KÁDÁR ALEXANDRA (Nagyvárad, Kovászna)

 

A szerves kultúrafejlődés alapja a múltból való építkezés és a hagyományaink fenntartása. Az én kisvárosomban, Kovásznán, a mai napig tudják az emberek, hogyan kell megőrizni ezeket a jó szokásokat, és továbbadni a jövő nemzedéknek. Kőrösi Csoma Sándor, a tibeti-angol szótár megalkotója, Csomakőrösön, egy közigazgatásilag Kovásznához tartozó faluban született. Emléke még most is elevenen él, ezt a Kőrösi Csoma Sándor Líceum tanulójaként tapasztalhattam meg leginkább.

 

Kőrösi azzal a céllal indult a 19. század harmincas éveiben útnak, hogy megkeresse a magyarok őshazáját, utazásai során pedig rengeteget tapasztalt, nyelveket tanult, ismereteit később közölte másokkal is. Ha egy „kőrösis” diák meghallja a nevét, azonnal a tudásvágy, a kitartás, a tájékozottság juthat az eszébe, ez pedig példaként, motivációként szolgálhat számára a jövőben.

 

Városunkban immár hagyománnyá vált a Kőrösi Csoma Sándor Napok rendezvénysorozat, amelyet legelőször 30 évvel ezelőtt, 1990-ben szerveztek meg a nyelvtudós tiszteletére. Erre az eseményre rendszerint április elején kerül sor, a legfőbb célja a nemzeti öntudat fenntartása, a magyarságkutatás, valamint a diákok motiválása a tanulásra.

 

A rendezvény fontos mozzanata az iskolanap, amelyre minden évben a Csoma Napok péntekén kerül sor. Ezen az ünnepségen természetesen jelen vannak az iskola diákjai, pedagógusai, a városi tanács küldöttsége, a Pro Csoma Sándor Egyesület tagsága (az iskola alapítványa), valamint más megyei és városi küldöttségek. Néhány éve az akkori budapesti magyar nagykövet, Füzes Oszkár úr is ellátogatott hozzánk. Erre a jeles napra eljönnek hozzánk a testvériskoláink küldöttségei (diákok és pedagógusok): a debreceni Ady Endre Gimnáziumból, valamint a pécsi Koch Valéria Középiskolából. Senki sem érkezik üres kézzel, így a debreceniek sem, ugyanis magukkal hozzák vagy elviszik egy évre a vándorbotot, ami a két iskola közötti testvéri kapcsolatot jelképezi. Ez a bot a legközelebbi találkozáskor gazdát cserél.

 

Az ünnepi beszédek során általában a szónokok Kőrösi életútjának legfontosabb mozzanatait villantják fel, amelyek felnyithatják a diákság szemét arra, hogy mennyire megéri tanulni és érdeklődni a világ dolgai iránt. Hogy a napot ünnepélyesebbé tegyék, iskolánk és a küldöttség diákjai is készülnek egy-egy rövid előadással. A mi részünkről általában a kórust, illetve a Körősi Csoma Sándor Diákszínpadot láthatjuk és hallhatjuk. A debreceniek hasonló énekes-táncos produkciókkal készülnek.

 

 

 

Az iskolanap végső mozzanataként sor kerül a koszorúzásra. A Kőrösi Csoma Sándor Líceumban 2013-ban leplezték le Kőrösi mellszobrát, előtte az épület előterében található emléktáblát koszorúzták a diákok és a meghívottak.

 

 

Mivel az utóbbi években a Kőrösi Napok általában egybeesik az Iskola másként-héttel, ezért a pedagógusok rendszeresen vetélkedőkkel készülnek a diákok részére. Sokféle vetélkedőt szerveznek, nem hiányzik az anyanyelvi, sőt az idegen nyelvi verseny sem, mindez pedig visszautal Kőrösinek a nyelvek iránti érzékenységére. Évente sor kerül a Kőrösi-vetélkedőre, amely során hagyományosan a VIII. osztályok csapatai versengenek az elsőségért (témája: a tudós élete és munkássága).  Az egyik legnépszerűbb vetélkedő, amire általában a legtöbben jelentkeznek, az a tájékozódási verseny, ahol egy térkép alapján kell eljutniuk a versenyzőknek a város különböző pontjaiba, itt feladatokat is kapnak. (Kőrösi annak idején nem használt okostelefont, saját tájékozódási képességei szerint indult útnak). Végül, de nem utolsó sorban, nem maradhatnak el a sportvetélkedők sem, hiszen Kőrösi a fizikai ereje nélkül biztosan nem tudta volna elérni mindazt, amit szeretett volna, és ekkora utat bejárni.

 

Nem csak az iskolában, de a városban is zajlanak az események eközben, ugyanis tudományos konferenciának lehetünk részesei két napon át. A bejelentkező tudósok minden évben más-más tematikáról értekeznek. 2018-ban A kötődéseink, 2019-ben A magyarság rétegei, míg 2020-ban Sorskérdések témakörben készítettek szakdolgozatokat. Idén a meghívottak olyan témákat boncolgattak többek között, mint a

• Székely uralkodók a 9. században a Kárpát-medencében (Bátonyi Pál: Székely uralkodók a 9. században a Kárpát medencében. Kovászna, 2020. április, csomaegyesulet.hu)
• Juhtartás, erotika és a játékos emberré válás dramatikus mítosza (Balázs Lajos: Juhtartás, erotika és a játékos emberré válás dramatikus mítosza. Kovászna, 2020. április, csomaegyesulet.hu)
• Tagányi Károly székelységgel kapcsolatos kutatásai (Bognár Szabina: Tagányi Károly székelységgel kapcsolatos kutatásai. Kovászna, 2020. április, csomaegyesulet.hu)
• Ugor-ogur-onogur türk összefüggések (Pogátsa István: Ugor-ogur-onogur türk összefüggések. Kovászna, 2020. április, csomaegyesulet.hu)

 

A konferencia anyagát egy év alatt sajtó alá rendezik, a végeredményt pedig könyv formájában a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület adja ki. A kötet bemutatójára szintén a Kőrösi Napok biztosít teret.

 

Azonban nem csak a szakemberek, hanem a diákok is végezhetnek tudományos kutatást, ugyanis az iskolában mindenkit szeretettel várnak a diákkerekasztal munkálataira, a beérkezett dolgozatok meghallgatására. Ez a tudományos jellegű rendezvény a városban zajló konferencia kicsinyített mása. Több szakosztálya is van: magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz vagy akár matematika. A pedagógusok időben meghirdetik a témákat, a tanulók pedig azok közül választanak, majd anyagot gyűjtenek, és végül megszerkesztik a szakdolgozatokat. Mindig fontos szempont a témák meghirdetésénél, hogy legyen valamilyen háromszéki kötődés is a megadott kérdéskörben. Ritkábban előfordult, hogy eltértek ettől a hagyománytól, példaként említeném: Az irodalmi alkotás és filmváltozatának összefüggései (hasonlóságok és eltérések). A tevékenység célja az, hogy motiválja a diákokat, késztesse őket arra, hogy alaposan felkészüljenek egy adott tematikában, és ki tudják erre a célra választani a megfelelő forrásokat. Erre a diákkerekasztalra nem csak az iskolánkból neveznek be, hanem közelebbi városok iskoláiból, sőt Magyarországról, a testvériskolákból is szoktak jelentkezni. Az iskolanapon mutatják be a versenyzők a szakdolgozatokat, és az ünnepség keretében következik a legjobb alkotások díjazása.

 

A Kőrösi Napok folyamán bármikor elérhető a városi Kádár László Képtár, ahol mindig sor kerül egy új képzőművészeti kiállítás megnyitójára, 2019-ben a kiállítás kurátora a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója, dr. Kányádi Iréne művészettörténész volt.

 

A rendezvényzáró mozzanat a gálaest. Ekkor szokta a Pro Csoma Sándor Egyesület átadni a Kőrösi-díjat azoknak a tanulóknak, akik kiemelkedő tanulmányi eredményeikkel, jótékonykodással és különböző iskolán kívüli tevékenységekkel kiérdemelték azt. Ezt a díjat minden évben hét diák és egy pedagógus veheti át. Az est folyamán ismét láthatjuk fellépni a testvériskola diákjait, a diákszínpadot is, de mellettük még más meghívottak is vannak. A néptánc és a népzene szinte elmaradhatatlan, más városokból szoktak érkezni tehetséges csoportok, de a kovásznai táncház tagjai is készülnek saját kis produkcióval.

Úgy gondolom, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Napok egy olyan hagyomány a városunkban, amelyről sosem szabad lemondani, hiszen a rendezvények, a vetélkedők olyan értékeket képviselnek, mint a tudás, összetartás, motiváció, ambíció, amelyek az emberek számára rendkívül fontosak. A pedagógusok, a városi tanács, mindenki, aki részt vesz ennek a megszervezésében, kiemelkedő munkát végez, és tesz azért, hogy a jövő generáció se veszítse el Kőrösi Csoma Sándor iránti érdeklődését.

 

A szerző, Kádár Alexandra a Partiumi Keresztény Egyetem I. évfolyamos, angol nyelv és irodalom szakos hallgatója.