Legutóbbi hozzászólások

  1. Azt tanultam Mestereimtől: A. Jászó Annától, Békési Imrétől, B. Fejes Katalintól, Bozsik Gabriellától, Büky Lászlótól, Deme Lászlótól, Dobcsányi Ferenctől, Keszler…

  2. Az én névadóm, Forray Tamás, 25. Losonci Gyalogezred őrmestere a másik podmeleci temető 32. sírjában van eltemetve két másik hősi…

Várady Tibor köszöntése 85. születésnapján

2024.05.24. péntek, 17:28

67 megtekintés

A Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK szervezésében 2024. május 24-én köszöntötték barátai Várady Tibor jogászprofesszort a Károlyi-Csekonincs palotában. Balázs Géza rövid beszédéből idézünk.

Hogyan kezdődik egy jogász és egy nyelvész barátsága? A jog számára alapvetően fontos a közérthető nyelvi kifejezés. De nem jó, ha a jogász és a nyelvész barátsága a jogi szövegek nyelvi értelmezésével kezdődik. Jobb, ha ezt megelőzik közös célok. Például a nyelvi jogok, a nyelvstratégia vagy a jogi nyelv művelése, vagy még inkább a nyelv, az anyanyelv szeretete. Kettőnket leginkább ez kapcsol össze.

Várady Tiborral adai Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokon ismerkedtem meg, talán két évtizede. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület ma már több mint fél évszázados nyelvművelő tevékenysége kiemelkedő a Vajdaságban.

Azután elkezdtünk beszélgetni Várady Tibor (jugoszláviai) jogászprofesszorral, s beszélgetéseinknek kitüntetett helye lett egy-egy belvárosi kávézó. Mindig izgatott, ha beköszönt hozzám a történelem, ezt a történelmet, személyes történelmet hozta el – főleg Jugoszlávia kapcsán – nekem Várady Tibor. Póttörténelem, ahogy Várady Tibor mondaná. De azután kiderült, hogy Várady Tibort hasonló nyelvpolitikai, sőt mindennapi nyelvi kérdések izgatják, mint engem is. Többször beszélgettünk az 1942-es újvidéki hideg napokról.  A szerb nyelvben a razzia szónak a „hideg napokig” a jelentése pusztán annyi volt: házkutatás, de azóta a szerb nyelvben: tömeggyilkosság. Így változik a történelem hatására a nyelv.

Mennyire fontos üzenet rejlik Németh Ferenccel közösen jegyzett könyvének címében: Országok változnak, kultúrák maradnak. És tegyük hozzá: nyelvek is maradnak. Legalábbis egy ideig. Azután kihalhatnak, esetleg újra feltámadhatnak. Minden rajtunk, beszélőkön áll.

Később azért is találkozgattunk (úgy félévente egyszer, de azért rendszeresen), mert a jeles becskereki ügyvéd jogászcsalád leszármazottjaként nagyapai-apai családi irattárának hallatlanul értékes jogi anyagát dolgozza fel dokumentumkönyvekben, jogi elbeszélésekben (szerintem megteremtette a jogi elbeszélés műfaját) – s ennek során mindig előkerülnek új és olykor értelmezendő kifejezések. Történelmi, alkalom szülte kifejezésekre hívja fel a figyelmemet, olyanokra, mint a pártbecsületszó, népellenes mosoly vagy a házasság utáni házaságy – ezek szépirodalmi rangú dokumentumkönyveinek címében is szerepelnek. Meg arra, hogy bizony volt egykor névelemzés és kontra-névelemzés. Póttörténelem, szeretném másodjára is kiemelni.

Megörökít egészen különleges személyiségeket. Ilyen volt például Szerb László, aki 1944 májusában együtt volt munkaszolgálatos Radnóti Miklóssal a bori munkatáborban. Ismerteti Szerb László jogi-szervezeti javaslatát a nukleáris fenyegetettség, vagyis világkatasztrófa elkerülésére: melynek alapja a kölcsönös bizalom lehetne… Mint írja: „a legnagyobb és legfejlettebb népek lényeges érdekei között nemcsak, hogy nincsenek ellentétek, hanem ezek az érdekek egyben közös nemzeti érdekek is”.

De a világ mintha nem akarna erre figyelni. Az egyedi póttörténelmek arra is figyelmeztetnek, nehogy az egész kultúránk póttörténelemmé váljon.

Várady Tibor oktatói, jogi munkája mellett megőrizte írói vénáját.  Az 1976-ban írt Egérszürke szoba titka című regénye engem sokban emlékeztet Esterházy Péter Termelési regényére; a végtelen értekezletesdi ironikus ábrázolásával. Várady Tibor írói-alkotói stílusának jellemzője az irónia, az anekdotikus előadásmód.

Beszélgetéseink harmadik tárgya a tudomány. Fontos írása a közelmúltból: Mikor nehezebb értelmiséginek lenni – a kommunizmus alatt vagy után.  A konfrontálódó világunknak egy Gandhi-idézettel üzen: „A szemet szemért hozzáállás egy szép napon az egész világot meg fogja vakítani”. Messzemenően egyetértek egy másik következtetésével vagy tanácsával: ha van kétely, akkor van gondolkodás, és ha van gondolkodás, akkor a létezés is folytatódhat. Ha fenn akarunk maradni, kételkednünk is kell…” Hogy az ilyen tudósokat segíti-e a most divatossá váló, és a társadalomtudományokba is bevezetett tudmánymetria, arról kétségeink vannak, vagyis kételkedünk, tehát bizonyára fennmaradunk, csak azzal lehet majd gond, aki nem kételkedik.

Közös törekvéseink gyümölcse a 2022-ben szerkesztésemmel megújult Magyar Nyelvőr folyóirat. Négy jeles értelmiségi vállalt benne védnöki szerepet: természetesen Várady Tibor, és mellette Tőkés László, Temesi Ferenc és Lőrincze Péter.

Köszönöm Tibor barátságát, köszönöm, hogy tanulhatok tőle, jól esik, hogy megajándékoz egy-egy jó történettel, ismeretlen szóval.

A jogászok és a nyelvészek együttműködését, barátságát fontosnak tartó köszöntőm végén pedig a jókívánságom: Isten éltette Várady Tibort ezen a szép, jeles napon, és köszönet az ünnepség megszervezéséért a szervezőknek, és a Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK Közjogi Intézetének.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu