Online-tanulmányok
A konferencia időpontja: 2022. május 27. péntek 14.00—19.00 óra
Helyszín: 1072 Budapest, Rákóczi út 38. ½. (14-es kapucsengő)
Az előadásokat kötetlen eszmecsere, megbeszélés, majd pedig fogadás követi.
Program:
14.00 Megnyitó: Gózon Ákos, az Élet és Tudomány főszerkesztője, a Bolyai Műhely Alapítvány elnöke, a szekció vezetője
Ulrich Panna (ELTE BTK): Analóg és digitális
Szabópál Tünde Zsófia (ELTE, koreai szak): Írás- és adathordozók, hagyományos, online- és e-könyv-olvasási szokások
Szabó Loretta (ELTE, koreai szak, ügyvitel minor): Az emojik szemantikája (történet, jelentés, használat)
Berdó Nikolett (ELTE, anglisztika, ügyvitel minor): Influenszer marketing (kialakulása, története)
15.00-15.30 Szünet
15.30 Szekcióvezető: Pölcz Ádám egyetemi adjunktus (ELTE), a Kazinczy Műhely programigazgatója
Bozsonyik Tamara (ELTE, anglisztika, ügyvitel minor): Az online reklámok
Frommer Julia Rozsa (ELTE, kínai szak, ügyvitel minor): Az influenszerek világa
Tarjányi Mózes (ELTE, anglisztika, ügyvitel minor): Az internet jogi világa (copyright, fair use)
Schőner Betti (ELTE koreanisztika): Tudatos internethasználat. A tudatos internethasználatról beszélgetünk néhány kiragadott, konkrét példa felhasználásával.
16.30—17.00 Szünet
17.00 Szekcióvezető: Jobbágy László, a Digitális Jólét Program ügyvezető igazgató
Sörény Edina (Digitális Jólét Program): Kézai Simon Program): Digitális családtörténet
Vikár Míra (KRE BTK pszichológia): A kommunikáció sajátos vonásai online pszichológiai konzultációk során. Az online pszichológiai konzultáció történetének és elméletének rövid ismertetését követően bemutatja a pszichológus szakemberekkel felvett interjúkon alapuló tanszaki kutatás eddigi eredményeit.
Boa László (DJP, Mesterséges Intelligencia Koalíció): A szuperszámítógép és magyar nyelvi modell
17.45—18.00 Szünet
18.00 Szekcióvezető: Balázs Géza egyetemi tanár (ELTE, SZFE, PKE)
Héra Bálint (BOM): Barlangtól a billentyűzetig – a szív emoji kialakulásának rövid története. A szív emoji mindenki számára egyértelmű, az egész világon ismerik. A digitális és online kommunikáció alapvető, érzelemkifejezésre használt része, a legnagyobb közösségi oldalak kedvelt visszajelző funkciója. De hogyan kapcsolódott össze szimbólum és jelentés? A testiség, vagy inkább az érzelmek oldaláról próbáljuk meg értelmezni a formát? Milyen stációk fedezhetők fel a művészettörténetben, milyen természeti jelenségek azonosíthatók a szimbólum mögött?
Rácz Márk (Milton Friedman Egyetem, szociológia): Online-kommunikációs tapasztalatok és nehézségek a Hallássérültek Budapesti Tanintézetében a 2020/2021-es tanév idején.
A pandémia alatt kommunikációs nehézségek és feladatok léptek fel a tanárok és hallássérült gyerekek között az online térben. Miután a megfelelő számítógépes programot feltelepítették a gépekre, meg kellett küzdeni a gyerekek érdektelenségével és passzivitásával is. Meg kellett oldani a gyerekek munkáinak értékelését, és lehetőleg olyan házi feladatot adni nekik, amelyet meg is tudnak csinálni önállóan. Már önmagában az is egy sikernek könyvelhető el, ha egyáltalán feljelentkeztek a gyerekek az online órára. Speciális készségre volt szükség ahhoz, hogy egy sérült gyerekkel is meg lehessen értetni a tananyagot. A kamera bekapcsolása értelemszerűen kulcsfontosságúnak bizonyult. Következtetésem: a személyes óra sokkal jobb és hatékonyabb, mint az online térben megtartott óra.
18.30 Zárszó: Balázs Géza
18.40- Kötetlen megbeszélés
Meghívó: GyalogútMeghívó2022
A BOM Gyalogút-konferenciák története
A Bolyai Műhely Alapítvány interdiszciplináris, egyetemközi Bolyai Önképző Műhelye több egyetem hallgatóit fogja össze az önképzés szándékával. Elsősorban műalkotásokon keresztül ismerkednek meg társadalmi problémákkal, de évente-kétévente saját, ugyancsak interdiszciplináris tudományos diákköri konferenciát is tartanak. Ennek az a sajátossága, és abban tér el a hagyományos egyetemi OTDK-któl, hogy nem egy témában, szekcióban, hanem a hallgatók által képviselt valamennyi területről befogadnak előadásokat. Előírás, hogy a hallgatók ne „belső”, szakmai kommunikációval, stílussal, hanem – egy szegedi professzor hasonlatával – az utcán járó „gyalogosok” nyelvén mondják el előadásukat, mutassák be kutatásaikat. A konferenciaelőadásokat a jelenlévők értékelik, és kötetben is megjelentetik.
Az első konferencia felhívásából: „Gyalogút” konferencia – avagy „barangolások a tudomány (macska)köves útjain”. 2013. december 13-án az ELTE BTK-n rendeztük meg a Bolyai Önképző Műhely első hallgatói konferenciáját, az ún. „gyalogos szemináriumot.” Ennek célja az volt, hogy jobban megismerkedjünk egymás szakmai területével, kutatási témájával, érdekes előadásokat hallgassunk, illetve előadóként azt gyakoroljuk, hogyan lehet elmagyarázni a saját szakmánk problémáit egy intelligens, de nem szakmabeli közönségnek. A rendezvénynek hagyományteremtő célja is van, ezért a Bolyai Önképző Műhely tagjai számára jövőre második alkalommal rendezzük meg ezúttal a „Gyalogút” elnevezésű konferenciát.
Az eddigi konferenciák megjelent anyagai:
Komlósi Réka—Rácz Márk szerk.: Gyalogút. Budapest, 2015.
Komlósi Réka szerk.: Határ-kövek. Budapest, 2016.
Herbst Rebeka szerk.: Tudás-háló. Budapest, 2018.
0 hozzászólás