Legutóbbi hozzászólások

  1. Drága Csilla! Imádtam a fanyar humorodat, vágytam a csendesen érkező, de annál hatásosabb provokatív kérdéseidre. Hidd el, Csilla, mindig velünk…

  2. Dr. Málnási Ferenc kolozsvári magyartanár itt olvasható írása nemcsak ismereterősítő, hanem ismeretgazdagító is. Miközben olvassuk ezeket az érzékeny gondolatokat, a…

  3. Hálás olvasóként köszönöm a Nyelvünk és Kultúránk 2026. évi 3. lapszámát. Boldogan népszerűsítem az ukrajnai, a csehországi és a szerbiai…

  4. Fantasztikus ez az épület és olyan csodás módon beszél róla Sugár Péter professzor úr, el kell menni és személyesen meg…

Lábunk alatt a Római Birodalom

2026.03.28. szombat, 19:54

61 megtekintés

„Ha nem létezne Róma, álmodnék róla”… mondja Crassus Ceasarnak a Spartacus című filmben. A filmbeli Spartacus és Dürrenmatt Romolusa szabadulni akar Rómától, de nem lehet…

A 11. Gyalogos konferencián (Bolyai Önképző Műhely, 2026. március 26–28.) Róma volt a hívószó, ezt járták körbe az előadók azzal a céllal, hogy az 1229 évnyi birodalom örökségét számbavegyék. Balázs Géza indító előadásában érdekes számokat mondott: tehát 1229 év, ebből az irodalom 714 év, 800 névvel jelzett alkotó (csak a felének maradt fenn szövege), valamint latin betűk és római számok, retorika, jog, technika; és hogy a római hagyomány legalább négyszer született eddig újjá: a romanika, a reneszánsz, a klasszicizmus és a modern kori birodalmak kapcsán; a Bolyai Önképző Műhely programjáról nem is beszélve.

Nyírő András történész a római vízvezetékeket kutatta, s ennek kapcsán lefordította Frontius könyvét (jegyzeteit), aki korában felhívta a figyelmet a vízlopásra (korrupcióra), és javaslatot tett ennek megakadályozására. Máig ható üzenete: a cselekvés alapja a tudás alapja, a világos értékrend, az egyértelmű cél, és a hatékonyság, bár nem árt egy kis római retorikai felkészültség sem. Minderről ír Nyírő András a Frontius (Egy római katona harca a víztolvajokkal) című könyvében (NC Kiadó, Budapest, 2025). Paár Ádám történész a Római Birodalom és az Amerikai Egyesült Államok története közötti párhuzamokra (rabszolgaság, populizmus, köztársaság) hívta föl a figyelmet. Rácz Márk történész pedig a marxizmus történelemfelfogásának Róma-kritikájára.

Mivel a Gyalogos konferenciák  elsődleges célja, hogy egyetemi hallgatók nyilvánuljanak meg világos („gyalogos”) stílusban saját érdeklődési területük felől; ez most is sikerült, hiszen a történelmi fejtegetésektől, titkoktól kezdve a mai jelenségekig, előadásban, esszében, sőt regénytervben is megnyilvánultak. Gárdián Lajos a 80 km-es római úthálózat jelentőségéről beszélt. Pálinkás Hunor az útszerkezetet az emberi magatartási viszonyokkal hozta párhuzamba, és azzal zárta gondolatait: Sok út indul Rómából. A La Fontaine-től származó „minden út Rómába vezet” közismert mondás nyomán Magasházi Natasa egy regényötletről, Kovács Krisztián Richárd pedig az „út” három (konkrét és elvont) értelmezéséről számolt be a Borostyánkő útból kiindulva a történelem útjaiig. Zámborszki Szonja egy eltűnt hispán elit római légió rejtélyére világított rá. Demeter Júlia az interneten történő említéseket vizsgálta meg, Holczer Richárd pedig a mai római futball világát. Molnár Eszter a római színjátszást vetette össze a göröggel. Berényi Rebeka és Szefcsik Boldizsár Róma és a kereszténység ugyancsak máig ható viszonyát elemezte.

  • A világháló tanulsága szerint a férfiak milyen gyakran gondolnak a Római Birodalomra?
  • Technika: boltív, kupola, beton, modern közművek: akvadukt, csatorna, út, padlófűtés
  • A római stadion modern colosseum, gladiátorküzdelem, két ellenséges focicsapat (AS Roma, SS Lazio, jelképük a sas és a farkas) közös otthona.
  • A keresztényüldözés nemcsak múltbeli, hanem mai jelenség is.
  • Amikor a lelkipásztorok saját népszerűségükre fókuszálnak (sztárpapság), elhomályosul Krisztus szolgálata.
  • Megkerülhetetlen fogalmak: via appia, pax romana, panem et circenses

Az előadásokban szereplő római út konkrétan egész Pannóniában alattunk is van. Aquincumban pedig különösen tanulmányozható. A Gyalogos konferencia résztvevői itt a valóságban is találkozhattak a római hagyománnyal:

  • Nevezik a magyar Pompejinek, de tunéziai Karthágó romkertjénél kétségkívül nagyobb, Budapest (Óbuda) Róma után talán az egyetlen nagyváros, amelynek ilyen nagy területen fekvő római öröksége van.
  • Épületek: utcák, a szekérkerekek nyomával, fórum, boltsorok, piac, iparosnegyed, egy aquincumi polgár lakóháza (szoba, konyha, festőműhely, áldozati oltár), három fürdő (egy nagy befogadóképességű közfürdő, közös, 80 főt befogadó nyilvános mellékhelyiséggel; egy másikban mozaikpadlós forró-meleg-hideg medencék padlófűtéssel).
  • A múzeumban Silvanus, Venus szobrocskái mellett az itt előkerült, rekonstruált és meg is szólaló víziorgona.

Az élményekből táplálkozó előadások A római út című kötetben jelennek meg – melynek bemutatója a 2026. szeptember 18—20. közötti zamárdi szabadegyetemen lesz. A Bolyai Önképző Műhelyben évközben folyamatos programok vannak: filmvetítések, olvasmányélmények megbeszélése, és már most lehet készülni a jövő évi Gyalogos konferenciára, melynek témája: Koppány – koppányság lesz.

További beszámolók:

11. Gyalogos konferencia: https://e-nyelvmagazin.hu/2026/03/27/roma-asszociaciok-a-tortenelemben/

Minden út Rómába és Rómából vezet: https://bom.hu/minden-ut-romaba-es-romabol-vezet/

A római út program és az előadások kivonatai: https://bom.hu/bon-bom-2026-marcius/

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu