Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Tizenévesek gondolatai, érzései Görgey Artúrról

2016.05.25. szerda, 00:16

1 507 megtekintés
H. TÓTH ISTVÁN (PRÁGA, KECSKEMÉT)

Joggal merülhet fel az a kérdés, hogy foglalkoztatja-e korunkban a szerte a világban élő magyarokat, éljenek az anyaországban, vagy kisebbségben, avagy szórványban, hogy a mai tizenévesek miképpen gondolkodnak, éreznek történelmünk jeles fiáról: Görgey Artúrról. 


Jelen dolgozatom a 2016. május 21-én Prágában megtartott Görgey-konferencián elhangzott eladásom szerkesztett változata. A tisztelgő, megemlékező, főhajtó konferencia szervezői: a csehországi Görgey Artúr Társaság, valamint a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének Prágai Alapszervezete.

alt
Görgey Artúr

Célkitűzésül

Száz esztendeje, 1916. május 21-én, leghíresebb győzelmének, Budavár bevételének az évfordulóján, 98 évesen halt meg Görgey Artúr. Ezért az utókor emlékezetében lévőségének rétegei, a tudóssal és a hadvezérrel összefüggő tudáselemek szélessége és mélysége tanulságos vizsgálati eredményeket tárhatnak fel, amelyekkel a világban élő magyarság közösségtudatát befolyásolhatjuk. Szövegek kutatásával foglalkozó nyelvészként – egyben történelemtanárként is – érdeklődéssel fordultam a Görgey-centenáriumra készülve olyan 13–14 éves általános iskolai tanulók írásbeli szövegként is értelmezhető megnyilvánulásaihoz, amelyek képet nyújtanak arról, hogy él-e, hogyan él Görgey Artúr emléke tizenévesek körében. Jelen írásom ezt a vázlatot mutatja be a továbbiakban.

Az adatgyűjtés körülményeiről

Látni és láttatni szándékozom, hogyan gondolkodtak Görgey Artúrról Magyarország déli határa közelében, a Duna–Tisza közén található Kiskunhalas Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda intézmény 13–14 éves tanulói a 2015–16. tanévben.

Tájékozódó látogatás keretében ismertettem az intézmény vezetőjével, Tóth Tibor igazgatóval, valamint Granyák Pál, Makai Imre és Tyavoda Julianna történelemtanárokkal, továbbá Zámbóné Kis-Illés Magdolna tanárral, a kutatás előkészítőjével, hogy a csehországi illetőségű Görgey Artúr Társaság által rendezendő Görgey-centenáriumi megemlékezés keretében, tudományos felolvasásban számolnék be hetedik és nyolcadik évfolyamos tanulók tudása által körvonalazódó Görgey-képről. A Görgeyről kirajzolódó tanulói állásfoglalás-alakzatok azért válhatnak érdekessé, mert az általános iskolai történelemoktatásban nem kiemelt anyagrész keretében ismerkednek Görgey Artúr személyiségvonásaival. Megszavaztuk az adatgyűjtő lapot, és eldöntöttük, hogy a karácsonyi előkészületek előtt normál 45 perces tanóra keretében töltetik ki a történelemtanárok a gyűjtőívet a 36 hetedik és 24 nyolcadik évfolyamos, azaz 60 felsőbb évfolyamos tanulóikkal. Rögzítendő, hogy anonim adatszolgáltató tanulói munkákról van szó.

Az adatok bemutatása

Ez a kutatás egy kismintás előkutatás egy kiterjedt adatgyűjtés sikeres megszervezése, lebonyolítása érdekében, ezért nem tértem ki semmiféle háttérváltozóra, egyéb külső információra, amelyek árnyalták volna a kialakuló véleményemet, illetőleg valamiképpen közbeszólhattak volna a feltárt tények és adatok értelmezésekor.

Az első kérdés arra vonatkozott, hogy hol hallottak a tanulók Görgey Artúrról.

A 36 hetedikes közül 17 fiú azt állította, hogy iskolában hallottak Görgeyről, és megemlítették még, hogy barátaik körében, családjukban, templomban, tévéadásban, étteremben, könyvtárban és az egri várban hallottak róla. E korcsoport 19 lány adatközlője egyöntetűen az iskolát jelölte meg, de megtudhattam azt is, hogy barátoktól, utcán, családjukban, tévéadásban is hallottak Görgeyről.

A nyolcadik évfolyam 24 tanulójából a 13 fiú adatközlő iskolában, családban, tévéműsorban hallott Görgeyről, akiről e csoport 11 lány adatközlője kivétel nélkül az iskolában és tévéadásból értesült.

A legfőbb tanulság: egyértelmű az iskola felelőssége, tekintélye a művelődéstörténeti alapozás szempontjából.

A második kérdésben arra voltam kíváncsi, hogy hol olvasott ez a 60 adatközlő Görgey Artúrról.

A 17 hetedikes fiú közül voltak, akik nem olvastak Görgeyről, ugyanakkor a többségnél az információforrások első helyén a történelemkönyv szerepelt. Megtudtam, hogy Görgeyről internetes hírportálon, versben és regényben is olvastak. A 19 hetedikes lány adatközlő közül is volt, aki nem olvasott Görgeyről, akiről azonban lányok zöme történelemkönyvben, internetes portálon, versben, nyelvtani példák között, regényben, kémiakönyvben, irodalomkönyvben olvasott.

A 24 nyolcadikosból 13 fiú információforrásul történelemkönyvet, rejtvényt, internetes portált jelölt meg. Szerepelt Görgeyről szóló olvasmányként vers, nyelvtani példa, feladatlap is. A 11 nyolcadikos adatközlő lány történelemkönyvben, az internetes világban, feladatlapon olvasott Görgeyről.

A leglényegesebb megállapítás: elsődleges ismeretközlő forrás a történelemtankönyv, ugyanakkor mind erőteljesebb bázis az internet, vagyis a világháló világa.

A harmadik kérdésben Görgey Artúr életéből tíz kiemelkedő fontosságú helyszínt és ezekhez kötődő eseményeket kellett párba rendezniük a diákoknak.

A 17 hetedikes fiú meggyőzően tudta, hogy Görgey Toporcon született, vegyészhallgató volt Prágában és Világosnál letette a fegyvert; a 19 adatközlő lány határozottabban tudta mindezt.

A 13 nyolcadikos adatközlő fiú közül voltak, akik meggyőzően tudták, hogy Görgey szülőhelye Toporc, Prágában tanult vegyészetet, a Branyiszkói-hágónál sikeresen egyesült a hadtestekkel, Világosnál tette le a fegyvert. A 11 lány Görgey szülőhelyét, vegyészeti tanulmányai és a fegyverletétel helyszínét ismerte kiemelkedően.

Mindenképpen rögzítendő tanulság: Görgey Artúr élete, tudósi és hadvezéri tevékenysége nem volt és ma sincs a tantervek és a taneszközök világában megfelelő megvilágításban.

A negyedik kérdésben lényegében olvasmánymegértés, ennek nyomán 3-4 mondatterjedelmű vázlat készítése volt az adatközlők teendője.

A 36 hetedikesből a 17 adatközlő fiú a szöveg felhasználásával rögzítette, hogy Görgey Toporcon született, ezt követően az egyetemi tanulmányaival és a kutatói munkájával összefüggő ismereteket csoportosították: Prágában tanult, kémikus lett, a kaprin- és a laurinsavval foglalkozott, Šafařik elismerő véleménnyel volt Görgey vegyészi munkájáról. Fontos tudáselemként rögzítették, hogy Görgey az 1848–49-es szabadságharcunkban honvédtábornokként szolgált. A 36 hetedikesből a 19 lány számosabb jelentős tényt szálazott ki a közölt forrásból, mint fiútársaik; a lány adatközlők két csomópontot tartottak kiemelendőnek: Görgeynek a vegyészettel, illetőleg a honvédtábornoki teljesítményével kapcsolatos tudnivalókat rendezték írásbeli vázlatukba. Görgeynek az egyetemi tanulmányaival és a kutatói munkájával összefüggő ismereteket csoportosítva ismertették: Prágában tanult, kémikus lett, a kaprin- és a laurinsavval foglalkozott, és vegyészi munkájáról Šafařik elismerő véleményt hangoztatott. Ezek az adatközlők is fontos tudnivalónak tartják azt, hogy honvédtábornok volt Görgey az 1848–49-es szabadságharcunkban.

A 24 nyolcadikos adatközlőből a 13 fiú az olvasmánymegértésről tanúskodó válaszában írta, hogy Görgey Toporcon született, Prágában vegyésznek tanult, vegyész lehetett volna, ha másképp alakul a történelem, felfedezte a laurinsavat, kimutatta a kaprinsavat. Arról is megemlékeztek, hogy Šafařik fontos vegyésznek tartotta Görgeyt. Nem maradt említetlenül az sem, hogy zsiradékból szappant, gyertyát készítettek, hisz ez a tény is hozzájárult Görgey vegyészeti kutatásaihoz. Fontos közlendőnek tartották ezek a nyolcadikos fiúk azt, hogy Görgey 1848–49-es honvédtábornok volt, kiemelkedően küzdve az 1848–49-es szabadságharcunkban. Kiemelésre érdemes információnak tekintették azt is, hogy Görgey művelt ember volt, akire a magyarok és a csehek egyaránt büszkék lehetnek. A 11 nyolcadikos adatközlő lány beemelte összefoglalójába Görgey születési helyét, prágai vegyészeti tanulmányait, a zsiradékokkal, a kókuszdió olajával való foglalatoskodását, a vegyészettel kapcsolatos jövőjét, a kaprin- és laurinsavak felfedezéséhez kötődő információkat is megragadták, utalva arra is, hogy Šafařik elismerő véleménnyel volt Görgey vegyészi munkájáról. Nem kerülte el e 11 lány figyelmét az sem, hogy Görgey 1848–49-es honvédtábornok volt, aki kiemelkedő szerepet játszott az 1848–49-es szabadságküzdelmekben. A nyolcadikos lányoknál is szerepelt az a kiemelésre érdemes információ, miszerint Görgeyre a magyarok és a csehek egyaránt büszkék lehetnek.

Megerősítem azt a korábbi álláspontomat, hogy új és korszerű, mégpedig művelődéstörténeti nézőpontú tananyagban még plasztikusabban lehetne és kellene láttatnunk Görgey Artúr életművét.

Az ötödik kérdés azt akarta kideríteni, hogy árulónak tekintik-e Görgey Artúrt az adatközlők. Elvárt volt az álláspont megokolása. A kutatásba bevont 36 hetedikesből 16 fiú álláspontja: nem volt áruló Görgey, mindössze 1 fő nevezte annak. Mivel indokolták álláspontjukat azok a fiúk, akik nem árulóként tekintenek Görgeyre? Szerintük bátor döntés volt a világosi fegyverletétel, megmentette társai / katonái életét, nem akart még nagyobb vérengzést, tisztességes volt, így védte a hazát, adott helyzetben ezt látta a legjobb megoldásnak, a nemzet becsületét védte, a katonák hazatérhettek. A 36 hetedikesből 19 lány volt, ők mind azt állították, hogy Görgey nem áruló, mert megmentette társai / katonái életét, józan ítélő volt, a legkiválóbb hadvezér. Kiemelkedő értékítéletek ezek is: a hazát védte azzal, hogy letette a fegyvert, adott helyzetben a fegyverletételt látta a legjobb megoldásnak. A Görgey melletti kiállást igazoló indokok még: tisztességes volt, nem akart vérengzést, jó döntés volt, jó ember volt, megőrizte helyét a történelemkönyvekben. Ezt is írták: bátor döntés volt a fegyverletétel Világosnál, a nemzet becsületét védte, szeretet és emberség volt a szívében, hősnek tekinthető, jeles kémiai eredményei voltak.

Egyértelműen megállapítható, hogy az adatkérés idején a 36 hetedik évfolyamos adatközlő 97,22%-a (= 35 fő) nem tekintette árulónak Görgey Artúrt.

A 13 nyolcadikos adatközlő fiú között voltak, akik nem nyilatkoztak arról, hogy szerintük áruló volt-e Görgey, a többség azonban körültekintő állásfoglalással határozottan kiállt amellett a nézet mellett, hogy nem volt áruló. Az indoklásban szereplő megállapításaik: Görgey bölcs volt, letette a fegyvert, minthogy rengeteg ártatlan embert áldozzon fel, a hazáért küzdött, ha harcolt volna, csak felesleges vérontás lett volna, megkímélte a katonák életét és családjukat, el akarta kerülni a pusztulást, mivel a cár előtt tette le a fegyvert, így nem tekinthető árulónak, nemes tett volt, hogy igaz győzelemre vitte a magyar népet. Mit tehetett volna a túlerővel szemben? A nyolcadikos lány adatszolgáltatók között is voltak, akik nem tárták elő álláspontjukat arról, hogy áruló-e Görgey, ellenben a többség megindokolta, hogy miért nem áruló. A lány válaszadók hangsúlyozták Görgey bölcsességét, a hazáért megvívott küzdelmét. Arról is írtak a nyolcadikos adatközlő lányok, hogy helyénvaló volt az, hogy letette a fegyvert, mert nem akart ártatlan emberéleteket feláldozni, és közölték azt is, ha harcolt volna, az csak felesleges vérontás lett volna. Azt is rögzítették a kutatásba bevont nyolcadikos lányok, hogy Görgey a békét választotta az esztelen vérontás helyett; nem hallgatták el azt sem, hogy az 1848–49-es szabadságharc legkiválóbb vezére helyes ítélőképességgel mérte fel a helyzet súlyosságát, és voltak, akik ezt jegyezték le: „a helyében én is így cselekedtem volna”.

Világossá vált, hogy az adatkérés idején a nyolcadik évfolyamos 24 adatközlő 83,33%-a (= 20 fő) nem tekintette árulónak Görgey Artúrt.

Az is rögzíthető, hogy az adatgyűjtés idején a kiskunhalasi Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda 60 adatközlőjéből 55 tanuló szerint (= 91,67%) Görgey Artúr nem volt áruló.

A hatodik pont kérdése arra kereste a választ, hogy példaképnek tekintik-e Görgey Artúrt a megkérdezett kiskunhalasi katolikus iskolások. A 17 hetedikes fiú közül volt, aki a feltett kérdésre nem válaszolt, mások leírták és megindokolták, hogy miért nem tekintik példaképüknek Görgeyt. A válaszokból kiderült, hogy a fegyverletétel ténye, a bekövetkezett bosszú és a szolgaságra vettetés, továbbá a kevés ismeret miatt Görgeyt nem tekinthetik példaképnek, ugyanakkor ebből a tanulócsoportból 11 fiú a példaképének nevezte, mert okos, bátor ember, példamutató volt. A jó emberi tulajdonságai miatt példaképük Görgey, továbbá azért is, mert a szabadságharc katonájaként jó döntéseket hozott, és ott is megmutatta, hogy mindenkinek mindenkor kötelessége az embereket menteni; idetartozik ez az indoklás, amelyik írója így foglalt állást: „a helyében én is ezt tettem volna”. Voltak, akik a kémiában elért teljesítménye miatt tekintik példaképüknek Görgeyt. A 36 hetedikes 19 lány adatközlője között is voltak, akik nem válaszoltak, vagy van, aki nem tekinti példaképnek Görgeyt, ellenben ebből a népességből 16 lány példaképként tekint rá, mégpedig azért tekintik példaképüknek, mert okos, bátor ember, példamutató volt. A lányoknak is példaképük Görgey a jó emberi tulajdonságai miatt, és azért is, mert a szabadságharc katonája volt, amikor jó döntéseket hozott, így is védve a katonáit. A lányok között többen voltak, akik Görgeyt a kémiában elért teljesítménye miatt tekintik példaképüknek.

Rögzítendő, hogy az adatkérés idején a hetedik évfolyamos 36 adatközlő 75,00%-a (= 27 fő) példaképnek tekintette Görgey Artúrt.

A 13 nyolcadikos fiúból volt, aki nem adott választ a kérdésre, volt, aki nem tudta megítélni, hogy példakép lehet-e Görgey, és elutasító válasz is érkezett. Számosan vannak, akik egyértelműen rögzítették, hogy Görgeyt példaképnek tartják korunkban. A mai korban nehéz találni ilyen bátor, hazaszerető embert. Győztes honvédtábornok volt, aki nem akarta, hogy a katonái meghaljanak, fegyverrel küzdött a hazájáért. A tudós Görgey is példakép, hisz új savakat fedezett fel, kimutatta a kaprin- és laurinsavakat, tiszteletre méltó ez a személyes állásfoglalás: „én is ilyen kutatói pályán szeretnék sikereket elérni”. Nem az erejével, hanem az eszével tündökölt – ezen utóbbi megállapítás Görgeynek a tábornoki tevékenységére is helytálló, amiként a vegyészi munkásságára is, ahogyan a tiszteletre méltóak a tettei érték mellett a példamutatóak a tettei állítás is mindkét oldalon érvényes.

Első ránézésre meglepő tényekkel, adatokkal szembesítettek a nyilatkozó nyolcadikos lányok arra nézve, hogy lehet-e példakép Görgey. Voltak, akik vagy nem nyilatkoztak, vagy elhárították a kérdés megválaszolását azzal indokolva, hogy nem nagyon ismerik Görgey életét, így ennek a népességnek alig több mint a fele állította meggyőzően, hogy korunkban is vállalható példakép lehet. Olvastam nyolcadikos lánynak olyan véleményét, hogy korunkban alig találni bátor, hazaszerető embert, aki képes küzdeni a hazájáért. Amikor Görgey tiszteletre méltó tetteit említik a nyolcadikos adatközlők, akkor ezt az értéket a katonára éppúgy vonatkoztatják, mint a tudós vegyészre, mert rögzítik, hogy új savakat fedezett fel és győztes honvédtábornok volt. Ehhez a körhöz illeszkedik ez az indoklás – a fiúknál is olvasható volt –, hogy Görgey nem az erejével, hanem az eszével tündökölt.

Kijelenthető, hogy az adatkérés idején a 24 nyolcadik évfolyamos adatközlő 58,33%-a (= 14 fő) példaképnek tekintette Görgey Artúrt.

Az is nyilvánvaló a gyűjtőívek tanúsága nyomán, hogy az adatfelvétel idején a kiskunhalasi Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda 60 adatközlőjéből 41 tanuló szerint (= 68,33%) Görgey Artúr példaképnek tekinthető.

Összegezésül

Ebben az írásomban esemény- és művelődéstörténeti megközelítésbe ágyazottan arról adtam hírt, hogy a magyarországi Kiskunhalason a Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda intézmény 60 hetedik-nyolcadik évfolyamos tanulója milyen ismeretkörben gondolkodott, vélekedett a 2015–16. tanévben a száz évvel ezelőtt elhunyt Görgey Artúrról. Az adatgyűjtő ív felvetései, kérdései nyomán előtűnt tanulói válaszok tartalmas információkat nyújtottak: tényeket, adatokat, következtetéseket, állásfoglalásokat. Ezek birtokában erős kontúrú portré tárult fel Görgeyről, olyan, amilyennek látták a kiskunhalasi katolikus iskola hetedik és nyolcadik évfolyamos adatközlői: 30 fiú és 30 lány tanuló.

Görgey Artúr a tizenévesek számára ma is vállalható, példaképnek tekinthető személyisége a magyar történelemnek, ugyanis változatos életutat járt be küzdelmes események világában, mindeközben a kémiatudomány területén kiemelkedő értékeket teremtett a felfedezéseivel, valamint az 1848–49-es szabadságharcban az élet mellett döntött – tiszttársait meghallgatva, a nyilvánvaló hadászati tényeket elemezve –, amikor katonái életét mentve, az ő jövőjükre, családjaikra gondolva Világosnál letette a fegyvert. A kutatásba bevont 13–14 évesek tiszteletre méltó embernek: követendő értékteremtő tudósnak és tisztelgő főhajtásra, a nemzeti emlékezés által megőrzésre méltó hadvezérnek látták-látják a Toporcon született, Budapesten száz éve meghalt Görgey Artúr vegyészt, katonát.



 

Melléklet

 
Kedves Lányok és Fiúk!
 
2016-ban emlékezünk meg Görgey Artúr halálának századik évfordulójáról. Népünk tudomány- és eseménytörténelmében jelentős helyen áll Görgey Artúr – ez az általános vélemény.
Vajon mit tudtok Ti és kortársaitok Görgey Artúrról?
Olvassátok el ezeket a kérdéseket, majd válaszoljatok figyelmesen, körültekintően!
Nem kell elárulnotok a neveteket. Az viszont fontos, hogy lány, vagy fiú válaszolt-e, ezért húzzátok alá a fenti megszólításban azt a szót, amelyik érvényes e lap kitöltőjére!
Köszönjük, hogy segítetek!
 
Kecskemét – Kiskunhalas – Prága, 2015-11-10                     
Görgey Artúr Társaság
 
* * * * *
 
1. Hol hallottad Görgey Artúr nevét? Húzd alá a választ! (Lehet több is.)
 
barátaim között – piacon – utcán – iskolában – családomban – templomban – tévében
 
Egyéb helyen: 
 
 
2. Hol olvastál Görgey Artúrról? Karikázd be a választ! (Lehet több is.)
 
a) reklámújságban e) történelemkönyvben i) rejtvényben
b) internetes hírportálon f) iskolaújságban                 j) falragaszon
c) versben         g) regényben         k) nem olvastam
d) nyelvtani példák között       h) kémiakönyvben
 
Egyéb helyen: 
 
 
3. Görgey Artúr életútjának állomáshelyei és eseményei. Végezd el az adatok párosítását!
1. Toporc a) száműzetés
2. Tulln b) visszavonult
3. Prága c) vegyészhallgató
4. Pest-Buda d) emlékhely
5. Branyiszkói-hágó e) katonai növendék
6. Komárom f) sikeres egyesülés a hadtestekkel
7. Buda g) szülőhelye
8. Világos h) győztes háromhetes ostrom
9. Klagenfurt i) súlyos fejsebet kapott
10. Visegrád j) fegyverletétel
 

4. 
Olvasd el a következő tanulmányrészletet! Mit tudtál meg belőle? Foglald össze ezt a tudásodat (3-4 mondatban)!
 
(…) A boldognak tűnő toporci élet azonban nem tartott sokáig, még be kellett fejeznie „A kókuszolaj szilárd és folyékony zsírsavai” című értekezését, amit 1848. május 21-én el is küldött Redtenbacher professzornak. Görgey a kókuszdió olajának a vizsgálatát úgy mutatta be, hogy előtérbe helyezte a laurinsav és a kaprinsav elkülönítését, amely kutatásnak gyakorlati jelentősége volt, mivel a kókuszpálma gyümölcséből kenőcsszerű zsiradékot préseltek vagy főztek, ebből a zsiradékból szappant, gyertyát készítettek. Görgey a kutatásait összefoglaló dolgozatában írta: „Midőn munkámhoz fogtam, egyetlen zsírsavat sem ismertem; különösen vágytam a kaprinsavat, ezt az eddig oly ritkán előforduló savat megismerni; és még inkább vágytam – kezdőknél könnyen érthető okokból – egy új savat felfedezni”. 
A korabeli tudományos körökben kedvezően fogadták a fiatal magyar kémikus kutatói teljesítményét. Adalbert Šafařik egyetemi tanár szilárd meggyőződése volt, hogy Görgey Artúr a képességei alapján korának egyik legkitűnőbb kémikusa lehetett volna.
Töltsön el bennünket: magyarokat és cseheket az a jogos büszkeség, hogy a kókuszdióolajban található kaprin- és laurinsav jelenlétét a Toporcon született és Prágában tanult magyar ajkú Görgey Artúr mutatta ki, ő, aki az 1848–49-es szabadságharcunk honvédtábornoka, ennek a szabadságküzdelmünknek az idején több ízben honvédseregünk fővezére volt. (…)
 

5. 
Árulónak tekinted-e Görgey Artúrt, aki Világosnál letette a fegyvert? Indokold meg az álláspontodat! Vedd figyelembe válaszodhoz ezt az idézetet!
 
„Az archívumokból a háború után előkerült anyag tanúbizonyságot tett Görgeynek nemcsak tisztességéről, de józan ítéletéről s főként emberi érzéseiről is – így megőrizhette helyét a történelemben mint a szabadságharc legkiválóbb hadvezére.” (Passuth László, 1938)

 

6. Példaképnek tartod-e korunkban Görgey Artúrt? Indokold meg a válaszodat!
 
 
 
* * * * *
 
Kecskemét – Prága, 2016-05-24
 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu