Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Alsójárától Zsobokig. Kalotaszegi krónikácskák

2017.10.17. kedd, 17:25

743 megtekintés

MÁLNÁSI FERENC (KOLOZSVÁR, ROMÁNIA)

Egybeszedte Kovács Kuruc János és Szalai Erzsébet Ildikó

„Az egykori Magyarország délkeleti határán, a havasok lábánál,  a hegyek és dombok közé nyúlva a természet gazdagon ékesített kincseivel található egy vidék, ahol szorgalmas, munkában kitartó magyar népet rejtett el az Úristen a nagyvilág szemei elől” indítja  Vincze Minya István esperes Áldása a kötetet…

Ez a vidék Kalotaszeg, amely helyzetére nézve történelmében talán halálra ítélt, de mégis élni, küzdeni akaró nép és föld, és amelynek Istentől megáldott jövője van. Kalotaszeg falvai kies, festői, szép rendezett, többnyire egyutcás falvak, a patakok mellett, a hegyek és a dombok lábánál völgykatlanok bejáratánál fekszenek. Ezen falvak pár kilométerre vannak egymástól, és egységes magyar szigetvilágot alkotnak a nagy román tengerben. Ennek a mesterségesen felduzzasztott tengernek a hullámverései fenyegetően szüntelenül ostromolják e szigetet…”

alt

 Kalotaszeg (kép: BG)

 Péntek János: Ajánlásában írja: „Krónikácskákat: idő és tér mozaikdarabjait, kalotaszegi helyi szerzők helytörténeti írásait találja ebben a könyvben az olvasó. A mozaikdarabok kerete: Kalotaszeg történelmi időkerete, hozzávetőleg nyolc évszázad, és Kalotaszeg térbeli kerete: Csucsától Kolozsvárig, Magyarvalkótól Magyarzsomborig (…) A szerzőknek legalább négy nemzedéke követi egymást. Közös bennük, hogy életük jelentős részében lelkészként vagy tanítóként szolgáltak is, vezetői, szervezői, lelki gondozói voltak valamelyik helyi közösségnek….,  hogy csak két kiváló példát említsünk: hajdani kedves barátainkat: Vasas Samu bánffyhunyadi tudós tanárt és Bálint Árpád gyerőmonostori tanítót (…) A szolgálattevők nemzedékének folytonossága nem szakadt meg, Buzás Pál tanár úr páratlan hűségével és művészi érzékenységével valóságos kurátora, feltámasztója Kalotaszeg irodalmi és történelmi értékeinek (…), Kovács Kuruc János tanár úr, e kötet szorgalmazója és szervezője, és Szabó Zsolt, neki köszönhető, hogy könyvkiadója van Kalotaszegnek (…) Kalotaszeg hírét és kincseit Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelka vitte el a nagyvilágba, őt követően pedig Kós Károly, akit magát is a helyi értékek vonzása tett kalotaszegivé…”

 alt

Emléktábla, Bánffyhunyad, templom (kép: BG)

Kovács Kuruc János jegyzi a kötet Előszavát,  felidézi Malonyai Dezsőt, aki majdnem kilencven évvel ezelőtt írta: „A Kalota és a Körös völgyében, a Gyalui-havasok, a Vlegyásza és a Meszes-hegység között fekszik harmincnégy falu (…), itt él, sok bajjal, sok küszködéssel, itt dolgozik ernyedetlenül a magyarságához hű vagy tizenkilenc-húszezer magyar…”  E táj szerelmesét, Kriesch Aladár festőt  is megidézi, aki szerint a kalotaszegi női viseletet „az antik görög sem találta volna barbárnak…”  Az itt élőkről  a Kalotaszeg, valamint a Szilágyság folyóiratok hasábjain megjelenő írások számoltak be, innen is került e kötetbe többek között Boldizsár Zeyk Imre. Kalotaszeg, Kántor Attila: A kalotaszegi egyházmegye történetéből, Ferencz Miklós: A kalotaszegi egyházmegye közlemúltja és jelene című írása is.

A Kalotaszegi Egyházmegye Esperesi Hivatala 20. századi iratanyagának társadalomtörténeti tanulságai  alcímmel  Balogh Balázs és Fülemile Ágnes  foglalták össze a bánffyhunyadi archívum dokumentumai alapján azokat a sajnálatos eseményeket, történéseket, amelyek az 1944–1950 közötti időszakban kalotaszegi falvakban, az ott élőket érték, az elszenvedett károkat, sérelmeket, bántalmazásokat, a fel nem dolgozott, ki nem beszélt élményanyag társadalmi, lélektani hatásait, a máig fel-felbukkanó hatásokat és ellenhatásokat Az utókor is borzadjon meg olvasásán!  címmel.

A történeti visszapillantás után Péntek János professzor Változó Kalotaszeg címmel más szempontú –  nyelvföldrajzi, névtani, zenei, népmesei stb.– kutatásokat említő írásában a szellemi, kulturális, társadalmi folyamatok mellett a műszaki megvalósításokat is figyelembe veszi: a vasút, az országút a kalotaszegiek mobilitását segítette elő Magyarország felé, Románia felé, s legutóbb az Európai Unió felé.  A szerzővel együtt reméljük: „a legfőbb kérdés: hogyan maradhat meg Kalotaszeg mint régió, hogyan biztosítható az egyes közösségekben a nyelv, a hagyomány és az identitás folytonossága az emberhez méltó életfeltételekkel, a modern világhoz való alkalmazkodással”.

alt

Sztána (kép: BG)

A kötetben Falvak – templomok – várak   címmel  49, ábécésorba állított településről, több évszázados múltjáról, templomáról, lakosairól, iskolájáról, az egyház helyi közösségéről, papjairól, esetleg váráról, kapunk részletes, hozzáértő, hangulatos beszámolót – Alsójárától  Zsobokig.  Adattár segíti az olvasókat, akik a kalotaszegi települések első írásos említése, névalakjai, lelkészei, tanítói, lakóinak száma iránt érdeklődnének. 

Átolvasva a „krónikácskákat”, igazat adhatunk Péntek János professzor úrnak: „Nem is nagyon lehet megérteni, hogy ebben a kiszolgáltatottságban és megalázottságban hogyan maradhatott meg mégis a mindennapok értékteremtő ereje (…) A ’föld népe’ élte itt mindennapi életét családi, falusi közösségekbe szerveződve, előbb  katolikusként, aztán reformátusként. Mindig istenhitben, a bölcsőtől a temetőig. Nem is volt, nem is lehetett tudatában annak, hogy amit önmaga vigasztalására, gyönyörűségére teremt dalban, tárgyai díszítésében, viseltben, annak valamikor még egyetemes értéke lehet. (…) Lehet. hogy mi sem vagyunk kellőképpen tudatában, mi mindenre vagyunk, lehetünk képesek? Pedig Kalotaszegnek nagy szüksége van rá, hogy bízzon önmagában. (…) Ma is meríthetünk a ’krónikácskákból’: a példa erejét a közös cselekvéshez.”

Segíthet ez a könyv is, amely a Sztánai füzetek 21. kötete, a sorozat 2004-től – reméljük -,  sok-sok kalotaszegi tékában várja az olvasóit, de Erdély más tájain is. Köszönjük a szerzők áldozatos, kutató munkáját, várjuk az újabb „krónikácskákat”! (Sztánai füzetek 21. Művelődés–Szentimrei Alapítvány Kolozsvár – Sztána 2016.

 

A szerző, dr. Málnási Ferenc ny. magyartanár, Kolozsvár, honlapunk állandó szerzője. 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu