„A cirkusz ne legyen pejoratív jelentésű szó! Legyenek a cirkusz szó nagykövetei…” kérte A cirkusz jelvilága egri konferencia résztvevőit Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója. merthogy a szónak ma ilyen jelentése is van a magyarban: ármás, botrányos jelenet; cécó, ceremónia. Segítsenek abban, hogy visszaszoruljon a cirkusz szó pejoratív jelentése, hiszen a benne dolgozó, naponta életüket kockáztató művészek, artisták nem azt érdemlik, hogy a balhé szinonimája legyen a munkahelyük és művészetük neve.

Számos egyetem, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ és a Magyar Szemiotikai Társaság szövetkezett a CIRKUSZ világának elemzésre a 24. Semiotica Agriensis (egri szemiotika) konferencián, amelyet Voigt Vilmos professzor emlékének ajánlottak. Különösen azért, mert Voigt Vilmos alapvető útmutatást adott a cirkusz szemiotikájához.

Tíz felsőoktatási intézményből, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központból és más intézményekből jelentkeztek előadók (Ambedkar University (Delhi, India), Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola, Színház- és Filmművészeti Egyetem, ELTE, Soproni Egyetem, Pannon Egyetem, METU, MOME, Szegedi Tudományegyetem, valamint a társrendező EKKE (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem). 35 előadás hangzott a szórakoztatás antropológiájától, kultúrájától kezdve a cirkusz történetéig, kiemelten a bohóc és az artisták szerepéig, valamint a színház, a film, az irodalom és a cirkusz kapcsolatáról.

Különösen sok szó esett a bohóc archetípusáról. Miért lett a bohókás, tréfás figurából rémalak? jelentéseit járta körül a szemiotikai nap. A cirkuszi hinta nem pusztán ügyesség, hanem együttműködés. A 13 méter átmérőjű porond – a glóbusz.

A konferencia előadásait stílszerűen cirkuszi mutatványok színesítették, és lehetőség nyílt a Fővárosi Nagycirkusz jóvoltából a cirkuszi hinta kipróbálására is – az egri egyetem udvarán.

Voigt Vilmos munkássága többször szóba került. A szemiotikai társaság országjáró jelkulturális sorozatot indított, amelynek indító eseménye volt ez a rendezvény. Terdikné Takács Szilvia jeltani teszttel, sőt szemiotikai anagrammákkal színesítette a konferenciát (utóbbiak közül az egyik éppen Voigt Vilmos nevére utalt).

Az utolsó nap témái: a cirkusz archetipikus jegyek hordozója, a cirkusz magyar filmekben és a kaposvári színházban, Cipolla és Woland, a cirkusz és a lovak (címerekben is). 2025. október 5-én ért véget Egerben A cirkusz jelvilága háromnapos szemiotikai konferencia, amelyen 35 előadás hangzott el a 10 egyetemről (többek között Indiából is), a cirkuszi intézményekből és más helyekről érkezett előadóktól.

A konferencia keretében Balázs Géza és Pölcz Ádám bemutatta az előző évi konferencia előadásaiból szerkesztett tanulmánykötetet (A film szimbolikája). Ennek a konferenciának a válogatott anyaga is meg fog jelenni jövőre. S hogy milyen témával folytatódik a jövő évi, 25. konferencia? Bár döntés még nincs, de fölvetődött egy ötlet, hogy a tömegkultúra rétegződése legyen a téma.