Legutóbbi hozzászólások

  1. Kedves Géza! Végtelenül hálás vagyok Neked ezért a tartalmas, érzelmekben és gondolatokban gazdag ünnepi köszöntődért. Örvendező lélekkel olvasom újra és…

  2. Érdekes hogy Pocsajt nem emlitik sehol . Pedig Pocsaj igen csak jelentős telepűlése az érmelléknek. Régen négy vár is volt…

  3. Lehet-e többet tudni erről a határkőről? Vajon minek a határát jelölte? Azért kérdezem, mert láttam a bejegyzésben, hogy Botlik József…

  4. Kedves Krisztina, véletlenül jutottam hozzá írásodhoz, amely minden átgondolt szavával, mondatával, mondani akaratával egyetértek. Leírhatnám mindezt, Bélával kapcsolatban, de minek…

Szent László és Nagyvárad

2017.10.09. hétfő, 06:18

949 megtekintés

 

BALÁZS GÉZA (NAGYVÁRAD, BUDAPEST)

Szent László éve van: a lovagkirály trónra lépésének 940, szentté avatásának 825. évfordulója. Az MSZT és az MNYKNT a lovagkirály városában, Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen tartott emlékülést – 2017. október 6-án és 7-én.

Először is jó tudni:

& Szent László alapította Nagyváradot, és adta nevét (Varadinum).

& Szent László állandó jelzői: lovagkirály, a haza atlétája, Isten atlétája.

& Nagyvárad mint Szent László-búcsújáróhely: a magyar Compostela.


Jánó Mihály (történész, művészettörténész) bemutatta és értelmezte a középkori templomi Szent László-freskókat. Könyve is jelent meg erről: Színek és legendák (Székely Nemzeti Múzeum – Pallas Akadémia Kiadó), valamint: A gelencei Szent Imre műemlék templom kalauza (Háromszék Vármegye Kiadó). Élénk beszélgetés alakult ki a Szent László harca a kun vitézzel monda és ábrázolások kapcsán (fejbenézés, kurkászás). Kiderült, hogy egy-egy képnek még a legapróbb részlete is tengernyi kérdést vet fel, pl. azt, hogy egy mit jelent egy odafestett szív.

 

Nagyváradon zajlott éppen a reformáció 500 éve konferencia is, erre utalva szóba került, hogy általános nézet szerint a reformáció során levakarták vagy lefestették a középkori freskókat. Ilyen is volt, de tudni kell, hogy például Gelencén is bevakolták, ahol pedig nem volt reformáció. Ennek oka pedig az volt, hogy a freskók a vizes falakon tönkrementek.

Cservenka Judit a Szent Lászlóhoz kapcsolódó helynevekről, Pomogáts Béla pedig a versekről beszélt. Balázs Géza Szent László és Várad, a magyar Compostela kapcsolatát mutatta be: históriák, legendák, tárgyak (épületek, szobrok) kapcsán. Kiderült, hogy ő maga egy „Lászlóvárosnak” tervezett Kőbányán született. Lőrincz Gabriella beregszászi költő elszavalta Szent Lászlónak szánt versét. Moritz László, a program szervezőjének zárszava után az egyetem aulájában Veress Emese Gyöngyvér megnyitotta a Közép-európai Kulturális Intézet Szent László-emlékkiállítást.

A programban helytörténeti séta is szerepelt, amelyet Fleisz Judit történelemtanár vezetett: természetesen a Szent László székesegyházhoz és a püspöki palotához. Kevesen tudják, de Váradnak négy székesegyháza volt: az első egy gótikus székesegyház a vár területén, a második a török után, 1692-ben épült (ma Szent Brigitta templom), a harmadik a belvárosi Szent László templom, és a negyedik a most is álló csodálatos barokk székesegyház, amely 1780-ban készült el. Eger és Esztergom után a korszak harmadik legnagyobb székesegyháza.

Megtudtuk, hogy orgonáján ma már csak két dolgot lehet játszani: zenét vagy szamárbőgést (tudni kell, hogy melyik billentyűt kell lenyomni a zenéhez).

A konferencia résztvevői a székesegyház múzeumában megnézték az 1892-ből származó új Szent László-hermát (fejereklyetartót), amelyet Ipolyi Arnold püspök rendelt meg a Győrben lévő korábbi herma pótlására.

A Szent László-konferencia résztvevői elgondolkodva hallgatták a tudós tárlatvezetőt, aki elmondta, hogy sok iskolacsoport érkezik a székesegyházba, de a diákok liturgikus műveltsége hagy némi kívánnivalót maga után. A templomi kehelyre azt mondják: tölcsér, a püspök atya kezében lévő pásztorbot szelfibot, a hordozható tábori oltárt pedig nyilván a hordozható pap hordozza… Szerencsére a csoporthoz csatlakozott jó néhány váradi egyetemi hallgatók, akik valószínűleg pontosabban fogalmaznak majd.

A program az NKA támogatásával valósult meg. 

A további képek elérhetőek a Magyar Szemiotikai Társaság honlapjáról. A képeket Balázs Géza készítette. 

 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu