Legutóbbi hozzászólások

  1. Drága Csilla! Imádtam a fanyar humorodat, vágytam a csendesen érkező, de annál hatásosabb provokatív kérdéseidre. Hidd el, Csilla, mindig velünk…

  2. Dr. Málnási Ferenc kolozsvári magyartanár itt olvasható írása nemcsak ismereterősítő, hanem ismeretgazdagító is. Miközben olvassuk ezeket az érzékeny gondolatokat, a…

  3. Hálás olvasóként köszönöm a Nyelvünk és Kultúránk 2026. évi 3. lapszámát. Boldogan népszerűsítem az ukrajnai, a csehországi és a szerbiai…

  4. Fantasztikus ez az épület és olyan csodás módon beszél róla Sugár Péter professzor úr, el kell menni és személyesen meg…

Zamárdi szabadegyetem, 2022

2022.09.26. hétfő, 11:25

351 megtekintés

2021-ben rendeztük meg a nulladik zamárdi szabadegyetemet a népi irodalom témájában. A rendezvény díszvendége Salamon Konrád történész volt. 2022-ben következett az első: a Valósághajlítás, amelyre már a szervezőkön, a Bolyai Önképző Körön, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságán kívül Zamárdi érdeklődő lakossága is meghívást kapott. A szabadegyetem témája és címe: Valósághajlítás – magát a szót a szemközti Pannon Egyetem rektora, Gelencsér András használta nemrégiben, a szabadegyetem díszvendége, Korzenszky Richárd pedig ugyancsak a „túlpartról”, a tihanyi apátságból érkezett.

– Gelencsér András nagy port felvert interjújában arról beszélt, hogy a Föld védelme terén elkéstünk, mert ma is folyamatos a „valósághajlítás”, azaz az alternatív valósággyártás, „már nem tudjuk visszafordítani ezeket a folyamatokat, a civilizációnk néhány évtizeden belül összeomlik”

– Korzenszky Richárd atya, a tihanyi apátság emeritus perjele a túlpartról beszélt: Hol van a túlpart? Hol van a valóság? Van tőlem független valóság, nem tapintható dimenzió, amit nem hajlíthatok, mert van. Az egyetemi hallgatók Richárd atya előadását azért értékelték, mert nem állított, hanem kérdezett, s rávilágított olyan dolgokra, amelyekről csak nagyon ritkán beszélünk.

– Balázs Géza egyetemi tanár, a szabadegyetem ötletadója bevezető előadásában a tudománymívelés és tudománymímelésről formáiról, erőszakos követelményeiről (tudománymetria) beszélt, amely nagyban torzítja a tudományt, s ezzel a valóságot. Tudományvallás, szekuláris miszticizmus van kialakulóban, egyes tudományokban, tudományos iskolákban, egyetemeken – időpocsékolás, köldöknézés, ködevés folyik. A klímakatasztrófa kifejezés és jelenség kapcsán ütköztette a pro és kontra érveket, s előadását azzal zárta, hogy van olyan nézet: a klímakatasztrófa elmarad.

– Arató Balázs egyetemi docens és Jancsó András PhD-hallgató (KRE) Böckenförde liberális-konzervatív német vallásfilozófus gondolatiságát, életelvét mutatta be (a jellegzetes paradoxonokat), amelyek egészen sajátságosan az európai igen-nem gondolkodásban. Elmondták, hogy Böckenförde is egy, a Bolyaihoz hasonló szabadegyetemen kapott indíttatást.

– Györffy Gábor egyetemi docens (BBTE) bemutatta a Föld torzított médiatérképét, eszerint egyes földrészek, országok és persze témák nem is léteznek.

– Bartal Csaba, a Múlt-Kor történelmi magazin főszerkesztője történelmi tévhitekről beszélt: anekdotikusan a maja világvégével kezdve és a gyilkos nyulakkal befejezve. (Részletek a következő magazinokban.)

– Gózon Ákos, az Élet és Tudomány és a Természet Világa főszerkesztője próbára tette a hallgatóságot: a szerkesztőségbe beküldött kérelmek alapján kellett eldönteni, hogy a lap foglalkozni kíván-e egy adott témával. Kiderült, hogy az ismeretterjesztés nem mindig hatékony, például a pandémia idején a helyét átvette a polgári védelem.

– Kenyeres Zoltán, az EKKE adjunktusa konkrét példákon ismertette az internetes átverést. Gondoljunk erre, ha rejtélyes címekkel, sürgetéssel, furcsa e-mail-címekkel találkozunk.

– Dr. Minya Károly (Nyíregyházi Egyetem) a valósághajlítás sajátos, nyelvi módjáról szólt: a nyelvi babonákról, amelyek ellen lassan csaknem száz éve küzdenek a nyelvészek.

– Babcsány András informatikus mérnök (DUE) a képkitöltő programok mintájára készült szövegíró programot mutatott be – jó lesz vigyázni, mert hamarosan így készülnek a szövegek.

A Bolyai Önképző Műhely A hetedik! című tanulmánykötetének alkotói beszéltek a műhelybeli indíttatásról, emlékekről (Filep Tamás, Vikár Míra, Juhász Zoltán, András, Héra Bálint, Tabi Norbert, Rácz Márk, Paár Ádám), majd pedig az újonnan fölvett Bolyai-hallgatók átvehették a felvételről szóló oklevelüket.

Az idei szabadegyetemen mintegy negyvenen vettek részt, Nyíregyházától Sopronig, illetve érkeztek érdeklődők Romániából és Ausztriából is. A nyilvános Zamárdi szabadegyetem 2023 szeptember végén folytatódik. Az MNYKNT a partiumi szabadegyetemmel (július) a romániai-kelet-közép-magyarországi régió, a zamárdi szabadegyetemmel (szeptember) a nyugat-magyarországi régió számára kínál kulturális-tudományos programot.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu