Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Nem marad utána más csak por és hamu — Sántha Attila: Bühnagy székely szótár

2018.04.25. szerda, 22:07

3 018 megtekintés

 

MÁLNÁSI FERENC (KOLOZSVÁR)

„Honnan jöttünk, és kik vagyunk mi, székelyek, miért és miben különbözünk a magyarság többi részétől?

Ezt a kérdést majd’ minden székely (származású) ember fölteszi magának vagy szűkebb környezetének, leginkább olyankor, ha a székely nyelvterületen kívül – szóhasználatunk és hangsúlyozásunk miatt – csodabogárként kezelnek bennünket. Talán emiatt kezdtem hozzá közel két évtizede a székely szavak gyűjtésének” – olvashatjuk  szerző előszavában. „Voltaképpen nem csináltam egyebet, mint listába szedtem a székely szókincs azon elemeit, melyek különböznek a magyar köznyelvi szavaktól. Hátha ezzel sikerül közelebb kerülni a kérdésre adandó válaszhoz, méghozzá úgy, hogy a kutató mg az olvasó egyaránt felcsillanó szemmel ízlelgeti majd e tájnyelv mazsoláit.”

Sántha Attila szerint „tájszótár-jellegű” gyűjtés eredménye a vaskos kötet, nem egy körülhatárolható tájegység, hanem egy népesség szavait próbálta meg listába szedni. A Székely szótár semmiképp sem nevezhető tájszótárnak, hisz számos, sok esetben földrajzilag egymással össze nem függő tájegység szókészletéből válogat. „Azokat a szavakat kerestem, amelyek a magyar nyelv használóin belül kizárólag vagy elsősorban a székely népcsoportra jellemzőek, Ideális esetben székely szó az, amit csak a székely ember használ…”

A kötetben szereplő szavakat így lehet osztályozni – tanácsolja a szerző:

⃰  Tulajdonképpeni tájszavak, ezeket a székelység csak egy kisebb része használja.

⃰  Olyan székely szó, amelyet az összes székely használ, a székelyek ismerik nagyjából az összes székely tájegységen belül.

⃰  Erdélyi tájszó: a székelyeken kívül az erdélyi, nem székely magyarok is használják.

E három kategórián belüli szavakra érvényes a Nyirkos István: Irodalmi nyelv – köznyelv – népnyelv című tanulmányában elvégzett kategorizáció:

* Valódi tájszó. A köznyelvben is meglévő fogalmat más hangsorral jelöl, vagy olyan fogalmat, dolgot nevez meg, amelyre a köznyelvben nincs kifejezés. Pl. pityóka ’burgonya’.

* Jelentésbeli tájszó. A köznyelvben is meglévő szót más jelentésben használja. Pl. tészta ’sütemény”.

* Alaki tájszó. A vele megegyező köznyelvi szótól kiejtésben, hangalakjában tér el. Pl. arr ’orr’.

Szerepelnek a szótárban népnyelvi szavak is, amelyeket a magyar nyelvterület több más pontján használnak.

A kategóriák tehát a következők:

NÉPNYELVI

            ERDÉLYI

                        SZÉKELY

                                    GYERGYÓI

A kétezres években a szerző a www.transindex.ro erdélyi internetes portálon nekikezdett egy székely szótár összeállításának. Nagy segítséget nyújtott a gyűjtésben  a Romániai Magyar Szó című napilap is, amely 2001-ben közreadta az addigi gyűjtés eredményét. Egy újabb felhívás nyomán hatalmas korpusz birtokába jutott a szerző s a feldolgozás tizenhárom éve után a Székely szótár első kiadása 2004-ben meg is jelent.

Koltó (kép: BG)

Az anyag feldolgozása során a szerzőnek nehézséget jelentett, hogyan tudja elkülöníteni a magyar szókincsen belül azt a részt, amely a többfelé is széttelepedett székelyekre jellemző. E célra a három nagy magyar tájszótár (a Tsz., az MTsz, és az ÚMTsz.) az óriási adatmennyisége miatt csak nehezen használható, hisz képtelenség egy-egy szó összes adatolását ellenőrizni, megnézni, hogy az népnyelvi szó-e, vagy csak egyes tájegységeken belül használják. „Ahhoz, hogy megtudjuk, melyik szó székely, azt kell kiderítenünk, hol élnek székelyek” – mondja Sántha Attila, majd segít is a nem egyszerű kérdés megoldásában. (A szótár olvasóinak ajánlom, tájolja be az alábbiakat, ezt magam is elfogadom.)

A.Székelyföld. 1.Marosszék. 2.Udvarhelyszék. 3.Sepsiszék. 4.Kézdiszék. 5.Orbaiszék. 6.Csíkszék. 7. Aranyosszék.

B.Barcaság, Fogarasföld, Szászföld.

C.Moldvai székelyek.

D.Bukovinai székelyek.

E.Hunyad megye (székely eredettudat).

F.Új(abb) kori székely települések vagy telepítések (pl. Kolozsvár, Tövishát).

G.Székely nyelvi hatás szomszédság folytán (pl.  Mezőségen és Moldvában).

H.Régi székelyek, távolabbi kapcsolatok. (pl Zoboralja (székely eredettudat), Szabolcs, Bihari székelység, Kalotaszeg, Dél-Dunántúli régió, a magyar nyelvterület nyugati és északnyugati része).

Mit mutat a szavak eredete? kérdi a szerző, és  példákkal alátámasztva válaszol is a feltett kérdésre. A legfontosabb tanulság, ami levonható a székely szavak eredetének vizsgálatából: a székelyek ott voltak a magyar nyelv születésénél, és eredetileg is magyar nyelvet beszéltek. Számtalan, általánosan magyar szónak az eredetét a székely nyelvjárás vizsgálatából tudhatjuk meg a megőrzött régiségek alapján. Gyermeknyelvi eredetű szavakat, szláv, ruszin, (orosz) ukrán, ótörök (bolgár-török) és román jövevényszavakat különít el Sántha Attila a szótárában.

A szócikk felépítését úgy képzelte el a szerző, hogy „egy szótár is lehet olvasmányos, s ha nem is regényként, de legalább elbeszéléskötetként olvasható, naponta felütve azt egy-egy oldalon.” (…) „Jelen kötet valahol a tájszótár és az etimológiai szótár határán helyezkedik el, ezért (az MTsz. példájára) az ugyanazon szócsaládba tartozó szavakat egybegyűjtöttem.”

A szótári lap szélein az ábécé betűi és színes kockák irányítják az olvasót, hol találja meg a keresett szót… „A Bühnagy székely szótár több mint egyszerű szószedet: sok-sok szócikkből álló elbeszéléskötet – vagy regényfolyam -, mely a világ legkülönlegesebb és legképlékenyebb nyelve –  magyar –  születésének csodáját is feltárja, és amelyet bárhol ütünk fel, Tündérországba röpít minket. Arra a helyre, melynek lelke Ádám Gyula és Fodor István zseniális fotóiba költözött.”- olvasható a hátlapon. Orbán Balázs, Benedek Elek, Tamási Áron, Áprily Lajos és mások meghitt, idilli, hangulatos szavai, szóképei villannak fel előttünk, s a fotók nyomán a havasok ózondús leheletét érezzük, csodálhatjuk a székely Tündérországot, lakóit. Orrunkat megcsapja a frissen sült kenyér illata, a csíkszenttamási lilaruhás völgy parfümje…  Székelyföldi utazásra csábítja, hívja is az olvasót ez a szótár… Magam elfogadom Sántha Attila fülszövegét: „Azt akartam, hogy az a hihetetlen nyelvi gazdagság már-már a filmekre jellemző képszerűség, mely a székely nyelvjárások sajátja, élő maradjon egy olyan korban is, amelyben a televízió, a rádió standard magyarja úgy nyírja ki a helyi sajátosságokat, hogy nem marad utána más, csak por és hamu.”

Elismerő, dicsérő, gratuláló soraimat tolmácsolom Sántha Attilának, a fotósoknak, minden munkatársának, az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a Gyomai Kner Nyomda Zrt.-nek, mindannyiunk nevében köszönjük ezt a szótárat, és tegyünk róla, hogy diákjainknak, az utánunk következő nemzedék számára is élő maradjon ez a csodálatos szókincs.

 

(Sántha Attila: Bühnagy székely szótár. Ádám Gyula és Fodor István fotóival. A könyv a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. kiadásában az Előretolt Helyőrség Íróakadémia kiadása.  Második, átdolgozott, javított, jelentősen bővített és egyébként is mindenben sokkal jobb kiadás. Budapest, 2018.)

9 hozzászólás

  1. Konkoly Rita

    Mit jelent a bühnagy? Jó ötlet ilyet címbe tenni???

    Válasz
    • Jancsó Lajos

      A bühnagy szó Orbán János Dénes egyéni alkotása, de nem hapax legomenon, mivel Orbán János Dénes több írásában is előfordul: “bühnagy fenyőt”, “bühnagy hegyekkel”, “bühnagy kanördögök”, “bühnagy városban”.
      Sántha Attila szerint a bühnagy azt jelenti, hogy bazi nagy: https://www.youtube.com/watch?time_continue=376&v=PIqhe9DRvVI 1:06-tól

      Válasz
  2. Konkoly Rita

    Fantasztikus, köszönöm!!! Konkoly

    Válasz
    • Jancsó Lajos

      Szívesen, nincs mit.
      „Jó ötlet ilyet címbe tenni???”-kérdezte Konkoly Asszony.
      Szerintem egyrészt jó ötlet, ha a kiadványt támogató Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. egyik oktatója (Sántha Attila, a könyv szerzője) a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. egy másik oktatójának (Orbán János Dénesnek, a kötet szerkesztőjének, a bühnagy jelző alkotójának) kedvére tesz. 😉
      Másrészt jó ötlet, mivel még egy magamfajta árnyékszékelynek is blikkfangos a cím, mert a pszeudoszékely bühnagy szót nem ismerhetem. Hát akkor milyen eye-catcher lehet anyaországiak számára. 😉 Jancsó

      Válasz
  3. Sántha Attila

    Jó vicc, hogy a bünagy, bühnagy nem létezik, illetve pszeudoszékely szó 🙁 Székelyföld jó részén, faluhelyen ma is mindenki használja és érti. A szó 1996-ban jelent meg először nyomtatásban, az egyik versemben, és nem azért, mert én találtam ki, hanem mert a kontextus úgy adta, hogy használnom kellett nagynéném kedvenc szavajárását (bünagy ló, bünagy teheny – ez utóbbit nyilván egy elhízott fehérnépre értette). Az Orbán János Dénesnek való kedvében járást nem is kommentálom…

    Válasz
    • Jancsó Lajos

      Adjon isten, Költő Úr!

      Vartyogjaksza belé, met bünagy szuronyával bü paraszt módjára kitámadott, OJD pszeudoszékely futó poénját (bühnagy) siculicummá nyilvánítva. OJD-nek salapolva nem fejt gyepre: tőkeerős kiadót kapott.
      Forrásolása petemnyit csögöl: a Költő Úr nagynénje által bü tehennek titulált fejérnép nem egy hájas tehén, hanem, Muszka Sándorral szólva, egy lusta dög (l. az MTsz. BŰ szócikkében a Bű teheny kifejezést:
      1. BŰ (bü): 1. ronda, undok, ocsmány, utálatos
      (Temesköz Kálmány L. Szeged népe n.l24.
      234; Székelyföld Tsz. Nyr. Vin.462; Udvarhely
      m. Király Pál: Háromszék m. Tsz. Vadr. MNy.
      VL244. 318; Nyr. IV.561; Gyrffy Iván; Háromszék
      m. Orbai járás Nyr. VII.283; Háromszék
      m. Kovászna Butyka Boldizsár; Háromszék m. Uzon Erdélyi Lajos; Csík m. MNy. VI.369; CsíkSz.György
      Nyr. X.330; Moldva, Klézse Nyr. V.
      89). Bnél is büvebb (Háromszék m. Vadr.). Bü
      állat: undok lény (Háromszék m. Vadr. 417).
      Bü szag (Temesköz Kálmány L. Szeged népe
      11.124. 234). Bü személy: förtelmes ringyó (Háromszék
      m. Vadr. MNy. VI.318; Gyrffy Iván).
      Bü szerzet: ronda, ocsmány nép, utálatos teremtés
      (Székelyföld Andrássy Antal 1843; Háromszék
      m. Vadr. MNy. VI.226. 318; Kiss Mihály,
      Gyrffy Iván). Bű teheny: lusta disznó (Háromszék
      m. Kovászna Butyka Boldizsár); 2. rondaság
      (Moldva, Klézse Nyr. IX. 429) ; 3. büszkeség.
      Majd megeszi a bü (Nagy-Kálló Nyr. XII.429).

      Isten áldja!

      Válasz
  4. Sántha Attila

    A bühnagy lehető legpontosabb jelentése: fertelmesen nagy. Lásd a bű2 szócikket az ÚMTSz-ben, illetve a bű-t A moldvai magyar tájnyelv szótárában.

    Válasz
    • Jancsó Lajos

      Adjon isten, Költő Úr!

      „Lásd a bű2 szócikket az ÚMTSz-ben”
      Ejsze a szócikk sorai között olvasva derül ki „A bühnagy lehető legpontosabb jelentése”?
      „a bű-t A moldvai magyar tájnyelv szótárában”
      A csángó kútfőre hivatkozva muraturát csinál, esszevigyitti Juhász Dezső IX. és X. régióját?

      Isten áldja!

      Válasz
  5. Konkoly Rita

    Köszönöm a tájékoztatást. utána fogok nézni. GYakran járok Székelyföldön, de még sohasem hallottam, pedig nagyon figyelem, és élvezem az erdélyi szavakat, kifejezéseket!

    Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu