BINCZE DIÁNA IBOLYA (Jánosháza)

„Tüskés bokornak 

szálkóci hajában dísz:

büszkén őrzi azt.”

Nemrég szülővárosomban, a Vas megyei Jánosházán, egy kőhajításnyira Berzsenyi Dániel szülőhelyétől, egy filmbemutatón vettem részt. A helyi Honismereti és Művelődési Egyesület szervezte rendezvényen Horváth Zoltán Jánosházi mesék című filmjét láthatta a közönség. Az egyesület elnöke, Bors Géza készített többórás interjúkat három szépkorú lakossal. Ebből a nyersanyagból született a film. 

A mesélők gyerekként, fiatalként élték meg a II. világégést és az ezt követő időszakot: német, majd orosz katonák bemasírozását, gettók kialakítását, deportálásokat, bombázásokat. Nem kellett érte a szomszédba sem menniük: itt történtek a kemenesaljai, az Erdődy-várkastélyára oly büszke Jánosházán. Itt gyűjtötték össze és rakták vagonba az aktuális rendszer ellenségeit.

Ezek az idők olyanok lehettek az emberi léleknek, mint a tüskés bokor a kéznek: megszúr, fájdalmat okoz, ha túl közel megyünk hozzá. Akár egy csipkebokor. 

De a film nem merül ki a háborús emlékek meséiben, a meginterjúvoltak szívesen gondolnak a csipkebogyóra is: a régi jánosházi piacokra, az oda járó emberek világára. Több megyét is megmozgató „országos vásárokat” évente két-három alkalommal tartottak. Szinte látom, ahogy a mai futballpálya területén libákat, kacsákat, disznókat árulnak, az asszonyok pedig oldalukon gyermekeikkel babot, krumplit és szőlőt vásárolnak. Az elmesélt történetekből megtudjuk, hogy akkoriban a gyerekeknek segíteniük kellett a gazdasági munkákban: a mezőn állatokat őrizni, az aratáskor összegereblyézni a kuszát, összeszedni a markot. Az erre érzékenyek lelkét simogatják a nyugati nyelvjárás tájszavai.

Az ember ezeket hallva elgondolkodik: micsoda titkokat, történeteket őriz ez az idős nemzedék! Micsoda személyes történeteket, szavakat-kifejezéseket vesztünk el, ha ők már nem lesznek közöttünk! De ne csak a veszteségre gondoljunk ilyenkor, hiszen a tüskés ágak között ott a csipkebogyó is! Legyen tudatos a fiatalabb generációk tagjaiban, hogy hálát adhatunk a békés időszakban telt gyermekkorunkért!

A film szövege Rozán Eszter által mesévé szőve írásban is megjelent Jánosházi mesék címmel a Szülőföld Kiadó gondozásában.

(A mottó Bincze Diána Ibolya Csipkebokor című haikuja.)