Legutóbbi hozzászólások

  1. A honlapon ezt a mondatot olvastam: „2021-2022-ben a Trianon-kislexikonból 5000 példányt sikerült társszervezeteken, alapítványokon, egyesületeken, egyetemeken keresztül eljuttatni a Kárpát-medence…

  2. A Balassi kard irodalmi díj nemzetközivé tétele, a magyar irodalom hírnevének a Világban való öregbítése egy állami elismerés is érdemelne.

Nyelvi kincsek Északkelet-Magyarországon

2015.02.23. hétfő, 14:08

3 970 megtekintés

BALÁZS GÉZA, BUDAPEST

Legalább négyszer indult, indult újra a magyar nyelv ezen a tájegységen!

 

 

 

(1) Talán a magyar nyelv Kárpát-medencei honfoglalása is itt kezdődött. Legalábbis Révész László régész elképzelése szerint Északkelet-Magyarországról, közelebbről talán a bodrogközi Karosról szerveződhetett a Kárpát-medencei honfoglalás.[1] Ha így volt, akkor a magyar nyelv honfoglalása is innen indult – Széphalomtól csaknem 20 kilométerről.

(2) Az 1195 körüli időszakból származó Halotti beszéd és könyörgés, első összefüggő nyelvemlékünk. A nyelvészek szerint itt, ezen a tájon születhetett, Boldván.[2]

(3) Károli Gáspár vizsolyi bibliája ugyancsak ehhez a régióhoz kötődik. Ez a biblia tekinthető a nyelvi egységesülés, a magyar köznyelv kiindulópontjának. Hatására – persze más tényezőkkel együtt – az északkeleti nyelvjárás írott nyelve lett irodalmi és mai köznyelvünk alapja.[3]

alt

Karos, a honfoglaláskori temető emlékhelye
 

(4) E tájon, éppen ezen a helyről szervezte Kazinczy Ferenc a nyelvújítást. Ha nem tette volna, akkor ma már lehet, hogy szegényebbek lennénk egy nyelvvel, éppen magyarral. Egy nyelvész szerint meglehet, hogy ez esetben ma németül beszélnének a Kárpát-medencében (igaz, ő ezt örömmel fogadná, s ebben valószínűleg nincs egyedül és nyilván sokan tiltakoznának is ellene).[4] Ám az tény, hogy Kazinczy és mozgalma talán harmadszorra indította újra a magyar nyelvet – és ismét erről a helyről.

E négy nyelvi-nyelvtörténeti tény mellé hadd soroljak még négy kiemelkedő jelentőségű eseményt: Jönnek a husziták, jön az első nyelvművelő munka kapcsán Geleji Katona István, itt is megfordul Szenczi Molnár Albert, majd pedig Fogarasi János… mind-mind a régióhoz kapcsolódva.

(5) Husziták, huszita helyesírás… A magyar helyesírásnak van egy korszaka, a XV. századi, ún. huszita vagy mellékjeles helyesírás. A Husz János által megalkotott új cseh helyesírásnak az alapelveit a magyar ún. Huszita biblia (a Bécsi, a Müncheni és az Apor-kódex) fordítói a magyar nyelvre is alkalmazták. A huszita helyesírás lényege, hogy minden hangot külön betűnek kell jelölnie, a latin betűs helyesírásnak más nyelvre alkalmazása során fellépő betűhiányt pedig mellékjeles betűkkel (a kérdéses hanghoz közelálló hangot valamilyen mellékjellel ellátva) kell pótolni. A magyar Huszita Biblia föltehetőleg Moldvában készült és ferencesek fordították, ám a „huszita” jelző a magyar művelődéstörténetben a helyesírás mellett itt a régióban is előfordul, az ún. huszita házak kapcsán – Göncön és Jósvafőn. A nép cseh háznak is mondja. Kőfalú, emelt lakórészű, szűk ablakú jellegzetes házakról van szó. Nem akarom erőltetni, de az északkeleti régióban esetleg előfordult husziták (cseh menekültek), nyilván kapcsolatba hozhatók a huszita írással, esetleg annak közvetítésével, s így talán a magyar helyesírásra tett huszita hatással is.[5] A huszita helyesírás tényét egyesek cáfolják, Korompay Klára azonban megvédi.[6]

(6) 1589-ben ebben a régióban született, Gelejen Geleji Katona István, az első nyelvművelő munka írója is. Iskolai tanulmányait Szántón, Göncön, Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon végezte, később Gyulafehérváron az erdélyi reformátusok püspöke lett. A Titkok Titka című könyvéhez kapcsolódik a Magyar Grammatikatska (1645), melyben szerepel a szóelemzés elve, valamint a szükséges szóalkotások ösztönzése is. Ily módon Geleji Katona István a neológus nyelvészek előfutára. Ma is élő szavai: képzet, sugallat, adalék, hozomány, küldemény, termény, emberiség, lelkiség, önkény, fűszer, földrengés, egységes, olvadékony, független, terméketlen, gyanúsít, elismer, kinevez.[7] Geleji Katona Istvánra is emlékeztet manapság az M3-as autópálya „geleji” pihenője, PIM Magyar Nyelv Múzeuma állandó kiállításának pedig azt a címet adtuk: Titkok titka… – ezzel is tisztelegve a régió jeles előd-nyelvészének.

(7) Gönc neve már többször szóba került nyelvtörténetünkkel kapcsolatban: a husziták, Károli Gáspár, legutóbb Geleji Katona István kapcsán. De Szenczi Molnár Albert is megfordult Göncön, s Károli Gáspár környezetében tanúja lehetett a vizsolyi biblia fordításának és kinyomtatásának. Életműve később is összekapcsolódik a bibliával, nevéhez fűződik a Károli biblia javított kiadása.[8]

alt

A gönci huszita ház

(8) Ugyancsak e régiónak szülötte Fogarasi János, aki 1802-ben a Borsod megyei Felsőkázsmárkon született, Sárospatakon tanult, de dolgozott Kossuth pénzügyminisztériumában is. Czuczor Gergellyel 1845-ben fogott hozzá A magyar nyelv szótárához, amelyet egyedül fejezett be. Hangmetafizikai elgondolását a nyelvtudomány később elvetette, ma újraértékeli. De például értékes nyelvtudományi felismerése, hogy a magyarban a kiemelt mondatrész az állítmány előtt áll (ma azt mondanánk fókuszpozícióban). Az ortológus-neológus vitában a neológusokat támogatta.

 

A köznyelvalakító északkeleti nyelvjárás

 

Az északkeleti nyelvjárás kapcsán kiemelendő tény annak köznyelvformáló volta.

Történelmi, művelődéstörténeti okok mellett én nyelvi okokat is látok abban, hogy északkelet Magyarország nyelvváltozata lett szélesebb körben elterjedve. Ennek nyelvi oka a sokféleség, sokszínűség, a nagyon archaikus formák, sajátosságok hiánya. A sokszínűséget jellemzi például a több ingadozó alak. A területet jellemzi az i-zés, de túlzottan nem uralkodott el. Az –ít képzőben és –ig ragban i-s formát használunk (szállít, tanít és házig, fáig), ám a szótövekben az é-s formák uralkodnak: kér, régi, néz, szép.

Az északkeleti nyelvjárás sajátos kiegyenlítő jellemzőjét a legtöbb nyelvjáráskutató hasonlóan látja. Most Szabó Gézától idézem: (északkeleti nyelvjárások) „Több nyelvjárási részleg között helyezkedik el, valószínűleg ebből (is) adódik tarkasága.” „Az északkeleti terület több nyelvjárás vonását egyesíti magában. Az ó, ő, é fonémák megoldása helyenként monoftongusos, helyenként diftongusos. Egyes pontokon az ú, ű, í hangok rövidülése tapasztalható, máshol í-zés mutatkozik. Ezeket a nyelvjárásokat a 7 rövid, 7 hosszú magánhangzó-fonéma jellemzi. (…) A nyelvjárási részleg keverék jellegű.”[9] Tehát, amikor arról beszélünk, hogy a magyar köznyelv sokféle hatásra fejlődött, akkor leszögezhetjük, hogy ez a termékeny sokféleség jellemzi már a kiindulópontnak vagy még inkább az ösztönzőnek, ihletadónak tekinthető északkeleti nyelvjárást is. A magyar köznyelv tehát sokszorosan szintetizáló, több vonást magában foglaló módon jött létre.

 

Az északkeleti ember nyelvben kódolt mentalitása

 

Az északkeleti nyelvjárás jellemző érdekessége, a kicsinyítés azt mutatja, hogy még ma is van mit feltárni, vannak regionális, helyi értékek nyelvjárásainkban. Ennek módszere: az antropológiai nyelvészet. Az északi és északkeleti nyelvjárásokban (és persze azért másutt is) megjelenő gyakori kicsinyítés lehet interkulturális (idegen) hatás, de egyúttal az itt élő népek egyik jellemzője is. Kicsi Sándor András idézi Ketskés Győző Nógrád megyei palóc községekből („Szarvas-Gede, Jobbágyi, Szurdok-Püspöki, Csécse, Apcz, Ecseg”) való följegyzését, mely szerint bizonyos szavakat kizárólag kicsinyítő képzővel használnak. Ezek: kenyérke, apáka, anyáka, menyétke. Ezeknek tiszteleti, sőt vallási oka van. Kicsi Sándor András tiszteleti szuffixumoknak is nevezi őket.[10] Ugyanilyen vallási okból a méh szót is kicsinyítve használják: méhecske (népi indoklása: „Jézus testéből lett, sokat dolgozik, a katolikusoknál a szakrális viaszt szolgáltatja”). Hasonló följegyzések vannak a moldvai régióból is: „A moldvai régióban a kicsinyítő képzők átlagon felüli gyakorisága figyelhető meg: macskácska, facska, száncsó, apika, lányikó, ángyó, hosszukó, ökörke, botóka, bihalica ’bivalyborjú’.”[11]

A mai családi nyelvhasználatban szinte kötelező jellegű a „Mit hozott a Jézuska/Kisjézus?” fatikus kérdésben a kicsinyítés. (Magyar nyelvi szokásként elképzelhetetlen ilyen forma: *Mit hozott a Jézus?)

A kicsinyítés Zemplén közeli gyakoriságára Fehér József hívta fel a figyelmünket.[12] Megfigyelte, hogy a zempléni görög katolikusoknál (főként ruszinoknál) különlegesen gyakori a kicsinyítés. Sátoraljaújhely közelében négy falu neve is kicsinyítőképzős: Filkeháza (a Fil, Filip, Fülöp kicsinyítő képzős változata), Rudabányácska, Bányácska, Komlóska, Vajdácska. A Zempléni-hegység (északi rész) című turistatérképen még további kicsinyítő képzős neveket találunk: Rudabányácska közelében: Malmocska, Radoska-völgy, Széphalom közelében Nagy-Dubinka, Dubinka-dűlő, Kapaszóka-dűlő, Filkeháza mellett Bariska-dűlő. De talán ide sorolható Makkoshotyka, Mikóháza neve is.

alt

A vizsolyi templom

Fehér József gyűjtése szerint Végardón még a felnőtt férfiakat is így szólítják: Józsika, Palika, Jánoska. A palóc területekhez hasonlóan itt is járja a kenyérke, kenyerecske, sajtocska, hagymácska, papocska, templomocska, Istenke, Istenke kenyérkéje, Jézuska, bátyuska (legújabban: mobilocska) forma, de még a névmáshasználatban is megfigyelhető a kicsinyítés (anyicska, enyicske), pl. „Hát csak anyicskát/enyicskét ettél?” További mondatpéldák: „Melegítsd meg a lábaskában; Csak egyecskét melegítsél nekem (a töltött káposztából), Megivogáljuk a bort a legkisebbecske hordóból). Példáinak hitelességét megerősíti a távolabbi szomszédságból Cs. Nagy Lajos palóc regionális nyelvatlasza is. A 369. térképlapon a méh szóra többnyire méhe formák szerepelnek, de Gömörpéterfalán a példa: méhecske. A 436. térképlapon a Megsült a friss kenyér. Kapnak belőle a gyerekek, és azt mondják: de finom ez a…-kérdésre gyakorlatilag egyhangúlag a kenyérke formát válaszolják.[13]

 

A kicsinyítés gyakori és összetett (több nyelvhasználati egységre kiterjedő) jelensége is nyelvi szokásokban él, amelyek közül még alig figyeltünk fel néhányra. Példáinkkal azt is bizonyítani akartam, hogy a mai magyar grammatikában is számos régiség, „zárvány”, feltáratlan antropológiai-kulturális nyelvészeti lehetőség van.

A jellemző tájszavak is rávilágítanak egy-egy tájegység népének világára és talán a mentalitására is. Balassa Iván bodrogközi monográfiájában például ilyen szavak szerepelnek (melyek között ugyancsak találunk kicsinyítőképzősöket):[14]

 

anyjoka – anyós

apjoka  – após

bünkős bot – bunkós bot

csupér – csupasz

debrő – gödör, mély vízmosás

dücskő – száraz fagyökér

elcsendérel – ellop

enyészet – nyugat

eskető – esküvő, lakodalom

evedző – evező

feredő – fürdő

figuráz – tréfál

furik – egy kerekű talicska

fütül való fa – fejfa

galaginye – galagonya

geher – sovány

gombóda – tarhonya, szárított tészta

hajcsákol – erdőt irt

házi csúszó – ház falában lakó kígyó

karácsony vilája – karácsony estéja

keresztyéneket kiabál – segítségért kiabál

krompély, krompér – krumpli

kukorica derce – öregre őrölt kukoricaliszt

lóka – lóca

lopi – titokban

makkverő (legény) – vakmerő, bátor

menyetke – menyét

metéltke – hosszúra vágott levestészta

pacsit ház – vesszőből font, sárral betapasztott falú ház (patics)

patti – pattogatott kukorica

programol – sok ember előtt beszédet mond

sápadttüdőszín – mályvaszín

suhadér fiú/lány – siheder (12-16 éves)

sült tolvaj – megrögzött tolvaj

szironyos – olvadás után a hónak megfagyott felső része

tejes májjá válik – megalszik

tekercs – süteményféle

terenye – tenyere

tergenye – teher

toli – ágy alá betolható gyerekágy

üzgérel – kerget, űz

váz gyermek – fejletlen, satnya

virrasztolás – virrasztás a halott mellett

zajdázó – piacozó, az eladni valót háton vászonkendőben a piacra hordó

Ám egy adott tájegység népének mentalitását legjobban a frazeológia (a nyelvben kódolt tudás) fejezi ki. Az északkeleti régióra vonatkozóan több helyről is gyűjthetünk frazémákat. 

 

Ég Ladmóc!

Ladmóc egyike azon községeinknek, amelynek a neve szólásban is szerepel. Bodrogközben ugyanis elterjedt a szokás azt mondani a másnaposságot kísérő gyomorégésre, hogy „ég Lagmoc!”. A honi kiejtésben tehát a g betűs forma érvényesül. A szólás magyarázata egyszerű: Ladmóc közvetlen környékét mészköves hegyek alkotják, és korábban igen elterjedt volt a helyi mészégetés, aminek nyomait ma is megtaláljuk elhagyott gödrök formájában a falu fölött. Távolról az esti tüzek messzire ellátszottak, és így keletkezett a közismert szólás.[15]

Margalits Ede szólásgyűjteményében ez szerepel a „Bodrogközi” címszónál:Várják, mint a bodrogköziek az árvizet. Értelme nyilván fordított (ironikus).[16]

A Bodrogköz lelkes nyelvészének és néprajzkutatójának, Nagy Gézának a gyűjtései még ugyancsak feldolgozásra, elemzésre várnak, s ebből tovább árnyalhatóvá válik az északkeleti magyar ember mentalitása.[17]

 

Megjegyzés:

Előadásként elhangzott A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága által 2014. június 21-én Sátoraljaújhely-Széphalomban az Irodalmi nyelvünk szülőföldjén címmel rendezett esszékonferencián. A konferenciát támogatta a Nemzeti Kulturális Alap. A konferencia kapcsolódott az első nyelvésztáborhoz és a negyedik anyanyelvi juniálishoz.

Képek: Balázs Géza

 

[1]Mostanra egyre világosabbnak tűnik továbbá, hogy valahol Északkelet-Magyarországon, Bodrogköz, Szabolcs megye területén lehetett a honfoglaló magyarság fejedelmi központja, hisz innen kerülnek elő a leggazdagabb leletek. Eszerint tehát Árpád sírját is valahol errefelé kellene keresni. Csak a X. század közepén, az augsburgi csatavesztést követő hatalomváltás után kerülhetett át ez a központ Óbuda, Esztergom, Székesfehérvár háromszögébe.” Nem valószínű a kettős honfoglalás. Beszélgetés Révész Lászlóval. http://nol.hu/kultura/20100316-nem_valoszinu_a_kettos_honfoglalas-585181

[2] „A kódex 1192–1195 között másolt része egy felvidéki bencés kolostorban, talán Boldván vagy Jánosiban jött létre. Valószínűleg több bejegyzés került a kötetbe annak Pozsonyig tartó vándorútja során, a 12. század végén és a 13. század első évtizedeiben. A kézirat 1241-től Pozsonyban volt, ahol egy a 12. század közepén keletkezett ívfüzetet kötöttek az elejére (f. I–IV.).” Forrás: http://nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap-dupla/praykodex_%E2%80%93_halotti_beszed_es_koenyoerges

[3] „A hungarikumok sorába került a Vizsolyi Biblia – amely az első teljes, magyar nyelvű biblia. A Biblia: 1590. július 20-án fejeződött be a mai Borsod- Abaúj – Zemplén megyében fekvő Vizsolyban a 16. századi magyar nyelv páratlan dokumentumának, a Vizsolyi Bibliának a kinyomtatása. Vizsoly a mai napig nevezetes arról, hogy itt látott napvilágot nyomtatott formában az első teljes magyar nyelvű Biblia. A fordítást irányító gönci lelkipásztorról, Károlyi (Károli) Gáspárról Károlyi-Bibliának is nevezik.” Forrás: http://www.vizsoly.hu/karoli.php

[4] Nádasdy Ádám írja: „ha a nyelvújítás korában nem történik ez a romantikus fordulat, hogy térjünk vissza a parasztok nyelvéhez (hiszen a magyart ők használták), tehát hogy térjünk vissza, ne Bécs felé, hanem Debrecen felé, vagy Kolozsvár felé, szóval Nyugatról kelet felé, mindenesetre – akkor most elképzelhető, hogy ez nagyrészt német nyelvű ország volna… Ma is volnának, nyilván vidéken, akik ezt az érdekes, egzotikus magyar nyelvet beszélnék. Kötelező volna az iskolában is, biztos mindenki nagyon nyűglődne vele, mert nehéz, de egyébként német nyelvű ország lehetnénk, aminek rettentő nagy előnyei lennének” (Nádasdy Ádám: Ízlések és pofonok, Magvető, Budapest, 2003: 84–5.)

[5] Bárczi Géza—Benkő Loránd—Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978. 65-66.

[6] Korompay Klára: Helyesírás-történet, művelődéstörténet: két tudományág dialógusa. Forrás: www.nytud.hu/NMNyK/eloadas/korompay.rtf

[7] Forrás: Fábián Pál: Nyelvművelésünk évszázadai. Gondolat, Budapest, 1984. 21.

[8] Szenczi Molnár Albert munkásságának summázatát így adja a Wikipédia: „Úttörő jelentőségű latin szótára átdolgozásokkal a 19. század közepéig használatban volt; sok irodalmi, tudományos műszónak nála olvasható első magyar nyelvű meghatározása. Latin nyelvű magyar nyelvtanát a 18. századig kézikönyvként használták, ezáltal – a tudománytörténeti jelentőségen túlmenően – nagyban hozzájárult a magyar nyelvhasználat és helyesírás egységesüléséhez. A református magyarság számára számos zsoltárfordítása, a Károlyi-biblia javított kiadása, Kálvin Institutiójának és a heidelbergi káté fordítása máig élő hagyaték. Kiemelkedő hatást gyakorolt a magyar irodalmi nyelv és a magyar verselés fejlődésére.” http://hu.wikipedia.org/wiki/Szenczi_Moln%C3%A1r_Albert

[9] Szabó Géza: A magyar nyelvjárások. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. 123—124.

[10] Kicsi Sándor András: Szószemantika, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007. 37.

[11] A. Jászó Anna főszerkesztő: A magyar nyelv könyve. Trezor, Budapest, 2004. 678. 

[12] Fehér József szíves szóbeli közlése; ám ezen a konferencián előadása is erről szólt.

[13] Cs. Nagy Lajos: Medvesalja magyar nyelvjárási atlasza. Luminosus n.o. Kiadó, Nagykapos, 2011.

[14] Balassa Iván: Lápok, falvak, emberek. Bodrogköz. Gondolat, Budapest, 1975. 288-302.

[15] http://ujszo.com/cimkek/szulofoldunk/2005/06/29/helysegnevek-a-tortenelemben

[16] Margalits Ede: Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. Kókai Lajos kiadása, Budapest, A millénium évében (1897) 69.

[17] Nagy Géza: Bodrogközi tájszótár. Bodrogközi Kastélymúzeum Baráti Köre, Pácin, 1992. Bodrogközi Füzetek 4-5. – Nagy Géza: Karcsai szólások és közmondások. ELTE-MTA, Budapest, 1987. (Magyar csoportnyelvi dolgozatok 30.) – Ebben a gyűjteményben nagy számmal szerepelnek köznyelvi szólások és közmondások is, úgyhogy komoly feladat kibogarászni belőle a csak „bodrogközieket”, amelyek helyi jellemzők.

Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE MicrosoftInternetExplorer4 st1\:*{behavior:url(#ieooui) } /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:”Normál táblázat”; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:””; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:”Times New Roman”,”serif”;}

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu