Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Szeressétek az erdélyi magyar irodalmat! — Pomogáts Béla beszélgetése Balázs Gézával

2018.11.11. vasárnap, 17:41

1 786 megtekintés

JUHÁSZ ZOLTÁN (BUDAPEST)

 

Ezt az üzenetet küldi Pomogáts Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész, az erdélyi magyar irodalom monográfusa a felnövő generációnak, a fiataloknak, egyetemistáknak. Megfogó az a mélyen gyökerező szeretet, mellyel az erdélyi irodalom felé fordul, mely ott rejlik minden szava és tette mögött. Pomogáts Bélával folytatott pódiumbeszélgetést Balázs Géza, a Partiumi Keresztény Egyetem Az irodalom és a kultúra éltető közege: a lokális és a regionális című nagyváradi konferencián 2018. november 5-én.

Az erdélyi szerelem számára, ahogy ő maga fogalmazott, mindennapi gyakorlat, több, mint 62 éve, amikor (1956-ban) megírta szakdolgozatát Kuncz Aladárról. Az erdélyi irodalomról szóló témaválasztások az akkor negyedéves hallgatók irodalmi szabadságharca volt.  Barátja és egyetemi társa Gömöri György volt az első, aki felhívta figyelmét az erdélyi magyarság helyzetére. Gömöri, ugyanis 1956-ban kapott egy írószövetségi ösztöndíjat Kolozsvárra és visszatérte után – ahogy Pomogáts Béla visszaemlékezett -, szinte falrengető örömmel számolt be tapasztalatairól. Megismerkedett Láng Gusztávval, Kántor Lajossal, Beke Györggyel, Sütő Andrással, és Dsida Jenőről írta meg szakdolgozatát.

 

Kép: Hevesi Zoltán (PKE)

 

Pomogáts Béla a beszélgetésben felfejtette azokat a szálakat, amelyek őt Kuncz Aladárhoz fűzték, s melyek továbbvezették, s vezetik ma is, az erdélyi irodalomhoz. A fonál valahonnan a Pomogáts-család könvespolcáról indult, Kuncz regénye, a Fekete kolostor ott állt a polcon, s rejtett magában egy kézírásos bejegyzést, egy dedikációt a szerzőtől. A címzett Pomogáts Béla édesanyja, Kuncz egykori ápolója volt. A kétkötetes mű családi kincs – mondta Pomogáts Béla, akit a regény világa – és a személyes kötődés megérintett és elindította életpályáján. Témavezetőnek a Fekete kolostor magyar kiadása előszavát író Bóka László professzort kérte fel. A Kuncz szakdolgozatból 1968-ra elkészült a monográfia, melyet tanulmányok, esszék, kritikák követtek, a transzszilvanizmusról, Déry Tiborról, Radnótiról, Juhász Ferencről és még sorolhatnánk, majd a mai napig készülő, négy kötetre tervezett összefoglaló munka, az erdélyi irodalom története. A monográfia ötletadója és támogatója a székelyföldi könyvkiadó, Tőzsér József volt. Az életművet jelentő erdélyi magyar irodalom fonalát nem egyedül gombolyítja Pomogáts Béla, hanem példaadó munkájával, az irodalom és a magyar kultúra iránt érzett szeretetével, írásaival másokat is ösztönöz. Tevékenységét a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia), az Illyés Közalapítvány elnökeként, az MTA Határon Túli Magyar Tudományosság Elnöki Bizottság tagjaként is folytatta.

Mitől erdélyi az erdélyi irodalom, vannak ismertetőjegyei? kérdezte Balázs Géza. Igen, a téma, a nyelv, a mondatok szerkesztése, a keleti és nyugati gondolkodásmód ötvözése egyediként jelenik meg az erdélyi magyar irodalomban. Ha az erdélyi magyar irodalom történetéről beszélünk, akkor ez alatt általában két külön világot kell érteni, Partiumot és Erdélyt. Az 1920 előtti Partiumnak még több köze volt a magyar Alföldhöz vagy Kárpátaljához, mint a belső Erdélyhez, mondta Pomogáts Béla. De mára a kettőt a közös sors, a történelem összekapcsolta.

Befejezésként, fogjuk meg, s vigyük magunkkal annak a fonálnak az egyik szálát, amely a különleges, erdélyi magyar irodalom világához vezet bennünket.  Kuncz Aladár Fekete kolostorából idézek, ahol a szerző az internáltak hazaindulásáról ír.

Egyéniségünknek csak cifra díszeit, érvényesülő vágyainkat, dölyfünket és önzésünket

hagytuk itt, de helyette megtaláltuk az egységesítő szeretetet. Nem nyolcvan ember,

csak egy sors, egy rendeltetés indul itt ki a kapun, a nyolcvanból, az ezerből, a milliókból

eggyé forrott ember, a mindenkiben és csak a mindenkiért élni tudó egy lélek…

És ne feledkezzünk meg Pomogáts Béla professzor úr üzenetéről: Szeressük az erdélyi magyar irodalmat!

Az írás a pódiumbeszélgetésről készült hangfelvétel alapján készült. A szerk.

 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu