MNYKNT (Budapest)

Sátoraljaújhelyen, a kettévágott városban, a város fölé magasodó Szár-hegyen épült a Magyar kálvária a trianoni döntés emlékezetére; és figyelmeztetésre. Szepesi Bódog kegyesrendi tanár írja: „Csonka országunknak két őrálló, hűséges leánya van. Az egyik a nyugati határszélen: Sopron, a Civitas fidelissima, a másik az északkelet kapusa: Sátoraljaújhely, amely éppúgy megérdemli ugyanazt a kitüntető címet, mert legnehezebb óráiban és ijesztő szorongattatás közt éppen olyan szívósan állott ellen a cseh inváziónak, mint Sopron az osztrák Anschluss képtelen gondolatának” (1936). A Magyar kálváriát az Országos Szepesi Szövetség kezdeményezte a bibliai kálvária mintájára 1935-ben. A kálvária egyes állomásai a történelmileg nevezetesebb, elszakított 14 város lettek. A későbbiek során kiegészítették, ma 30 határon túli város emléktáblája és verse szerepel a kálvárián. A szerpentinen később kialakították az Anyák terét, a Szár-hegy csúcsán pedig helyet kapott az országzászló és Szent István-kápolna (ma pedig már itt van az átcsúszó- és kabinos kötélpálya egyik állomása). 1945 után a kálvária stációi pusztulni kezdtek, a környezet is elhanyagolttá vált. A rendszerváltozást megelőzően újhelyi értelmiségiek kezdeményezték a kálvária felújítását, amely jelenleg társadalmi szervezetek, iskolák és az önkormányzat támogatását és gondoskodását is élvezi.

Forrás: A Sátoraljaújhelyen épült magyar kálvária. Hatodik kiadás. Rákóczi Szövetség (2016)

Kép: Balázs Géza