Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Tenni vágyó lelkület – emlékezés Kisfaludy Sándorra

2019.10.27. vasárnap, 19:01

1 988 megtekintés

mereng, elmékoszlop, közvélemény, kérvény, pótlék, szabály, mestermű…

 

BINCZE DIÁNA (Szombathely)

 

Október 28-án Kisfaludy Sándor 175 évvel ezelőtti halálára emlékezem. Elmerengek: emlékoszlopot nem állíthatok neki, de azt talán megtehetem, hogy a közvélemény figyelmét felhívjam a nyelvújításhoz való viszonyára.

Habár a sümegi költőt nem sorolhatjuk a nyelvújítás vezéregyéniségei közé, de munkássága nem múlt el nyomtalanul. Az általa először használt szavak közül többön nem fogott az idő vasfoga sem, a mai napig velünk élnek a köznyelvben. Az írásban dőlt betűvel szedem azokat a szavakat, amelyeket ő tűzött először tollhegyére.

 

Napjainkban is ír az anyanyelvi beszélő kérvényt, kaphat pótlékot és különböző szabályoknak kell megfelelnie az élet minden területén. Ezek a szavak kicsiny, de hasznos mesterművek, amelyek be tudtak illeszkedni nyelvünkbe és ma már nem érezzük őket furcsának, idegennek.

 

Kisfaludy módszertana nem elméleti alapokra támaszkodott. Szépérzéke alapján, költői gyakorlatában keletkeztek ránk maradt szavai. Mire nem képes az erős anyanyelvi kompetencia és a múzsa csókja!

 

Kisfaludy Sándor

 

Kisfaludy Sándor részt vett a törvénykezés és a hivatalviselés (ma talán azt mondanánk: ön/kormányzati munka) terminológiájának magyarosításában is. Az 1805. évi IV. törvénycikk ugyanis a hivatali nyelv egyes területein megengedte a magyar nyelv használatát. Az országgyűlésnek ezentúl immár két nyelven – latinul és magyarul – kellett a fölterjesztéseket a királyhoz küldenie. Az ország törvényhatóságai a magyar kancelláriához címzett irataikat is ezen a két nyelven küldhették, levelezésüket a magyar királyi helytartó tanáccsal magyarul intézhették. A törvénycikk lehetővé tette a törvényszékek és a perek nyelveként használni a magyart.

 

Ezek után szükségessé vált olyan terminológia, amelynek segítségével a hivatali ügyeket intézni lehetett. A régebbi szókincs szavai összegyűjtésre, a latin műszavak magyarosításra vártak. A következő évben megjelent a Pest megyeiek tiszti szótára, a Tisztbéli írásmód saját szavai. Készítői szétküldték a vármegyékhez, és várták a további újító ötleteket, javaslatokat. Ez a zalaiakat – Sümeg ekkor még Zala megyéhez tartozott – annyira lelkesítette, hogy máris egy saját szótár elkészítése mellett döntöttek. Ez a tenni vágyó lelkület és a magyar nyelv szeretete üzenet lehet minden határon inneni és túli anyanyelvi beszélőnek.

 

 

Szakirodalom:

http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/126.html

http://midra.uni-miskolc.hu/document/12203/4232.pdf

https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=80500004.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D26

http://real.mtak.hu/40979/1/Kisfaludy%20Sandor%20es%20a%20nyelvujitas_CzM.pdf

 

2 hozzászólás

  1. Sárdiné Máhonfai Zsuzsanna

    Ebből is tanultam, köszönöm.

    Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu