Legutóbbi hozzászólások

  1. Dr. Málnási Ferenc kolozsvári magyartanár itt olvasható írása nemcsak ismereterősítő, hanem ismeretgazdagító is. Miközben olvassuk ezeket az érzékeny gondolatokat, a…

  2. Hálás olvasóként köszönöm a Nyelvünk és Kultúránk 2026. évi 3. lapszámát. Boldogan népszerűsítem az ukrajnai, a csehországi és a szerbiai…

  3. Fantasztikus ez az épület és olyan csodás módon beszél róla Sugár Péter professzor úr, el kell menni és személyesen meg…

Fantomfájdalom

2026.03.21. szombat, 11:15

57 megtekintés

Margittai Gábor Fantomfájdalom (Van-e szabadulás nemzeti traumáink fogságából?) című könyvének bemutatója kapcsán beszélgetett a szerzővel, valamint Sebő Ferenc népzenekutatóval, Mórocz Gábor történésszel Nagy Katalin az MCC Magyar Összetartozás Intézetében.

Margittai Gábor és Major Anita egyetemista koruktól járják a magyar szórványokat: kezdve Gyimestől végig a Kárpát-medencében. De vannak történetileg nem föltárt egyéb szórványok is: afrikai magyarábok; valamint a történelmi fordulatok miatt földrajzilag vagy társadalmilag kirekesztett csoportok: az első világháború után a szardíniai Szamárszigetre zárt magyar hadifoglyok; vagy éppen az elűzött erdélyi főnemesek. Nagy Katalin szerint a könyv egyfajta antropológiai útinapló.

A fantomfájdalom pedig: egy eltávolított testrész helyén jelentkező kínzó érzés; Trianonnal kapcsolatban Karinthy Frigyes használta a kifejezést a Levél a kisfiamnak című írásában. Ennek nyomán készült Kocsák Tibor, Egerházi Attila és L. Simon László 2021-ben Kaposvárott bemutatott táncdrámája is.

A beszélgetés és a nézők reakciói arra utaltak, hogy nagyon sok kibeszélendő fájdalom bujkál az emberekben. Margittai Gábor megjegyezte, fontos a „kérdező módban tartás”, mert ha kérdezünk, azzal már részben válaszolunk is. Sebő Ferenc édesapját, Sebő Ödönt idézte, aki a második világháborúban megmentett egy zászlóaljat, de erről beszélni sokáig nem lehetett. Mórocz Gábor a mohácsi traumát idézte föl, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a szétesett Európában példás összefogást mutattak az elesettek. De szóba kerültek további elsikkad történetek: a háborúkból visszatérők hallgatása, a hadifoglyok elhallgattatása.

A sokféle fantomfájdalmat (traumát) felidéző beszélgetés leginkább a személyes tapasztalatnak a kollektív emlékezetre, valamint a meglévő kollektív emlékezetnek a személyes életútra való hatásával foglalkozott. Többen is kiemelték a magyar összetartozás „szentháromsága”, a nyelv, az ének és a tánc.  

Elmaradt a könyvbemutató kötelező mozzanata. A könyvet a helyszínen felmutatták, de nem hangzott el tájékoztatás azzal kapcsolatban, ki jelentette meg, és hol kapható. Akit érdekel, nyilvánvalóan kinyomozza. De a mai világban a könyvet el kell vinni az olvasókhoz, és nem arra kell várni, hogy esetleg rátalálnak.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu