
Az 1970-ben egyfajta összmagyar nemzeti intézményként elindított Anyanyelvi Konferencia – amely többek között Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Bárczi Géza, Nagy Károly együttes kezdeményezésére jött létre a pártállamban – a világban szétszóródott magyarok művelődési összefogását, nemzeti azonosságának megőrzését, sőt fejlesztését segíti. A szervezet elnöke volt többek között Bárczi Géza akadémikus, Lőrincze Lajos professzor. 2012 óta Balázs Géza nyelvészprofesszor tölti be az elnöki tisztet, őt május 15-én Nagyváradon e tisztségében megerősítették.
Az Ausztráliából, az Egyesült Államokból, a Kárpátaljáról és a földkerekség minden sarkából jött hozzászólók fontosnak mondták a kivándoroltak harmadik nemzedékének, és a most kivándorlók gyermekeinek „megszólítását”.
A nagyváradi közgyűlésen a két alelnök – Moritz László és Pusztay János – mellett tiszteletbeli alelnöknek választották Dupka Györgyöt a Kárpátaljáról, Hódi Évát a Délvidékről, Kolár Pétert a Felvidékről, Magyari Sárát Erdélyből – a Partiumból -, Romhányi Lászlót Nagy-Britanniából. Tiszteletbeli elnökségi tag lett sok más kiválóság között Hujber Szabolcs Belső-Magyarországról, Kántor Lajos Erdélyből, Hódi Sándor a Délvidékről, Csicsely Tamás a Várvidékről, Papp László az USA-ból, valamint más kiválóságokat a földgolyó számos pontjáról.
A Présház. Eu hírportál megkérdezte Balázs Gézát, a konferenciákat szervező Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnökét: A magyar nyelvstratégia kimunkálásához kialakítható-e olyan öt-tíz fős tudóscsapat, amely képes elviselni az ezzel a feladattal járó stresszt, a gúnnyal elegy bírálatokat?
A professzor elmondta:
– Valaki kikutatta, hogy éppen húsz éve, 1995-ben tettem javaslatot a magyar nyelvstratégiára – az MTA Magyar Nyelvi Bizottságában. Javaslatom lényege a magyar nyelvvel kapcsolatos cselekvések megtervezése, összehangolása, és módszeres kivitelezése. Például olyan kérdésekben, hogy vonzó és megtartó legyen a magyar kultúra és nyelv, folyamatosan fejlődjenek a szaknyelvek, közérthetőbbé váljon a hivatali nyelv. Ezt csak intézményes alapon lehet elérni. Azóta folyamatosan ezen „ügyködöm”. A kormány felismerve a nyelvstratégia lényegét 2014-ben (a mi javaslatunkra és programunkkal) létrehozta a Magyar Nyelvstratégiai Intézetet. Nagyon örültem. Annak már kevésbé, hogy működésük nem gyakorlatias, nincsenek benne a magyar nyelvi kultúra közéletében. Ezért kénytelen vagyok tovább működtetni a kutatócsoportot, s mindazt a tevékenységeket, amelyeket húsz éve folyamatosan végzünk (kiadványok, előadások, pályázatok, nyelvi tanácsadás). Több civil egyesület vezetőjeként mindent elkövetek egy átfogó anyanyelvi-kulturális mozgalom, egy valódi nyelvstratégia megvalósításáért. Hogy közben vannak ellendrukkerek? Ez természetes, de már régen nem hallom a hangjukat. Vagy elhalkultak, vagy egyszerűen nem érik el az ingerküszöbömet. Aki alkotó- és cselekvőmunkára szánja el magát, vegye természetesnek a kritikát, sőt a gúnyolódást is, és dolgozzon bátran tovább. Csak azzal foglalkoznak ugyanis, aki „cselekszik”, aki él. Napról napra átélem azt az örömöt, hogy közösségben, és már nem csak öt-tíz fős közösségben, hasznosan tevékenykedhetek a magyar nyelvért és kultúráért.
Forrás: Présház.eu
0 hozzászólás