A Nemzeti Színház egyes előadásai előtt „ráhangoló” beszélgetéseken vehetnek részt az érdeklődők. A 2022. október 20-i monstre, az MVM Dome-ban hatezres nézősereg előtti Egri csillagok azonban ennél többet is érdemelt, ezért Az élő Gárdonyi címmel „ráhangoló” konferenciát szervezett a színház a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelyével, a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságával karöltve. A konferencia célja Gárdonyi Géza alakjának és művészetének élményszerű megközelítése volt. Dr. Pálfi József református lelkipásztor, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektora személyes hangú esszében idézte fel máig ható kisgyermekkori találkozását az Egri csillagokkal:
Tudom, hogy az Egri csillagok nélkül ma nem az a zarándokúton levő ember lennék, aki vagyok. Alapeszméi ma is meghatároznak, belém épültek. Egészséges és egyáltalán nem dogmatikus „népi-keresztyénsége”, majdhogynem misztikus hite (emlékezzünk a cigányasszony Dobónak mondott madaras-angyalos javas-latára) és a magyar néplelket jólismerő, legnagyobb magyar filozófusi (bölcs-eszű) gondolkodása, bennem ma is megállnak. Ma is művel és őrizni tanít értéket, mértéket. Azok a „csillagok”, az egy, örök, igaz és egyetemes Isten közelébe és közvetlenségébe hozva tanítanak az élet és az ember méltóságának tiszteletére, a morális értékrend megőrző tiszteletére és megbecsülésére, a becsületes kiállásra és kitartásra, a jóban hitt küzdelem győzelmére. És mert az „egri csillagok” nem korszakos hullócsillag-sztárok, ezért ma is fénylenek és örök-értékrendszerinti példát mutatnak és adnak.
A konferencián Keller Péter, Gárdonyi dédunokája kiemelte magyarságát, vallásosságát, melynek egyik bizonyítéka történelmi trilógiája: A láthatatlan ember, Az isten rabjai és az Egri csillagok. A kereszténység tanítását egy páratlanul tömör lánckövetkeztetésben ragadta meg:
Az emberiség története öt mondatban:
A világosság szülte az életet.
Az élet szülte az akaratot.
Az akarat szülte a bűnt.
A bűn szülte a szenvedést.
A szenvedés szülte a szeretetet.
A devecseriek is büszkén őrzik Gárdonyi emlékét: nevét viseli egykori iskolája, előtte szobra áll, megalakult a Gárdonyi-tásaság, hálózattá szervezőnek a Gárdonyi-települések. Erről számolt be vetítettképes előadásában M. Mester Katalin tanító, helytörténész, aki kinyomozta, rekonstruálta és a Magyar Nyelvőr őszi számában publikálta Gárdonyi Géza Devecserben született Fel, nagy örömre című katolikus karácsonyi népénekének szövegváltozatait. Bartal Csaba történész, a Múlt-kor című folyóirat főszerkesztője az 1969-ben született legendás Egri csillagok című film kulisszatitkait elevenítette fel korabeli filmrészletek és szereplők emlékezésével. Balázs Géza egyetemi tanár, a konferencia ötletadója Gárdonyi nyelvművészetéről beszélt. Gárdonyi rendkívül tudatos író: hat nyelven beszélt, számos tájszólást ismert, titkosnyelvet szerkesztett, nyelvesztétikai nézeteit többek között a Titkosnaplóban is kifejtette. Emellett gyakorlati nyelvművelő tevékenységet is végzett – erről tanúskodik Magyarul így! című munkája. Tevékenysége megalapozta Kosztolányi Dezső nyelvművelő mozgalmát. Csak az Egri csillagokat négyszer pontosította, dolgozta át. A PKÜ Kazinczy Műhely Élő magyaróra című, online műsorsorozata tanárok és diákok számára kívánja színesíteni a tananyagot. Erre az alkalomra a szerkesztő Terdikné dr. Takács Szilvia és dr. Pölcz Ádám Gárdonyi polihisztorságát mutatta be játékos formában. Gárdonyi mint tanító, költő, zenész, lapszerkesztő, drámaíró, sakkbajnok, párbajhős, régész, természettudós… S hogy nyelvzseni és remekíró, az már a korábbi előadásokból is kiderült. Befejezésül dr. Lőrincz György, az Egri Borút Egyesület elnöke bemutatta a Gárdonyi 100 emlékbort, amelynek eladásából az egri Gárdonyi-emlékház méltó felújítását szándékoznak támogatni. Az előadásokhoz, kisfilmekhez, vetítésekhez, borbemutatóhoz zene is járult. A Strófa trió bemutatta az Álom és a Fejét a szék karjára hajtva című megzenésített, meghatóan szép Gárdonyi verset.
Az „összművészeti” konferenciát követően az MVM Dome-ban hatezren láthatták a Nemzeti Színház és Magyar Nemzeti Táncegyüttes ugyancsak „összművészeti”, több száz főre, szövegre, zenére, táncra – egyetlen estére – komponált, tehát páratlan Egri csillagok című produkcióját – amelyen az MNYKNT tagjai is előzetes regisztrációval kedvezményes belépőjeggyel vehettek részt (dramaturg: Zalán Tibor, társrendező: Zsuráfszky Zoltán, rendező: Vidnyánszky Attila).
Az eseményről beszámolt:
Kultura.hu https://kultura.hu/gardonyi-geza-ma-is-el/
Cseppek.hu (mindennapi média): https://cseppek.hu/cikk/19731gardonyi-geza-ma-is-el
0 hozzászólás