Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

A költészet világnapja, március 21.

2019.03.22. péntek, 11:05

1 454 megtekintés

DÉNES LÁSZLÓ (NAGYVÁRAD, ROMÁNIA)

 

A költészet világnapja. Ezt olvasom hirtelen erről a világhálón: “Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára vetette fel 1998-ban egy UNESCO-hoz intézett levelében a nemzetközi költészeti nap kijelölését. 1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJÁvá, melyet minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg.” No, akkor ünnepeljünk, de mivel én csak egy átkozott civil vagyok, a saját eszközeim korlátozottak.

DAYKA GÁBORRA emlékezem hát, arra a magyar költőre, papra, gimnáziumi tanárra, aki 250 évvel ezelőtt született Miskolcon, s alig 27 évesen hunyt el Ungváron, tüdővészben. Egész életműve belefér egy kis kötetbe, de a magyar felvilágosodás képe Dayka költészete nélkül nem teljes. Sajátos, máséval össze nem téveszthető hangot jelentett irodalmunkban. Hatása érezhető a közvetlenül utána következőkön is, akik nála sokkalta nagyobb költők voltak, olyanokon, mint Csokonai vagy Berzsenyi. Egy történelmi másodperccel előbb szólalt meg ezeknél, és ama rövid évek alatt, amíg írnia adatott, alighanem ő érezte és élte át az akkori legkorszerűbb nyugati irodalmi életérzést – írta róla egyik kései méltatója.

Dayka Gábor

 

Dayka Gábor: A virtus becse

Voltak szerencsés napjaim, hol szelíd / Öröm követte nyomdokimat, s hevűlt

Lelkem tüzétől elragadva, / Átölelém az egész világot.

 

A hűs pataknak bús zuhanásai, / A lágy fuvalmak lengedezései

Éjféli csendben, a susogó / Ágak, az illatos hant virági

 

Elfogtak egykor, s nem magyarázható / Örömbe sűlyedt lelkem; eloszlaták

Keservimet, kisírtam a bút / Édes özönbe merűlt szemekkel.

 

Ti boldog órák! Hasztalan esdeklem / Utánok. A bús vízözön évei

Közt semmiségbe tért időknek / Fejthetetlen zavarába dőltek!

 

Virtus! csak a te nyomdokidon lehet / Eljutni boldogságra; te mennyei

Vígságra hívtad tisztelődet, / S nem keresett örömökre vontad. (1791)

 

 

A magyar költészet napja természetesen továbbra is: április 11.

 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu