Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

„Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád!”

2019.10.14. hétfő, 10:37

1 451 megtekintés

BINCZE DIÁNA (Szombathely)

 

Az 1517-ben elindult reformáció a három részre szakadt Magyarország területére érve olyat tudott adni abban a megosztottságban, amire a leginkább szükség volt: összetartó erőt és hitet. A magyar nyelvű igehirdetés, az anyanyelven olvasható és olvasandó Biblia igénye, a magyar nyelven megjelenő énekeskönyvek, tudományos könyvek erősítették a magyar identitást, növelték az anyanyelv presztízsét. Az akkoriban megjelenő és terjedőben lévő könyvnyomtatás igazi áldás volt a protestánsoknak. Alapvető céljuk – a Biblia terjesztése, eljuttatása a széles néprétegekhez – a könyvnyomtatás nélkül egy szép, de hamvába holt ötlet maradt volna. Abban az időben a nyomdák nagy részét a reformáció hívei alapították. A Gutenberg-galaxis terjedése motivációt adott a Bibliát fordítóknak, hogy érdemes időt-lelkesedést nem sajnálva számba venni, rendszerezni nyelvünk szókészletét, nyelvtanát, helyesírását, és magas színvonalú fordítást elérhetővé tenni a szegényebb, paraszti rétegeknek is.

 

A debreceni református nagytemplom (kép: BG)

 

 

Károlyi Gáspár és munkatársai a teljes Biblia magyarra fordításával olyan művet tettek le az asztalra, ami nagyban hozzájárult nyelvünk egységesüléséhez. De hiába lenne magyar nyelvű Szentírás, ha a hívők nem tudnának olvasni! Így az egyik nagyszerű gondolatból született a másik: a művelődés demokratizálása. Alapfokú ismereteket oktató iskolákat alapítottak, így kiemelték az írástudatlanságból a nem nemesi réteget. Ez hatalmas előrelépést jelentett, hiszen az olvasni tudó megismerte a szellemi szabadság ízét, és nem utolsósorban lehetőségeket, emberi méltóságot kapott.

 

Hála a kultúra iránt elkötelezett patrónusaiknak, a protestánsok a magasabb szintű oktatást is tudták támogatni. Az ott tanuló tudásszomjas diákok sokszor híres külföldi egyetemeken folytatták tanulmányaikat.

 

Könyvnyomtatás, lelkes fordítók, iskolák alapítása, tanulni vágyó fiatalok. Végre minden készen állt, hogy megszülessen a magyar nyelvű szépirodalom! Az írni-olvasni tudó emberek olvasóréteggé válhattak, lehetőségük volt anyanyelvükön élvezni históriás énekeket, tanítómeséket, széphistóriákat és egyéb akkor keletkezett műfajokat.

 

Az emberekben kialakult egy újfajta szemlélet, létrejött az autonóm személyiség ideálja. Szerb Antal írja: „Az az embertípus, melyet többé már nem a tekintély tisztelete tart meg hitében, hanem személyes meggyőződése, és aki kész meggyőződéséért szembefordulni a legnagyobb trónokra helyezett felsőbbjeivel.”

 

A reformáció újítása a közös felolvasás és éneklés is. Ezek a közösségformálás eszközei lettek és személyesebbé tették a templomi szertartást, az istentiszteletet. Így végre beteljesült, ami a Károlyi-bibliában is olvasható: „Szólj, Uram, mert hallja a Te szolgád.” (1Sám3,9)

 

 

 

Források:

Balázs Géza: A reformáció 500 éve és a magyar művelődés, Édes Anyanyelvünk, 2017/4. 13. old.

Málnási Ferenc: Hittel, szóval, tettel Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2017.

https://honismeret.hu/honismeret-folyoirat/a-reformacio-hatasa-a-magyar-nyelvi-muvelodesre

http://real.mtak.hu/61579/1/141206.pdf

http://real.mtak.hu/70793/1/KissJ_MNy_17_4_u.pdf

https://www.online-biblia.ro/bible/1/1SM/3

 

 

 

 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu