Legutóbbi hozzászólások

  1. Drága Csilla! Imádtam a fanyar humorodat, vágytam a csendesen érkező, de annál hatásosabb provokatív kérdéseidre. Hidd el, Csilla, mindig velünk…

  2. Dr. Málnási Ferenc kolozsvári magyartanár itt olvasható írása nemcsak ismereterősítő, hanem ismeretgazdagító is. Miközben olvassuk ezeket az érzékeny gondolatokat, a…

  3. Hálás olvasóként köszönöm a Nyelvünk és Kultúránk 2026. évi 3. lapszámát. Boldogan népszerűsítem az ukrajnai, a csehországi és a szerbiai…

  4. Fantasztikus ez az épület és olyan csodás módon beszél róla Sugár Péter professzor úr, el kell menni és személyesen meg…

Fantomfájdalom

2026.03.21. szombat, 11:15

66 megtekintés

Margittai Gábor Fantomfájdalom (Van-e szabadulás nemzeti traumáink fogságából?) című könyvének bemutatója kapcsán beszélgetett a szerzővel, valamint Sebő Ferenc népzenekutatóval, Mórocz Gábor történésszel Nagy Katalin az MCC Magyar Összetartozás Intézetében.

Margittai Gábor és Major Anita egyetemista koruktól járják a magyar szórványokat: kezdve Gyimestől végig a Kárpát-medencében. De vannak történetileg nem föltárt egyéb szórványok is: afrikai magyarábok; valamint a történelmi fordulatok miatt földrajzilag vagy társadalmilag kirekesztett csoportok: az első világháború után a szardíniai Szamárszigetre zárt magyar hadifoglyok; vagy éppen az elűzött erdélyi főnemesek. Nagy Katalin szerint a könyv egyfajta antropológiai útinapló.

A fantomfájdalom pedig: egy eltávolított testrész helyén jelentkező kínzó érzés; Trianonnal kapcsolatban Karinthy Frigyes használta a kifejezést a Levél a kisfiamnak című írásában. Ennek nyomán készült Kocsák Tibor, Egerházi Attila és L. Simon László 2021-ben Kaposvárott bemutatott táncdrámája is.

A beszélgetés és a nézők reakciói arra utaltak, hogy nagyon sok kibeszélendő fájdalom bujkál az emberekben. Margittai Gábor megjegyezte, fontos a „kérdező módban tartás”, mert ha kérdezünk, azzal már részben válaszolunk is. Sebő Ferenc édesapját, Sebő Ödönt idézte, aki a második világháborúban megmentett egy zászlóaljat, de erről beszélni sokáig nem lehetett. Mórocz Gábor a mohácsi traumát idézte föl, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a szétesett Európában példás összefogást mutattak az elesettek. De szóba kerültek további elsikkad történetek: a háborúkból visszatérők hallgatása, a hadifoglyok elhallgattatása.

A sokféle fantomfájdalmat (traumát) felidéző beszélgetés leginkább a személyes tapasztalatnak a kollektív emlékezetre, valamint a meglévő kollektív emlékezetnek a személyes életútra való hatásával foglalkozott. Többen is kiemelték a magyar összetartozás „szentháromsága”, a nyelv, az ének és a tánc.  

Elmaradt a könyvbemutató kötelező mozzanata. A könyvet a helyszínen felmutatták, de nem hangzott el tájékoztatás azzal kapcsolatban, ki jelentette meg, és hol kapható. Akit érdekel, nyilvánvalóan kinyomozza. De a mai világban a könyvet el kell vinni az olvasókhoz, és nem arra kell várni, hogy esetleg rátalálnak.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu