Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Trianon A-tól Z-ig – kislexikon nem csak diákoknak

2020.09.30. szerda, 20:02

1 156 megtekintés

Fontos és hiánypótló munka Molnár Zsolt kötete, amely közel 900 szócikkével segít eligazodni történelmünk máig kiható tragikus eseményének előzményeitől kezdve a napjainkig tartó jelenségek útvesztőjében. A könyvbemutatón járva a szerzőt is faggattuk legnagyobb nemzeti tragédiánkról szóló munkájáról…

A könyv bemutatóján Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa elmondta, hogy a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda közös kiadványa a trianoni békeszerződés megkötésének 100. évfordulója alkalmából, a nemzeti összetartozás évében jelent meg. Mint kiemelte, ez az év az erős magyar közösségek éve is, a Nemzetpolitikai Államtitkárság tematikus éve, amelyben meg kívánják mutatni mindazokat a sikereket, eredményeket, amelyeket a magyarok elértek az elmúlt száz évben.

 

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs miniszteri biztosa beszédet mond Molnár Zsolt Trianon-kislexikon címû kötetének bemutatóján a Három Szerb Kávéházban 2020. szeptember 29-én.

„Száz évvel azt követően, hogy ezt a tragédiát ránk mérték, mi itt vagyunk, egyre erősebbek vagyunk, egyre jobban össze tudunk fogni, nemcsak az anyaországban, hanem a külhonban és a diaszpórában egyaránt”

 

– hangsúlyozta. Hiánypótló munkának nevezte a kötetet, amely elsősorban diákoknak készült, hiszen a nemzeti szellemű oktatásban fontos, hogy minden fiatal tisztában legyen a múlttal, azzal, hogy mi történt a nemzettel az első világháború végén, 1920-ban, milyen veszteségeket szenvedtünk el és mindezek ellenére hol tartunk most – fogalmazott.

 

Dunai Mónika a szerző lakhelyének, Rákosmentének (Budapest XVII. kerülete) országgyűlési képviselője beszédében emlékezett a tragikus trianoni döntés 100. évfordulójára, köszöntötte az idén 50 esztendős Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságát, ünnepelte Molnár Zsolt Trianon-kislexikon című művének születését. Büszke arra, hogy Rákosmentén olyan tanárok élnek, akik a tehetséggondozás mellett ilyen fontos kiadvány megírását is vállalják.

 

Balázs Géza professzor, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke posztgenerációs traumának nevezte Trianont, hiszen

ma már senki sem él, aki felnőttként élte meg a tragédiát, de hatása és a fájdalom itt van velünk Trianon-szindrómaként, valahányszor azzal a helyzettel találkozunk, hogy valakit korlátoznak anyanyelvének használatában.

 

Balázs Géza nyelvészprofesszor, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke beszédet mond Molnár Zsolt Trianon-kislexikon címû kötetének bemutatóján a Három Szerb Kávéházban 2020. szeptember 29-én.

 

Molnár Zsolt könyvének nemcsak azért örült, mert tagja a társaságnak, hanem mert egyetemi tanárként tapasztalja, milyen nagy szükség van az értékeket átadó tanítókra, kutatói munkával is foglalkozó tanárokra, amilyenek a két világháború közti tudós tanárok voltak. Örül, hogy újabban ezt a megbecsülést fejezi ki a mestertanár fokozat, amivel Molnár Zsolt is rendelkezik.
A könyvbemutató műsorát a szerzővel beszélgetés és a kislexikon alapján kvíz egészítette ki.

 

***

 

Ha valaki könyvet ír, vagy szerkeszt Trianonról, akkor az olvasó rögtön arra gondol, hogy személyes kapcsolat, netán családi tragédia fűzi témájához. Molnár Zsoltot, a nyolc évfolyamos Balassi Bálint gimnázium tanára személyes érintettségből, hivatásából fakadóan látott a kislexikon elkészítéséhez, vagy CSAK magyar nemzeti érzésből?

 

Sokszor idézzük a mondást, hogy magyar az, akinek fáj Trianon. Valóban bízunk abban, hogy Trianon minden magyar ember lelkében fájó seb, akkor is, ha nincs családi érintettsége. Én itt, a trianoni határok között születtem és nevelkedtem, mégis, már gyerekkoromban tapasztaltam, hogy milyen hatással volt a döntés azokra, akik az új határ innenső oldalán maradtak. Gyerekkoromat ugyanis a csonka-bihari térség egy falujában töltöttem, amely 1920-ig Bihar megye nagyszalontai járásához tartozott. Az sem és a többi határ menti falu sem nagyon találta meg a helyét az új közigazgatási beosztásban, ahová csatolták őket: új megyei, új járási székhely, és az ország perifériájára kerültek. Ezekről sokat hallottam gyerekkoromban, éltek rokonaink a Partiumban, s később az egyetemen több társam is volt, akik a határon túlról származtak.

Kialakult bennem az a Kárpát-medencei szemlélet, ha nincs is már meg a történelmi Magyarország, de a nyelv, a történelem, a kultúra, a népművészet ezer szállal köt minket egymáshoz. Tanítványaimban is – idestova húsz éve – próbálom ezt a szemléletet erősíteni.

 

De nem mindenki ír belőle lexikont.

 

Amikor a diplomamunkámat írtam, ami a revízióhoz és a második bécsi döntéshez kapcsolódott, rengeteg történelmi munkát elolvastam, ha valami új megjelent, azonnal feljegyeztem, rendszereztem a dolgokat, később kisebb tanulmányokat is írtam, és így született az elhatározás.

 

Próbáltam elképzelni, hogyan látnék hozzá. Talán a számunkra tragikus helyszíntől és szereplőktől indulnék el, aztán tágítanám térben és időben. Lehet, hogy nem jutnék messzire?

 

A kutatók is így indulnak el: ott az esemény, de vissza kell menni az előzményekhez. Én is azt tettem, persze évszázadokra vissza lehetne menni, de valahol meg kellett húznom a határt, és az az Osztrák-Magyar Monarchia, és annak a nemzetiségi viszonyai voltak, a külső és belső okok, amelyek elvezettek a számunkra tragikus döntéshez. De Trianon utóélete ma is jelen van, a kisebbségi magyarság szempontjából is, és az emlékkultuszban, ami most a centenáriummal felerősödött, de bárhol járunk az országban, mindenhol rábukkanunk egy-egy emléktáblára, kopjafára, ezt is szeretném összegyűjteni és megírni.

 

Voltaképpen hány szócikk van a könyvben, mert hol több mint 800-at emlegetnek, hol csaknem 900-at.

 

Amikor az első kéziratot megmutattam Balázs Géza professzor úrnak, akkor ő még hozzátett nyelvészeti szempontból néhányat, hiszen 1920 nyelvtörténeti korszakhatár is volt. A lektornak, Ligeti Dávidnak, a VERITAS Történetkutató Intézet munkatársának is voltak javaslatai, így közeledünk a 900-hoz. Majd egyik este megszámolom.

 

Én viszont megszámoltam, hogy 19 szócikket nem ismertem, bár hosszú újságírói pályámon rendszeresen foglalkoztam Trianonnal és következményeivel. Nem sorolom fel mind, de kiválasztottam egy fogalmat és egy nevet. Áruló folyók és Krepuska-legenda…

 

Az áruló folyók fogalom még 1920 előtt megjelent a köztudatban, azokat a folyókat nevezték így, amelyek itt, a Kárpát-medencében eredtek, de a torkolatuk nem itt volt, például: Poprád, Dunajec, Olt. A legmagyarabbnak pedig azért tartották a Tiszát, mert teljes hosszában az ország területén folyt.

 

Krepuska-ügy tényleg egy érdekes történet. Krepuska Géza fül-orr-gégész szakorvos volt, a budapesti egyetem tanára, akinek birtokai Somoskőújfalu mellett voltak, és a hozzá tartozó bányák is. A határt úgy húzták, hogy Somoskő is, Somoskőújfalu is a csehszlovák oldalra esett, így az ő birtokát is elcsatolták. Krepuska Géza akkor egy antant tiszten végzett el egy műtétet, nyilván jól sikerült, mert az angol tiszt, nem hivatalosan, közbenjárt a határmegállapító bizottságnál, és módosítottak az eredeti határvonalon.

Pici revízió: Somoskő is, Somoskőújfalu is visszakerült Magyarországhoz, viszont Somoskő vára továbbra is a határ túloldalán maradt.

 

Somoskőújfalu teljes díszben (Fotó: Papp Sándor/Felvidék.ma)

 

Milyen érdekes történetekkel, adatokkal van tele egy lexikon! Biztosan a diákok is nagyon szívesen forgatják majd. Hány szócikket kell tudni egy jeles érettségihez?

 

A mostani forrásközpontú érettséginél nemcsak a lexikai ismeretek számítanak, hanem az tény, hogy egy esszét, akár csak egy középszintű érettségihez is, könnyebb megírni akkor, ha ezeket az érdekességeket ismerik. Hogy hányat kellene tudni? A kitartó, érdeklődő diákjaim nagyjából az egyharmadát tudják. A másik kétharmaddal a hétköznapokban ritkábban találkozunk.

 

Olvasgatni viszont érdemes, sőt: szórakoztató. Ajánljuk nem csak diákoknak!

 

***

 

Molnár Zsolt a könyvbemutató közönségének egy tíz kérdésből álló tesztlapot osztott ki, amelynek legjobb megfejtői – természetesen – ajándékba kapták a Trianon-kislexikont.

 

Íme a kérdéssor, olvasóink is kipróbálhatják – itt a jutalom „csupán” a tudás öröme…

 

Az MNYKNT könyvbemutatója 2020. szeptember 29-én volt a Három Szerb Kávéházban. Az írást a Felvidék.ma és a szerző engedélyével vettük át. A szerk. 

 

2 hozzászólás

  1. Édes Erdély

    Hol lehet megvásárolni ezt a könyvet?

    Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu