Legutóbbi hozzászólások

  1. Érdekes hogy Pocsajt nem emlitik sehol . Pedig Pocsaj igen csak jelentős telepűlése az érmelléknek. Régen négy vár is volt…

  2. Lehet-e többet tudni erről a határkőről? Vajon minek a határát jelölte? Azért kérdezem, mert láttam a bejegyzésben, hogy Botlik József…

  3. Kedves Krisztina, véletlenül jutottam hozzá írásodhoz, amely minden átgondolt szavával, mondatával, mondani akaratával egyetértek. Leírhatnám mindezt, Bélával kapcsolatban, de minek…

Nyelvi hídon nyelvi korlát

2021.12.11. szombat, 13:23

804 megtekintés

Köszöntő beszéd a Kazinczy Műhely estjén

DEMETER SZILÁRD (a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója)

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim,

amíg még szabad így köszönteni, Isten hozta Önöket a magyar irodalom házában, érezzék magukat otthon.

 

Van a hermeneutikának egy tízpontos kérdése, így hangzik: a nyelv híd vagy korlát?

Most engedjük el a tudományosságot, inkább játsszunk a képpel. Legyen a nyelv híd. Valahonnan valahová vezet, összeköt.

Vagy legyen a nyelv korlát, ami elválaszt.

Vagy legyen a nyelv mindkettő, nyelvi hídon nyelvi korlát, megyünk a hídon, korlátok között, oszlopfőnek ott vannak nekünk az ikes igék, amolyan hídavatásként onnan ugrik a valóság folyamába a magyar nyelv tanulója.

Az a baj ezzel a képpel, hogy dinamizál. Továbbküld, nyelven túli célt ad, menni kell, a honnan még csak-csak értelmezhető (egyébként nálunk még ezt is megkérdőjelezik), – na de hová tartunk? A túlpart homályhatár. Egy hídon legföljebb szemlélődsz egy keveset, de élni nem lehet rajta.

Ami viszont még nagyobb probléma ezzel a hamis dilemmával, hogy a nyelvre eszközként tekint.

Kicsit olyan érzés belegondolni, mint amikor a világvégét várva gyümölcsfát ültetnél, és csak az ásóról beszélsz. Hű, micsoda nyele van, csuda jó a fogás rajta, és hát az az ásófej… Biztosan van a fizikának is esztétikája, láthatjuk szépnek az atomot – de attól még nem lesz metafizika.

Valószínűleg azért sarjad bennünk ez az ellenérzés, mert mi, magyarok a nyelvünkre nem kizárólagosan a kommunikáció eszközeként tekintünk. Az anyanyelv házunk és hazánk, életünk. Tehát politika is.

Más nemzetek közösséget kapnak anyjuktól – mi nyelvet. A magyar anyától született magyarnak ki kell mondania: magyar vagyok. És mindig lesz egy másik magyar, aki ezt kétségbe vonja. Ilyen politika: harcos, karcos, szekértáboros.

Lehetne más is, nyilván, de olyan nagyon ne lepődjünk meg: bő száz éve ott állunk a határaink mindkét oldalán, lovaink feje országrészeinkből kifelé néz, mi pedig hátrafelé nyilazunk. Egy erdélyinél, kárpátaljainál, felvidékinél, őrvidékinél, vajdaságinál ennek talán még volna is értelme – de kit találhat el az a magyar, aki Magyarország határain állva hátrafelé nyilaz? Naná, hogy egy másik magyart.

Aztán csodálkozunk, hogy ápolnunk kell az anyanyelvet. Beszélő nélkül halott a nyelv, ha gyengítjük a beszélőt, erőtlenedik a nyelv is. Tulajdonképpen tehát nemcsak a nyelvet ápoljuk és védjük, hanem a magyarokat is. És ha jól csináljuk, akkor mi, magyarok szerte a világon nem csak nyelvtestvérek leszünk/maradunk, hanem erős nemzetként nyelvünkben élve dicsérjük az Urat.

Mert erről beszél Arany János akkor, amikor azt írja:

„Ha minket elfú az idők zivatarja:

Nem lesz az istennek soha több magyarja.”

És ez a lényeg. Már az bőséges oka lenne egy harcosabb nyelvpolitikának, hogy ezer éve rokonnyelv nélküli népként építjük a Kárpát-medencét. De Istennek magyarjaiként a Teremtő elleni vétek lenne föladni, nyelvet, házat, hazát cserélni. Nincs másik magyar nemzet, nincs másik magyar nyelv, nincs másik magyar haza.

Köszönöm a figyelmet!

(Elhangzott 2021. december 10-én a Petőfi Irodalomi Múzeumban a Kazinczy Műhely estjén, amelyen bemutatták a Jelentés a magyar nyelvről 2016—2020 című kötetet, valamint az Élő magyaróra első adásait.)

1 hozzászólás

  1. Tar Károly

    Ez egészen magyar, mert tömör, egyszerűen irodalmi, élvezetes és gondolatgazdagon gondolat gerjesztő. És nem véletlenül, hanem immár sokadikszor bizonyítva: zsigereinkből szól. Figyelmeztet, hogy így kell, nyelvünk szépségét példázza. Jegyezzük meg a példamutatók nevét!

    Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu