Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Szélrózsa

2018.06.12. kedd, 22:57

1 101 megtekintés

MÁLNÁSI FERENC (KOLOZSVÁR)

 

A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat 2014. évi lendvai konferenciájának anyaga

A konferencia címében megfogalmazott sokszínűség – szélrózsa, Lanstyák István metaforája  -,  hűen tükröződik a változatos tematikát, amely a kutatómunka sokrétűségének s egyben a Kárpát-medence nyelvi helyzetének, gazdagságának, másságának a bizonyítéka. A kötetben hat régió tíz kutatója mutatja be legújabb kutatásainak eredményét. Az írásokhoz magyar és angol nyelvű összefoglaló is tartozik, s a szerzők a legfontosabb kulcsszavakat is megadták.

Két tanulmány szótári témájú. Péntek János és Benő Attila közös írásában a kulturális szótárak sajátosságait mutatják be, középpontba állítva a Magyar-román kulturális szótár (Benő 2009) és a  Dicţionar cultural maghiar-român (Magyar-román kulturális szótár) (Benő-Péntek 2013)  című köteteket. Mindkét szótár kiterjed a magas és a népi, illetve populáris kultúra legfontosabb területeire (tudomány, művészet, irodalom, népköltészet, népi hiedelem, tárgyi kultúra, népi vallásosság). Mindkét kötet célja: a mintaként szolgáló kulturális anyagot nyelvileg a célközönséghez igazodó turistakalauzt úgy alakítsák át, hogy helyi szinten legyen alkalmas a magyar és a román kultúra alapelemeinek közvetítésére a  környezetünkben velünk élő románok felé.

A Kárpát-medence szállásterülete a magyaroknak, érintkezési peremein átfedési területe is szomszédos nyelveknek, kultúráknak. Ahogy közhelyszerűen mondani szoktuk:

 

Európa kicsiben

 Az itt beszélt nyelvek az évezredes kontaktusok következtében areálisan közeledtek egymáshoz, a kétnyelvűség az államnyelvi dominancia miatt mégis többnyire aszimmetrikus. Magyar szavak, utcanevek, településnevek, közösségi szimbólumok lesznek újabb és újabb támadások, provokációk célpontjává. A szerzők vallják, hogy a román nyelven kiadott magyar kulturális szótárunk a kölcsönös megismerést szolgálja, a tájékozatlanság meg a bizalmatlanság légkörének oszlatásához járulhat hozzá. Ilyenként követendő minta lehet a többi külső régió számára. Hiszen a Kárpát-medencei kisebbségi-többségi viszony mögött hasonló szociálpszichológiai jelenségek és attitűdök húzódnak meg.

Molnár Csikós László a Regionális idegen szavak a vajdasági magyar nyelvhasználatban címmel azt vizsgálja, mely szerb, latin, török, görög eredetű szavak kerültek a vajdasági magyar nyelvváltozatba. Lanstyák István:

 

Nyelvítés

című tanulmányában annak az új elméleti nyelvészeti keretnek a körvonalait rajzolja meg, amelyet a 2010-ben létrejött, jelenleg tíz egyetemi kutatóhelyet tömörítő INCOLAS  keretében tevékenykedő kutatók a nyelvérintkezés jelenségeinek leírására, elemzésére és értelmezésére fejlesztettek ki, s melyet elsősorban a nyugat-európai típusú nagyvárosok nyelvi helyzetének megragadásában alkalmaznak sikeresen. A nyelvítési norma: (polylingualism norm, polylangualing norm) mentes a „nyelvűségi” szemlélettől, nem a nyelvhez köti a beszélést, hanem a nyelvi jegyekhez.  A nyelvhasználók a rendelkezésükre álló nyelvi jegyek közül bármelyiket felhasználhatják kommunikációs céljaik elérésére, attól függetlenül, hogy további olyan nyelvi jegyet ismernek, amelyek az érintett nyelvekkel asszociálódnak. Pl. sok olyan beszélő, aki jellemző módon a szlovák nyelvvel asszociálódó nyelvi eszközöket használ, (értsd: „szlovákul beszél”) alkalomadtán a cseh nyelvvel asszociálódó nyelvi eszközöket is igénybe vesz, akkor is, ha nem beszél csehül.

Három tanulmány szól az egyes régiók magyar nyelvi és magyar nyelvű oktatásáról. Gróf Annamária: A magyar mint második nyelv oktatása a Lendvai Kétnyelvű Középiskolában című tanulmánya a Termini Magyar Nyelvi Kutatócsoport 2005-tól 2007-ig lefolytatott, a Magyar nyelvű oktatás a kisebbségi régiókban  című kutatási programjának folytatása. A szerző tárgyalja a nyelvi csoportokat, az óraszámokat, a tantervet,  bemutatja a  tankönyveket, s szót ejt a fakultatív magyar nyelvtanulásról is. Kolláth Anna tanulmánya  – A magyar tantárgy oktatása a muravidéki kétnyelvű általános iskolákban  –  szintén az előbb említett kutatási program keretébe tartozik, a magyar nyelv mint anyanyelv (magyar 1) című tantárgy tantervi kereteit, a kisebbségi anyanyelvi oktatás taneszközeit, az oktatás szemléletét elemzi vázlatosan a Muravidék kétnyelvű általános iskoláinak felső tagozatában. Megállapítja, hogy a magyar oktatás korszerű, additív szemléletű, épít a gyerekek vernakuláris nyelvváltozatára. Hangsúlyozódik a nyelvek változatokban élése és a sok nyelvi sokszínűség, a nyelvi és a kulturális másság. Vančoné Kremmer Ildikó: Nyelvtantanítás és oktatás címmel a magyar nyelvtantanítás helyzetét vizsgálja a 21. században, kitér a nyelvtantanításnak az oktatásban betöltött szerepére, rámutat arra az ellentmondásra, ami a nyelvtantanítás deklarált feladatai (mint pl. a szövegértés vagy az egyéb nyelvi kompetenciák fejlesztése) és a tankönyvekben megjelenő tananyagok között mutatkozik, érvel a nem grammatika központú nyelvoktatás mellett. Takács Izabella azt  a társadalmi-politikai teret kívánja bemutatni, amelyben a vajdasági magyar nyelvhasználati stratégia kialakult, illetve alakul. A társadalmi kommunikáció ezen jogok alapján létezik, s e jogok az írott sajtótermékekre, a televízióra és rádióra, s az internetes hírforrásokra vonatkoznak, de a kisebbségi nyelvpolitikai ellenőrzés jogilag még kidolgozatlan. A Demagógiai stratégiák – a nép(meg)vezetés nyelvi eszközei és jogi lehetőségei (Nyelvi jogok Szerbiában az 1990-es évektől napjainkig)  című tanulmány a szerbiai nyelvhasználati jogokat illetőleg három lényeges dokumentumot ismertet: a  Szerb Köztársaság Alkotmányát (1990), a  Hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvényt (1991-2010), valamint a  Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelvhasználati stratégiáját (2012-2017). Szoták Szilvia: Gondolatok nyelv és gazdaság viszonyáról  szóló tanulmányában a nyelv és gazdaság, nyelvpolitika, nyelvi és kulturális sokszínűség, nyelvi és kisebbségi jogok, domináns nyelv, kisebbségi nyelv kulcsszavak mentén azt fejtegeti,  hogy hiába tartjuk a nyelvi és kulturális sokszínűséget értéknek, ha nem tartjuk tiszteletben az emberi, nyelvi és kisebbségi jogokat, s ha a sokszínűség fenntartására nincs tudatos nyelvpolitikai/nyelvstratégiai terv és a tervek megvalósításához rendelt költségvetés.

Ajánljuk e kötet írásait is mindazoknak, akiket foglakoztat a Kárpát-medencei magyar nyelvváltozatok jelene, múltja és jövője.

(Szerk. Gróf Annamária – Kolláth Anna – Szoták Szilvia.  Termini Egyesület, Budapest, 2017.)

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu