei kórháztól folyt le és a jelenlegi Crişul áruház előtt húztak rá még egy hidat. 1913-ban csatornázási munkálatok folytak a Sztaroveczki (jelenleg Magheru) utcán. A Párizs mai napig a jelenlegi Dózsa György út alatt folyik, végig a Magheru utca sűrű forgalma alatt, csendben, észrevétlenül. Sokan nem is tudják, hogy a Párizs a mostani Continental (volt Dacia) hídnál ömlik a Körösbe akkora csövön keresztül, hogy egy ember állva is elfér benne.

 

Adona patak

Az Adona patakról azt kell tudni, hogy 2011-ben autóút építése miatt befedték. Ez a patak is úgy járt, mint a Párizs. Az Adona patak a Pecébe torkollott, a mai Leonardo da Vinci utca, Meiului utca és a Salca park között folyt. Régebben dugig volt szeméttel, eldugaszolódott. A sok szemét meggátolta a víz szabad folyását, így szegény patak sokszor kiöntött medréből. Költséges volt a patak föld alá vezetése, de kényszerhelyzet alakult ki.

 

Ártézi Kutak

 

Nagyváradon nagyon sok helyen volt ártézi kút a házaknál és az utcákon is. Sajnos a szocializmusban az összeset felszámolták. Püspökfürdő (mai nevén 1 Mai) ártézi kútjából akkor tört fel először a víz, amikor I. László király megszomjazott, és a lova egy követ rúgott fel. Szájhagyomány szerint így fedezte fel I. László király a kő alatt nyugvó ártézi víz forrását, és így lett a nép számára is elérhető az ásványokban gazdag finom víz. 1817-ben kimondták: “jó víz legelső szükség légyen”. A “kotlós” szagú (áporodott) természetes forrásból származó vizet mindenki szerette és megbecsülte. Anyukámtól tudom, hogy a mai 1848-as utcában is volt ártézi kút, és amire pedig személyesen is emlékszem az a Gilányi (most Dimitrie Cantemir) utca ártézi kútja. Nagymamával sokszor mentünk, cipeltük a perzselő nyári napon végig a kis utcákon a nagy fémkannát és hoztuk haza nagy boldogan az értékes “fínom” vizet. Gyemekkoromban a Gilányi bal oldalán (Félix Fürdő fele) volt egy kút, mellette villanypózna és rajta gólyafészek. Mindig örömmel néztem hogy nyaranta visszatértek a gólyák. Mikor betömték a kutat, és átrendezték a forgalmat, kiszedték a villanypóznát, és azóta a környéken sincs többé gólya. Pedig megtehetnék, hogy visszajönnek, hisz ott a Pece patak, tele békával és halakkal. De ők már elmentek innen végleg…

 

Később lett egy másik kút, az út jobb oldalán, majdnem szemben a régivel, ahova egy Dimitrie Cantemir szobrot építettek. Emlékszem hatalmas sor állt mindig, kelendő volt a “fínom víz”, talán az utolsó az összes Nagyváradon levő forrás közül, amit 1989 után véglegesen megszüntettek.

 

Források:

www.erdon.ro

www.erport.blog.hu

www.Wikipedia.ro

www.nagyvarad.gportal.hu_9index

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/bihar-varmegye-es-nagyvarad-4B81/bihar-varmegye-geologiai-viszonyai-irta-korbely-jozsef-4C86/a-puspok-es-felixfurdoi-artezi-kutak-4CDD

http://www.oradea.ro/stiri-oradea/primaria-si-administratia-ape-crisuri-amenajeaza-valea-adonei?limba=2

https://www.aviontourism.com/en/destinations/oradea-5874

https://www.facebook.com/EgyVaradi/photos/a.556078627898678.1073742118.159895870850291/570128349827039/?type=3&theater

Tisza Kálmán Bihar vármegyéről szóló könyve és saját élmények

Megjegyzés:

Fazekas Emese a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem angol szakos hallgatója. Írása a művelődéstörténet tárgy keretében született.

1 hozzászólás

  1. Málnási Ferenc

    Tisztelt Fazekas Emese!
    Gratulálok írásához, örömmel olvastam, sok-sok történelmi, kulturális, történelmi érdekességet tanultam meg belőle… Réven, a Sebes-Körös mellett töltött 20 tanévem, tanítványaim emléke mindig vissza-visszahív, üzen, mint ez a remek írás is
    Tisztelettel Málnási Ferenc ny. magyartanár.

    Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu