Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Néphagyomány, népművészet. Tudósítás a 7. partiumi szabadegyetemről

2022.07.25. hétfő, 11:30

104 megtekintés

A szabadegyetem létszáma idén rekordot döntött. Átlagosan napi 38 fő, összese 50 fő vett részt a Berettyóújfaluban és környékén tartott rendezvényen. Ciavoi Andrea, Harangozó Imre, Varkucs Róbert és Balázs Géza beszámolóiból adunk közre.

Első nap: Vesszős Balázs a szabadegyetem házigazdája és János Szabolcs a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem tanára köszöntötte a hallgatókat és az előadókat Berettyóújfaluban. János Eszter A szatmári svábok története, nyelve és kultúrája című előadása kalauzolta a hallgatókat a holnapi kirándulás sváb identitásformáló színhelyeire (nagykárolyi kastély, kaplonyi kripta és ikertornyok, ferences kolostor, csanálosi kápolna). Megismertük Károlyi Sándor grófot, a svábok betelepítőjét, aki “uralkodó és népi hős volt egyszemélyben”. Érdekességeket hallhattunk az ulmi skatulyákról, a 2012-es 300 éves jubileumról, a deportálásról, olyan népszokásról, mint a virágvasárnapi pálmázás, a “kirbáj”- a templombúcsú szerepéről, a népi építészetről, a monumentális, fiókos csűrökről, és nem utolsó sorban a szatmári, sváb gasztronómiáról. Az előadás vidám hangulatú, Kahoot szójátékkal végződött.

A szaknyelv és a köznyelv interakcióját, viszonyát, jellemzőit, szemiotikai vizsgálatait, kutatási eredményeit mutatta be Vesszős Balázs A bihari remény nyomában – köznyelvi elemek az olajipar szókincsében című előadásban. A köznyelv gyorsabb fejlődéséről is beszélt, a különböző műfajokról, a biharnagybajomi olajtermelésről, a hozzá kapcsolódó szaknyelvi kifejezések angol megfelelőiről, végül pedig képes játékra hívott mindenkit a “karácsonyfától” a csőgörényig.

“Olyant kutattam és olvastam, amit más nem…” kezdte előadását Béres Norbert. Pontokba szedve mutatta be Szacsvay Imre gazdag, de tragikus életútját és egyetlen, kéziratban fennmaradt elbeszélését, az Álarcz és nefelejtset. A mű kuriózum, egy álarcosbálon történő hiperbolikus szerelmi háromszögről szól. A feszültséget kibontó nyomozás megbontja az időrendet, s jelen van benne a társasági normákat nem sértő, szándékos megtévesztés és a humor is. Kiderült, hogy Szacsvay írói kvalitása az anekdotikus, víg elbeszélés hagyományához csatlakozik.

Az első napot egy helytörténeti séta zárta tárlatvezetéssel a helyi múzeumban, közös fotózással a Makk Kálmán mozi lépcsőin és a zsinagóga épületének megcsodálásával. Este vacsora várta a résztvevőket az Angéla Hotelben.

Második nap: szakmai kirándulás Nagykároly és környékére/Kaplony, Csanálos, Mezőfény: templomok, múzeumok, sváb házak, strudlievés, Károlyi- kastély…borkóstoló) 👏🙏🧡    “A boldogság különös dolog: ha megosztjuk másokkal, megsokszorozza önmagát.” (Paulo Coelho)

A Károlyi család nyomában. Kaplonyban az Ybl Miklós tervei alapján újjáépített Páduai Szent Antal ferences templom és rendház falai között a kolostor egyik szerzetese kalauzolt minket. Megmutatta a Károlyi család kriptáját, mesélt a szegénység-tisztaság- engedelmesség hármasságának jelentéséről és a szerzetesek mindennapjairól. Csanálos falu történetével ismerkedtünk a községháza előtti parkban, majd a Hősök emlékműve mellett haladva, sváb házakat tekintettünk meg, megfigyelve azok építészeti jellegzetességeit, felfedezve a ragadványneves táblácskákat. Utunk az 1800 lakosú Mezőfényre vezetett tovább, egy sváb malommúzeum és tájház termeibe. A római katolikus templom stációinak megtekintése után, egy tipikus sváb ételt, a strudlit fogyasztottuk. A napot a nagykárolyi Károlyi-kastélyban zártuk, ahol megismertük a család történetét. A kastélybejárás végén sváb zene hangjait élvezhettük. Hazatérés előtt borral csillapítottuk szomjunkat Hegyközszentmiklóson.

Harmadik nap: Várjon, míg befejezem ezt a műtárgyat, mondta egy vendégnek Szűcs Sándor néprajzkutató-múzeumigazgató, egy szarutárgyat faragva. Ma egy népművészeti zsűri a népművészet felét kidobná. Más logika szerint működött a világ, ezt ma nem mindig értjük, mondta Harangozó Imre néprajzkutató-vallástanár, aki harmadik napja a tábor vendége, és nemcsak előadást tart, de kisszemináriumokat is a szabadegyetem hallgatóinak. Karácsony Sándor tanítványa volt a most 100 éve született Dankó Imre néprajzkutató, aki minden állomáshelyén kulturális pezsgést indított el. A tudós emberről, az örök tanítóról Vajda Mária mesélt. A provokáló, nagyra növesztett Énű Ady másik arca: a félig mély csönd, 1909 után hangja változik, a minden-Titkok fejtegetésével, vezetett be Ady költészetének mélyrétegeibe Boka László irodalomtörténész. Minden Egy volt valamikor, és most is az, csak mi európaiak nem látjuk, de a kelet világa erre figyelmeztet, mondta Balázs Géza miközben felvázolta a művészeti ágak együttes születését. Az alagút lehet konkrét, átvitt, s a pincerendszeréről híres helyeken, így Székelyhídon is gazdag az alagútfolklór – ezt mutatta be Szegedi Mária. Délután a Bihari Népművészeti Egyesület alkotóházában – Jelenits István szülőházában – Kolozsvári István vezetésével bőrművesekké, szűrrátétesekké és csuhésokká válhattak a résztvevők.

Harangozó Imre: Hálás vagyok, hogy bár csak rövid időre, de részese lehettem a 7. Partiumi Szabadegyetem közös gondolkodásának! A tikkasztóan meleg út után hazaérve, még a friss élmény hatása alatt megpróbálom megkeresni azokat a fogalmakat, melyek a legjobban jellemzik, miért olyan jó mindez. Íme az eredmény: függetlenség, őszinteség, szabadság, szellemi világosság és nyitottság. Karácsony Sándor gondolatával összegezhetem az elmúlt napokat – a közösség élménye, önmagában is transzcendens dolog…

Ciavoi Andrea: előadások, hogy a lelkünk is csordultig legyen “fénnyel”, kézműveskedés, interaktív meseest… 👏🙏💚 “Fényt iszik az, ki fényre szomjas / Lelkét csordultig teletölti, / Aki ily itallal oltja szomját, / Tán nem is lehet azt megölni, / Mert oly szabad, oly sérthetetlen, / Mint az égen surrogó madár…” (Magyari Lajos)

Negyedik nap: Tanuljunk meg egyszerűen gondolkodni. Ez volt a mai nap gondolata. A Sárrét szívébe kirándultunk. Utazásunk során érintettük Bárándot, ahol megtekintettük a világ legnagyobb Pásztorcsengő-gyűjteményét. Látogatást tettünk a bárándi közéletet bemutató Múltunk Házába. Sárrétudvariban Cséri Lajos szobrászművész életmű-kiállítását, illetve a helyi néprajzgyűjteményt tekintettük meg. Biharnagybajomban, “a Sárrét egykori főhelyén” Szűcs Sándor emlékházába látogattunk el, az olajbányászok emlékműve elénk tárta a falu közel két évtizedes fénykorát. Az egészségünkre is figyelve, ellátogattunk Terézia mama gyógynövényes kertjébe. Nagyrábén a Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteményében megismerkedhettünk az elmúlt korok technikai vívmányaival és interaktív tevékenységeken keresztül visszautazhattunk a múltba. A napot Bakonszegen zártuk a Bessenyei György-emlékházban.

Ötödik nap: János Szabolcs tanár úr (PKE) Erdély és a Partium bortörténetét mutatta be, utalva a keddi és csütörtöki szakmai kirándulások helyszíneire (Mezőfény, Csanálos, Kaplony, Báránd, Biharnagybajom). A kulturális örökség kontinentális, nemzeti és helyi szintjeit Bessenyei György példáján keresztül illusztrálta: a magyar felvilágosodás kiemelkedő alakjának emlékműve a bécsi testőrpalota előtt áll, irodalmi munkássága a magyar irodalom meghatározó része és parányi otthona a bihari térség egyik közkedvelt turisztikai célpontja. Antal Balázs a „mindenki Budapestre tart” folyamatot helyezte szembe a regionalitás fogalomkörével. Trianon után önálló irodalmi rendszer épült ki a Partiumban és Erdélyben egyaránt. Példaként hozta az Élő Várad mozgalmat, a Partiumi Keresztény Egyetem egykori és jelenlegi hallgatóinak aktív irodalmi tevékenységével. Tóth Orsolya az erdélyi (partiumi) emlékezethelyek szerepét vázolta föl. Balázs Friderika Arany János Toldijához kötődő, azt követő szilágynagyfalui mondák kialakulását mutatta be. Ciavoi Andrea élesdi tanítónő, a Partiumi szabadegyetem egyik alapító tagja előadásában a szimultán oktatás előnyeit és hátrányait mutatta be. A nap gazdag programját pódiumbeszélgetés és közönségtalálkozó zárta: partiumi írónők (Fehér Imola, Ozsváth Zsuzsa és Kemenes Henriette) meséltek munkásságukról, alkotásról és a művek létrehozásának folyamatáról.

Ciavoi Andrea: záró előadások, hogy a lelkünk újra csordultig legyen “fénnyel”… )👏🙏💛 “A virágot a napfény fejleszti ki, az emberi lelket a szeretet.” (Gárdonyi Géza) Életem első előadása: alapos felkészülés… nagy izgalom… kedves hallgatóság… támogató barátok… köszönöm! És köszönöm kedves Géza a felkérést és a bizalmat! 🙏💜 “Ha távozóban egy más bolygón megkérdenék, mi volt a földi élet legnagyobb öröme: a tanulást mondanám. Nem azt, amelynek a végén egy vizsga áll, hanem, amit az ember kíváncsiságból, kirándulásként tett egy új nyelvbe, az azon át megközelíthető világba, egy új tudományágba…” (Németh László)

Hatodik nap: Bodorka NépmesePont, pódiumbeszélgetés partiumi, kortárs írónőkkel. 🙏👏💚 „Talán nincs is olyan, hogy jó barát meg rossz barát – talán csak barátok vannak, olyanok, akik az ember mellett állnak, ha megsérül, és akik segítenek, hogy ne legyen olyan magányos. Talán értük mindig érdemes aggódni, reménykedni, őértük érdemes élni. Talán még meghalni is, ha úgy kell lennie. Nincsenek jó barátok. Nincsenek rossz barátok. Csak olyan emberek, akik házat építenek a szívedben.” (Stephen King)

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu