Joggal merülhet fel az a kérdés, hogy foglalkoztatja-e korunkban a szerte a világban élő magyarokat, éljenek az anyaországban, vagy kisebbségben, avagy szórványban, hogy a mai tizenévesek miképpen gondolkodnak, éreznek történelmünk jeles fiáról: Görgey Artúrról. 

Száz esztendeje, 1916. május 21-én, leghíresebb győzelmének, Budavár bevételének az évfordulóján, 98 évesen halt meg Görgey Artúr. Ezért az utókor emlékezetében lévőségének rétegei, a tudóssal és a hadvezérrel összefüggő tudáselemek szélessége és mélysége tanulságos vizsgálati eredményeket tárhatnak fel, amelyekkel a világban élő magyarság közösségtudatát befolyásolhatjuk. Szövegek kutatásával foglalkozó nyelvészként – egyben történelemtanárként is – érdeklődéssel fordultam a Görgey-centenáriumra készülve olyan 13–14 éves általános iskolai tanulók írásbeli szövegként is értelmezhető megnyilvánulásaihoz, amelyek képet nyújtanak arról, hogy él-e, hogyan él Görgey Artúr emléke tizenévesek körében. Jelen írásom ezt a vázlatot mutatja be a továbbiakban.

Az adatgyűjtés körülményeiről

Látni és láttatni szándékozom, hogyan gondolkodtak Görgey Artúrról Magyarország déli határa közelében, a Duna–Tisza közén található Kiskunhalas Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda intézmény 13–14 éves tanulói a 2015–16. tanévben.

Tájékozódó látogatás keretében ismertettem az intézmény vezetőjével, Tóth Tibor igazgatóval, valamint Granyák Pál, Makai Imre és Tyavoda Julianna történelemtanárokkal, továbbá Zámbóné Kis-Illés Magdolna tanárral, a kutatás előkészítőjével, hogy a csehországi illetőségű Görgey Artúr Társaság által rendezendő Görgey-centenáriumi megemlékezés keretében, tudományos felolvasásban számolnék be hetedik és nyolcadik évfolyamos tanulók tudása által körvonalazódó Görgey-képről. A Görgeyről kirajzolódó tanulói állásfoglalás-alakzatok azért válhatnak érdekessé, mert az általános iskolai történelemoktatásban nem kiemelt anyagrész keretében ismerkednek Görgey Artúr személyiségvonásaival. Megszavaztuk az adatgyűjtő lapot, és eldöntöttük, hogy a karácsonyi előkészületek előtt normál 45 perces tanóra keretében töltetik ki a történelemtanárok a gyűjtőívet a 36 hetedik és 24 nyolcadik évfolyamos, azaz 60 felsőbb évfolyamos tanulóikkal. Rögzítendő, hogy anonim adatszolgáltató tanulói munkákról van szó.

Az adatok bemutatása

Ez a kutatás egy kismintás előkutatás egy kiterjedt adatgyűjtés sikeres megszervezése, lebonyolítása érdekében, ezért nem tértem ki semmiféle háttérváltozóra, egyéb külső információra, amelyek árnyalták volna a kialakuló véleményemet, illetőleg valamiképpen közbeszólhattak volna a feltárt tények és adatok értelmezésekor.

Az első kérdés arra vonatkozott, hogy hol hallottak a tanulók Görgey Artúrról.

A 36 hetedikes közül 17 fiú azt állította, hogy iskolában hallottak Görgeyről, és megemlítették még, hogy barátaik körében, családjukban, templomban, tévéadásban, étteremben, könyvtárban és az egri várban hallottak róla. E korcsoport 19 lány adatközlője egyöntetűen az iskolát jelölte meg, de megtudhattam azt is, hogy barátoktól, utcán, családjukban, tévéadásban is hallottak Görgeyről.

A nyolcadik évfolyam 24 tanulójából a 13 fiú adatközlő iskolában, családban, tévéműsorban hallott Görgeyről, akiről e csoport 11 lány adatközlője kivétel nélkül az iskolában és tévéadásból értesült.

A legfőbb tanulság: egyértelmű az iskola felelőssége, tekintélye a művelődéstörténeti alapozás szempontjából.

A második kérdésben arra voltam kíváncsi, hogy hol olvasott ez a 60 adatközlő Görgey Artúrról.

A 17 hetedikes fiú közül voltak, akik nem olvastak Görgeyről, ugyanakkor a többségnél az információforrások első helyén a történelemkönyv szerepelt. Megtudtam, hogy Görgeyről internetes hírportálon, versben és regényben is olvastak. A 19 hetedikes lány adatközlő közül is volt, aki nem olvasott Görgeyről, akiről azonban lányok zöme történelemkönyvben, internetes portálon, versben, nyelvtani példák között, regényben, kémiakönyvben, irodalomkönyvben olvasott.

A 24 nyolcadikosból 13 fiú információforrásul történelemkönyvet, rejtvényt, internetes portált jelölt meg. Szerepelt Görgeyről szóló olvasmányként vers, nyelvtani példa, feladatlap is. A 11 nyolcadikos adatközlő lány történelemkönyvben, az internetes világban, feladatlapon olvasott Görgeyről.

A leglényegesebb megállapítás: elsődleges ismeretközlő forrás a történelemtankönyv, ugyanakkor mind erőteljesebb bázis az internet, vagyis a világháló világa.

A harmadik kérdésben Görgey Artúr életéből tíz kiemelkedő fontosságú helyszínt és ezekhez kötődő eseményeket kellett párba rendezniük a diákoknak.

A 17 hetedikes fiú meggyőzően tudta, hogy Görgey Toporcon született, vegyészhallgató volt Prágában és Világosnál letette a fegyvert; a 19 adatközlő lány határozottabban tudta mindezt.

A 13 nyolcadikos adatközlő fiú közül voltak, akik meggyőzően tudták, hogy Görgey szülőhelye Toporc, Prágában tanult vegyészetet, a Branyiszkói-hágónál sikeresen egyesült a hadtestekkel, Világosnál tette le a fegyvert. A 11 lány Görgey szülőhelyét, vegyészeti tanulmányai és a fegyverletétel helyszínét ismerte kiemelkedően.

Mindenképpen rögzítendő tanulság: Görgey Artúr élete, tudósi és hadvezéri tevékenysége nem volt és ma sincs a tantervek és a taneszközök világában megfelelő megvilágításban.

A negyedik kérdésben lényegében olvasmánymegértés, ennek nyomán 3-4 mondatterjedelmű vázlat készítése volt az adatközlők teendője.

A 36 hetedikesből a 17 adatközlő fiú a szöveg felhasználásával rögzítette, hogy Görgey Toporcon született, ezt követően az egyetemi tanulmányaival és a kutatói munkájával összefüggő ismereteket csoportosították: Prágában tanult, kémikus lett, a kaprin- és a laurinsavval foglalkozott, Šafařik elismerő véleménnyel volt Görgey vegyészi munkájáról. Fontos tudáselemként rögzítették, hogy Görgey az 1848–49-es szabadságharcunkban honvédtábornokként szolgált. A 36 hetedikesből a 19 lány számosabb jelentős tényt szálazott ki a közölt forrásból, mint fiútársaik; a lány adatközlők két csomópontot tartottak kiemelendőnek: Görgeynek a vegyészettel, illetőleg a honvédtábornoki teljesítményével kapcsolatos tudnivalókat rendezték írásbeli vázlatukba. Görgeynek az egyetemi tanulmányaival és a kutatói munkájával összefüggő ismereteket csoportosítva ismertették: Prágában tanult, kémikus lett, a kaprin- és a laurinsavval foglalkozott, és vegyészi munkájáról Šafařik elismerő véleményt hangoztatott. Ezek az adatközlők is fontos tudnivalónak tartják azt, hogy honvédtábornok volt Görgey az 1848–49-es szabadságharcunkban.

A 24 nyolcadikos adatközlőből a 13 fiú az olvasmánymegértésről tanúskodó válaszában írta, hogy Görgey Toporcon született, Prágában vegyésznek tanult, vegyész lehetett volna, ha másképp alakul a történelem, felfedezte a laurinsavat, kimutatta a kaprinsavat. Arról is megemlékeztek, hogy Šafařik fontos vegyésznek tartotta Görgeyt. Nem maradt említetlenül az sem, hogy zsiradékból szappant, gyertyát készítettek, hisz ez a tény is hozzájárult Görgey vegyészeti kutatásaihoz. Fontos közlendőnek tartották ezek a nyolcadikos fiúk azt, hogy Görgey 1848–49-es honvédtábornok volt, kiemelkedően küzdve az 1848–49-es szabadságharcunkban. Kiemelésre érdemes információnak tekintették azt is, hogy Görgey művelt ember volt, akire a magyarok és a csehek egyaránt büszkék lehetnek. A 11 nyolcadikos adatközlő lány beemelte összefoglalójába Görgey születési helyét, prágai vegyészeti tanulmányait, a zsiradékokkal, a kókuszdió olajával való foglalatoskodását, a vegyészettel kapcsolatos jövőjét, a kaprin- és laurinsavak felfedezéséhez kötődő információkat is megragadták, utalva arra is, hogy Šafařik elismerő véleménnyel volt Görgey vegyészi munkájáról. Nem kerülte el e 11 lány figyelmét az sem, hogy Görgey 1848–49-es honvédtábornok volt, aki kiemelkedő szerepet játszott az 1848–49-es szabadságküzdelmekben. A nyolcadikos lányoknál is szerepelt az a kiemelésre érdemes információ, miszerint Görgeyre a magyarok és a csehek egyaránt büszkék lehetnek.

Megerősítem azt a korábbi álláspontomat, hogy új és korszerű, mégpedig művelődéstörténeti nézőpontú tananyagban még plasztikusabban lehetne és kellene láttatnunk Görgey Artúr életművét.

Az ötödik kérdés azt akarta kideríteni, hogy árulónak tekintik-e Görgey Artúrt az adatközlők. Elvárt volt az álláspont megokolása. A kutatásba bevont 36 hetedikesből 16 fiú álláspontja: nem volt áruló Görgey, mindössze 1 fő nevezte annak. Mivel indokolták álláspontjukat azok a fiúk, akik nem árulóként tekintenek Görgeyre? Szerintük bátor döntés volt a világosi fegyverletétel, megmentette társai / katonái életét, nem akart még nagyobb vérengzést, tisztességes volt, így védte a hazát, adott helyzetben ezt látta a legjobb megoldásnak, a nemzet becsületét védte, a katonák hazatérhettek. A 36 hetedikesből 19 lány volt, ők mind azt állították, hogy Görgey nem áruló, mert megmentette társai / katonái életét, józan ítélő volt, a legkiválóbb hadvezér. Kiemelkedő értékítéletek ezek is: a hazát védte azzal, hogy letette a fegyvert, adott helyzetben a fegyverletételt látta a legjobb megoldásnak. A Görgey melletti kiállást igazoló indokok még: tisztességes volt, nem akart vérengzést, jó döntés volt, jó ember volt, megőrizte helyét a történelemkönyvekben. Ezt is írták: bátor döntés volt a fegyverletétel Világosnál, a nemzet becsületét védte, szeretet és emberség volt a szívében, hősnek tekinthető, jeles kémiai eredményei voltak.

Egyértelműen megállapítható, hogy az adatkérés idején a 36 hetedik évfolyamos adatközlő 97,22%-a (= 35 fő) nem tekintette árulónak Görgey Artúrt.

A 13 nyolcadikos adatközlő fiú között voltak, akik nem nyilatkoztak arról, hogy szerintük áruló volt-e Görgey, a többség azonban körültekintő állásfoglalással határozottan kiállt amellett a nézet mellett, hogy nem volt áruló. Az indoklásban szereplő megállapításaik: Görgey bölcs volt, letette a fegyvert, minthogy rengeteg ártatlan embert áldozzon fel, a hazáért küzdött, ha harcolt volna, csak felesleges vérontás lett volna, megkímélte a katonák életét és családjukat, el akarta kerülni a pusztulást, mivel a cár előtt tette le a fegyvert, így nem tekinthető árulónak, nemes tett volt, hogy igaz győzelemre vitte a magyar népet. Mit tehetett volna a túlerővel szemben? A nyolcadikos lány adatszolgáltatók között is voltak, akik nem tárták elő álláspontjukat arról, hogy áruló-e Görgey, ellenben a többség megindokolta, hogy miért nem áruló. A lány válaszadók hangsúlyozták Görgey bölcsességét, a hazáért megvívott küzdelmét. Arról is írtak a nyolcadikos adatközlő lányok, hogy helyénvaló volt az, hogy letette a fegyvert, mert nem akart ártatlan emberéleteket feláldozni, és közölték azt is, ha harcolt volna, az csak felesleges vérontás lett volna. Azt is rögzítették a kutatásba bevont nyolcadikos lányok, hogy Görgey a békét választotta az esztelen vérontás helyett; nem hallgatták el azt sem, hogy az 1848–49-es szabadságharc legkiválóbb vezére helyes ítélőképességgel mérte fel a helyzet súlyosságát, és voltak, akik ezt jegyezték le: „a helyében én is így cselekedtem volna”.

Világossá vált, hogy az adatkérés idején a nyolcadik évfolyamos 24 adatközlő 83,33%-a (= 20 fő) nem tekintette árulónak Görgey Artúrt.

Az is rögzíthető, hogy az adatgyűjtés idején a kiskunhalasi Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda 60 adatközlőjéből 55 tanuló szerint (= 91,67%) Görgey Artúr nem volt áruló.

A hatodik pont kérdése arra kereste a választ, hogy példaképnek tekintik-e Görgey Artúrt a megkérdezett kiskunhalasi katolikus iskolások. A 17 hetedikes fiú közül volt, aki a feltett kérdésre nem válaszolt, mások leírták és megindokolták, hogy miért nem tekintik példaképüknek Görgeyt. A válaszokból kiderült, hogy a fegyverletétel ténye, a bekövetkezett bosszú és a szolgaságra vettetés, továbbá a kevés ismeret miatt Görgeyt nem tekinthetik példaképnek, ugyanakkor ebből a tanulócsoportból 11 fiú a példaképének nevezte, mert okos, bátor ember, példamutató volt. A jó emberi tulajdonságai miatt példaképük Görgey, továbbá azért is, mert a szabadságharc katonájaként jó döntéseket hozott, és ott is megmutatta, hogy mindenkinek mindenkor kötelessége az embereket menteni; idetartozik ez az indoklás, amelyik írója így foglalt állást: „a helyében én is ezt tettem volna”. Voltak, akik a kémiában elért teljesítménye miatt tekintik példaképüknek Görgeyt. A 36 hetedikes 19 lány adatközlője között is voltak, akik nem válaszoltak, vagy van, aki nem tekinti példaképnek Görgeyt, ellenben ebből a népességből 16 lány példaképként tekint rá, mégpedig azért tekintik példaképüknek, mert okos, bátor ember, példamutató volt. A lányoknak is példaképük Görgey a jó emberi tulajdonságai miatt, és azért is, mert a szabadságharc katonája volt, amikor jó döntéseket hozott, így is védve a katonáit. A lányok között többen voltak, akik Görgeyt a kémiában elért teljesítménye miatt tekintik példaképüknek.

Rögzítendő, hogy az adatkérés idején a hetedik évfolyamos 36 adatközlő 75,00%-a (= 27 fő) példaképnek tekintette Görgey Artúrt.

A 13 nyolcadikos fiúból volt, aki nem adott választ a kérdésre, volt, aki nem tudta megítélni, hogy példakép lehet-e Görgey, és elutasító válasz is érkezett. Számosan vannak, akik egyértelműen rögzítették, hogy Görgeyt példaképnek tartják korunkban. A mai korban nehéz találni ilyen bátor, hazaszerető embert. Győztes honvédtábornok volt, aki nem akarta, hogy a katonái meghaljanak, fegyverrel küzdött a hazájáért. A tudós Görgey is példakép, hisz új savakat fedezett fel, kimutatta a kaprin- és laurinsavakat, tiszteletre méltó ez a személyes állásfoglalás: „én is ilyen kutatói pályán szeretnék sikereket elérni”. Nem az erejével, hanem az eszével tündökölt – ezen utóbbi megállapítás Görgeynek a tábornoki tevékenységére is helytálló, amiként a vegyészi munkásságára is, ahogyan a tiszteletre méltóak a tettei érték mellett a példamutatóak a tettei állítás is mindkét oldalon érvényes.

Első ránézésre meglepő tényekkel, adatokkal szembesítettek a nyilatkozó nyolcadikos lányok arra nézve, hogy lehet-e példakép Görgey. Voltak, akik vagy nem nyilatkoztak, vagy elhárították a kérdés megválaszolását azzal indokolva, hogy nem nagyon ismerik Görgey életét, így ennek a népességnek alig több mint a fele állította meggyőzően, hogy korunkban is vállalható példakép lehet. Olvastam nyolcadikos lánynak olyan véleményét, hogy korunkban alig találni bátor, hazaszerető embert, aki képes küzdeni a hazájáért. Amikor Görgey tiszteletre méltó tetteit említik a nyolcadikos adatközlők, akkor ezt az értéket a katonára éppúgy vonatkoztatják, mint a tudós vegyészre, mert rögzítik, hogy új savakat fedezett fel és győztes honvédtábornok volt. Ehhez a körhöz illeszkedik ez az indoklás – a fiúknál is olvasható volt –, hogy Görgey nem az erejével, hanem az eszével tündökölt.

Kijelenthető, hogy az adatkérés idején a 24 nyolcadik évfolyamos adatközlő 58,33%-a (= 14 fő) példaképnek tekintette Görgey Artúrt.

Az is nyilvánvaló a gyűjtőívek tanúsága nyomán, hogy az adatfelvétel idején a kiskunhalasi Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda 60 adatközlőjéből 41 tanuló szerint (= 68,33%) Görgey Artúr példaképnek tekinthető.

Összegezésül

Ebben az írásomban esemény- és művelődéstörténeti megközelítésbe ágyazottan arról adtam hírt, hogy a magyarországi Kiskunhalason a Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda intézmény 60 hetedik-nyolcadik évfolyamos tanulója milyen ismeretkörben gondolkodott, vélekedett a 2015–16. tanévben a száz évvel ezelőtt elhunyt Görgey Artúrról. Az adatgyűjtő ív felvetései, kérdései nyomán előtűnt tanulói válaszok tartalmas információkat nyújtottak: tényeket, adatokat, következtetéseket, állásfoglalásokat. Ezek birtokában erős kontúrú portré tárult fel Görgeyről, olyan, amilyennek látták a kiskunhalasi katolikus iskola hetedik és nyolcadik évfolyamos adatközlői: 30 fiú és 30 lány tanuló.

Görgey Artúr a tizenévesek számára ma is vállalható, példaképnek tekinthető személyisége a magyar történelemnek, ugyanis változatos életutat járt be küzdelmes események világában, mindeközben a kémiatudomány területén kiemelkedő értékeket teremtett a felfedezéseivel, valamint az 1848–49-es szabadságharcban az élet mellett döntött – tiszttársait meghallgatva, a nyilvánvaló hadászati tényeket elemezve –, amikor katonái életét mentve, az ő jövőjükre, családjaikra gondolva Világosnál letette a fegyvert. A kutatásba bevont 13–14 évesek tiszteletre méltó embernek: követendő értékteremtő tudósnak és tisztelgő főhajtásra, a nemzeti emlékezés által megőrzésre méltó hadvezérnek látták-látják a Toporcon született, Budapesten száz éve meghalt Görgey Artúr vegyészt, katonát.