Legutóbbi hozzászólások

  1. A honlapon ezt a mondatot olvastam: „2021-2022-ben a Trianon-kislexikonból 5000 példányt sikerült társszervezeteken, alapítványokon, egyesületeken, egyetemeken keresztül eljuttatni a Kárpát-medence…

  2. A Balassi kard irodalmi díj nemzetközivé tétele, a magyar irodalom hírnevének a Világban való öregbítése egy állami elismerés is érdemelne.

Borkultúráról és irodalomról minőségi tükörben

2017.06.13. kedd, 16:13

874 megtekintés

MÁTÉ LÁSZLÓ (KASSA, SZLOVÁKIA)

Rácz László – Cs. Varga István: Borkultúra kettős tükörben Hungarovox Kiadó, Budapest, 2016

A miskolci Múzsák Kertje Alapítvány a Feledy-házban rendezett igényes találkozóival felírta magát a város gazdag kulturális térképére, de kulturális hidat épített a szomszédos Egerrel, és – a határokon átlépve – bekapcsolta holdudvarába Kassát, és Gömörország két városát: Rimaszombatot és Rozsnyót is.

Különös helyet foglal el stratégiájukban az Eger – Miskolc – Kassa kulturális kapcsolatainak az erősítése, melyeknek évszázados hagyományai vannak. A napokban ennek a szellemében került sor a Borkultúra kettős tükörben című kötet bemutatására, amelyet az egri szerzőpáros Rácz László és Cs. Varga István jegyez.

alt
Cs. Varga István nyug. egy. tanár, József Attila-díjas irodalomtörténész
(Fotó: Kiss Ágoston/Felvidék.ma)

Már maga a tény, hogy a kötet két jól elhatárolt részből áll, emeli rendkívüliségét, mert amíg az egyik oldalon a borkultúrával kapcsolatos tudományos és ismeretterjesztő információk kaptak helyet: a ráció; addig a könyv másik felében a borral kapcsolatos gazdag irodalmi alkotások kerülnek terítékre: az emóció!

A kötet első részében Rácz László professzor, az egri Eszterházy Károly Főiskola/Egyetem tanára Amit a borról tudni illik cím alatt összegzi a tudományos ismereteket a szőlőtermesztésről, borkészítésről, borvizsgálati módszerekről, a minőségi borkultúráról, illetve a bor és a gasztronómia kölcsönhatásáról. Kiemelte, hogy Magyarországon borkultúra oktatás 1964 óta folyik, és az utolsó húsz esztendőben a jelentős előrelépéshez nagyban hozzájárultak az egriek.

Az egy egyetemi tanévre kidolgozott stúdium a szőlészettel és a borászattal foglalkozóknak szolgál alapismeretekkel. Mivel a borgasztronómia napjainkban a turizmus egyik fontos ága lett, a borkultúra elméleti ismereteit a hallgatók az Egri Korona Borház impozáns gyakorlati foglalkozásai keretében sajátítják el. Hangsúlyos szerep jut a borkultúra tradícióinak a tudatosítására, és értékeinek a megújított továbbadására.

A kötet második felében Cs. Varga István az ELTE nyugalmazott tanára, József Attila-díjas irodalomtörténész Ragyogjon a bordal (Utassy József) címmel szedte csokorba a borral kapcsolatos bőséges irodalmi megnyilatkozásokat a görögöktől, a latinokon keresztül egészen napjainkig. A magyar irodalom hozzájárulása a borkultúra gazdagításához példa nélkül áll, és – a teljesség igénye nélkül – álljon itt neves költőink, íróink neve: Janus Pannonius, Balassi, Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty, Jókai, Petőfi, Arany, Gárdonyi, Hamvas Béla, Márai Sándor – a mi Mécs Lászlónk, Fábry Zoltánunk -, és a fiatalabb költők és írók egész sora.

A szerző külön foglakozik Hamvas Béla A bor filozófiája című sikerkönyvnek számító művével. Mivel Hamvas művének kulcsszava a hagyomány, könyvét úgy is értelmezhetjük mint a bor magyar filozófiáját, amely más nyelvekre lefordítva is komoly érdeklődést váltott ki. Szlovák nyelven Karol Wlachovský (több mint 30 kötetet fordított szlovákra!) míves tolmácsolásában jelent meg. Az első kiadás rövid idő alatt elfogyott, a fordító még csiszolgatott a második kiadáson, aminek az lett az eredménye, hogy sok szlovák értelmiségi Hamvashoz vezető útja A bor filozófiája című művén keresztül vezetett – Karol Wlachovský fordításában! Hamvas Béla könyvének híres mottója: Végül is ketten maradnak: Isten és a bor nyelvek és nemzetek fölöttinek bizonyul.

A szerző – egri lokálpatriótához híven – Gárdonyi Géza borral kapcsolatos gondolatait is számba veszi, kiemelve tőle: A borban öröm, barátság, dal és boldogság van. Nem feledkezik meg Márai Sándorról sem, aki Eger és az egri borok csodálója volt, jóllehet – ezt már más írásaiból tudjuk – számára a magyar borok sorában a legmagasabb értékelést a somlói rizling kapta! (Erre mondta Czine Mihály irodalomtörténész: A csopaki olaszrizling minden magyar bor előtt jár…!)

A teltházas bemutató hangulatát emelte Krupa Sándor énekes, egri fertálymester borokról szóló dalai és nótái. A könyvről szóló beszélgetés része volt a finom egri nedűk kóstolója, ami oldotta, de egyben gazdagította is a kommunikációt a szerzőpáros és a hallgatóság között.

Az est folyamán többször elhangzott a Németh László által megfogalmazott minőség forradalma – elv. Az elmúlt negyedszázadban Magyarország a borkultúra, a minőségi bortermelés és a borturizmus terén felzárkózott a nemzetközi élmezőnyhöz, amit versenyek, megmérettetések egyaránt igazolnak. Jó lenne, ha a minőség elve polgárjogot nyerne a társadalmi és termelési kultúrák terén is, mert a mindennapi élet inkább távolodást jelent, mintsem közeledést a minőségi mutatókhoz.

A miskolci Múzsák Kertje Alapítvány Dobrik István és Barázda Eszter vezetésével olyan igényes kulturális műsorok megvalósításába kezdett, ami benépesíti a Feledy Gyula Emlékházat, Miskolc érdeklődő közönségének színes kulturális rendezvényeket kínál, kapcsolatokat épít a szűkebb és tágabb régióban. Egyben a felejthetetlen Mester szellemében jár el, aki maga is élénk együttműködések elindítója volt a visegrádi térségben. Méltó elismerése munkásságának, hogy neve bekerült Miskolc települési értéktárába!

Információim vannak arról, hogy a Borkultúra kettős tükörben című kiadvány bemutatására igényt tartanak Kassán, Bodrogközben és Gömörben is. Mindenütt, ahol erre sor kerül, egymást gazdagító együttlétekkel számolhatnak!

Az írás eredeti lelőhelye: http://felvidek.maAz írást a szerző engedélyével vettük át. A szerk

 

 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu