Ötvenhatot aligha érthetjük meg az ötvenes évek nyelvhasználatának ismerete nélkül.
Bevezető: szemantikai forradalom
Az ötvenes évek (első felének) megnevezései: Rákosi-korszak, -rezsim, rákosizmus, magyar sztálinizmus, kommunista diktatúra, személyi kultusz. Kolozsvári Grandpierre Emil önéletrajzi regényében írja, hogy a nyelvben „szemantikai forradalom” zajlott le. Ezen azt érti, hogy semmi nem jelentette azt, ami eredetileg. A békekölcsön például nem szolgálta a békét, de nem tekinthető kölcsönnek sem. Szombaton bement a boltba, és bármit kért, azt mondták az eladók: nincs. Erre megkérdezte: akkor miért vannak nyitva. A válasz ez volt: mi felajánlásból vagyunk nyitva…
Korfestő szavak
Burget Lajos „retró szótárában” az ötvenes évek szemantikai forradalmát számos szó dokumentálja: agitál, aknamunka, békepap, bizalmi, csengőfrász, gumipitypang… Czakó Gábor ironikus összeállításában. Pl. ellenforradalom = a nép megkísérli elkergetni önmagát. 1956 = dicsőséges ellenforradalmi népfölkelés, hagyatékára hóhérai is igényt tartanak…
A fordulat éve és az ötvenes évek
1948 a fordulat éve, ezt követték az „átkeresztelések”, amelyek egyfajta társadalmi (politikai-ideológiai)térfoglalást hivatottak jelezni – a nyelv segítségével. A Weiss Manfréd Művekből Rákosi Mátyás Művek lett (később Csepel Vas- és Fémművek), a Royal moziból Vörös Csillag filmszínház, a Ferencváros a Kinizsi nevet kapta. A tudományos megnevezésekbe is behatolt a politika, avagy az alattvalói félelem. A hazánkban egyedülálló rákosi vipera az 1950-es években rákosréti vipera, sőt parlagi vipera lett, nehogy valaki rosszra gondoljon (kevesebbért is járt kitelepítés).
1956
Történelmünkben az 1956. október 23-i forradalom kapta eddig a legtöbb megnevezést: kirobbanásakor népfölkelés, forradalom, 1957-től ellenforradalom, majd 1989-ben revelatív bejelentéssel ismét népfölkelés, ezt követően forradalom, majd forradalom és szabadságharc. Ha valaki a hosszú 34 év alatt nem akarta használni az ellenforradalom szót, akkor októberi sajnálatos eseményeket (ose) említett, szűk körben esetleg azt: kis októberi forradalom (a nagy októberi szocialista forradalom mintájára).
56 szállóigéi
Ötvenhat legnagyobb szállóigéje a Szabad Kossuth rádió bejelentése: Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon. A „suttogó propaganda” Örkény István nevéhez kötötte. Örkény egy 1974-es interjúban ezt mondta a szállóige születéséről: „Mikor megindult a Szabad Rádió, behívtak a Parlamentbe (mert akkor onnan adták a műsort), és a Rádió új igazgatója megkért, hogy írjak egy bevezetőt az induló adáshoz. Mondtam, hogy szívesen. Ott megírtam. Így kezdődött: „Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon.” Örkény azonban nem jól emlékezett. A Szabad Kossuth rádióban elhangzott eredeti szöveg ugyanis megvan, így hangzott: „A rádió hosszú évekig a hazugság szerszáma volt. Parancsokat hajtott végre. Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon. Még a minap, hazánk újjászületésének órájában sem bírta abbahagyni a hazugságot.” Vagyis Örkény István 1956-ban még egyes szám harmadik személyben fogalmazott, ám 1974-ben már a többes szám első személyű formára emlékezett. Ennek egyértelmű oka az lehetett, hogy a szöveg szájhagyománnyá vált és úgy élt tovább. És Örkény elfogadta a népi változatot. Az örkényi alap természetesen nagyon frappáns: egy hármas párhuzam (hazudott) és egy sokszor használt, felcserélhetetlen szórendű mellérendelő összetétel.
Csak az 56-os forradalomhoz kapcsolható megnevezések és idézetek: „pesti srácok”, vagy a jellegzetes szállóigék: Ruszkik haza, MÚK (Márciusban újra kezdjük), „Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon” (MEFESZ-egyetemisták szlogenje).
56 mint szám jelentése
Ötvenhat olyan mélyen beívódott a magyar nyelvbe, hogy maga a szám is (56) többletjelentéssel bír. Hallottam a híres 48-as szólás elferdítését: Nem engedünk az 56-ból. 2008-ban megszűnt az 56-os villamos, mert vonalát összevonták egy másikkal. Egy írónő halkan megjegyezte nekem: „Ez tudatos, el akarják tüntetni 56 emlékét!”Lám, 2016-tól újra van 56-os villamos!
Irodalom:
Balázs Géza: Átnevezett rákosi vipera. Magyar Idők, Lugas, 2016. okt. 22. 2.
Balázs Géza: Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon. Örkény István 100. születésnapjára. Magyar Nyelvőr, 2012/2. 222-223.
Burget Lajos: Korfestő szavak a második világháborútól a rendszerváltásig. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008.
Czakó Gábor: Magyar-magyar nagyszótár. CzSimon, Budapest, 1994.
0 hozzászólás