Eddig a magyar nyelv szülőföldjén (a magyar nyelv városában), Sátoraljaújhelyen rendeztük meg a magyartanárok nyári szakmai táborát, most viszont, a 15., jubileumi alkalomra a „Háromföld” (Nagykunság, Sárrét, Hajdúság) határán, Berettyóújfaluba hívták a Kárpát-medence minden részéről a magyartanárokat. A 2025. július 7–11. között rendezett táboban friss elméleti témák (mesterséges intelligencia, a viselkedés dramaturgiája, a hit nyelvi modellje, mesepedagógia) mellett módszertani kérdések sora került terítékre (szövegalkotás; vita az „osztálytermi” filmekről, anyanyelvi piknik, honismeret), valamint irodalmi témák (Jókai drámái Nagy László, Kölcsey Himnuszának keletkezése és tanítása).

Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere köszönti a magyartanárokat

.nap

A magyartanárok tábora, az Élő magyaróra tábor 14 év után Sátoraljaújhelyről, a magyar nyelv városából Bihar vármegye „fővárosába”, Berettyóújfaluba költözött, ahol éppen 10. éve rendezik meg ekkortájt a partiumi szabadegyetemet is. Muraközi István polgármester köszöntője után évfordulós előadásokkal kezdődött a program a Nadányi Zoltán művelődési házban. Balázs Géza Jókait, a ma már ismeretlen drámaírót mutatta be, Terdikné Takács Szilvia pedig Nagy László oktatási szempontból nem a helyén kezelt költészetét. A rendezvényre csaknem ötven magyartanár és egyetemi hallgató érkezett. Sajnos a vihar Berettyóújfalut sem kerülte el, a szél háztetőket bontott meg, fák dőltek az utakra, áramszünet is volt. Este rendkívüli anyanyelvi piknikkel, kedden pedig Kövecses Zoltán és Széplaki Erzsébet előadásával, valamint a Bodorka népmeseközpont meglátogatásával folytatódik a nyilvános program.

.nap

Hová lettek a mesék? A mesehallgatóból, meseolvasóból meselátó lesz, de lehet még mesemondó is. A berettyóújfalui Bodorka népmesepontban Rácz Anikó, Uhrin Ancsa és Simándi László mutatta be az élőszavas mesemondás gyakorlatát. Hiszem, ha látom: a kognitív narratívák keletkezésén át a hit kérdéseit boncolgatta Kövecses Zoltán nyelvészprofesszor. Ám ahogy egy angol költő írja, „a hit tengere visszahúzódott”. Ahogy a figyelem is szétesőben. „Pöceemberekkel lehet dopaminhatást elérni, mondatelemzéssel nem.” Széplaki Erzsébet magyartanárdíjas érdemes tankönyvíró a nyelvtanórákat érdekessé varázsoló nyelvi játékokra hívta fel figyelmet. Szerdán a kamaszokról szóló filmek elemzésével folytatódik az Élő magyaróra tábor. Az előadásokon minden érdeklődőt szívesen látnak.

Kövecses Zoltán professzor a hit nyelvi alapjairól

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró a szövegalkotó képesség fejlesztéséről

.nap

Milyen cselekvési indítékok, dramaturgia szerint zajlanak az emberi játszmák? Hogyan kérdezzük a „szövegtenyésztőt”? A bevezető előadások után „osztálytermi” filmekről (Az osztály, Fekete pont, Kamaszok) vitatkoztak a magyartanárok, zárójelbe téve a művészfilm—valóság viszonyát: generációs változás, pedagógusellenes hangulat, visszafogó közeg, a mindennapok pokoljárásai. Úgy tűnt, mintha ennyi hibát mi nem követnénk el, mert szeretjük a hivatásunkat. (Előadók: Balázs Géza, Pölcz Ádám, H. Tóth István.) – Majd Berettyóújfalu történetével, irodalmával, képzőművészetével ismerkedtek a Bihari Múzeumban, megtekintették a zsinagógát, a Makk Kálmán filmszínházat és Liszt Ferenc orgonáját. Föltűnt, hogy Berettyóújfaluban még köszönnek a óvodások a felnőtteknek.

Pölcz Ádám a mesterséges intelligencia retorikai felkészültségéről

Balázs Géza és H. Tóth István az „osztálytermi filmek” vitáján

Berettyóújalui városnézés

.nap

Falvak, mint ámen a Miatyánkban. Álmosdon, a Kölcsey-ház, ahol Kölcsey fél szemére megvakult. Közös Himnusz-éneklés Kölcsey szülőfalujában, Sződemeteren, a református templomban. Templomi előadások: a Himnusz keletkezése (Nagy Balázs), hogyan tanítsuk a Himnuszt (H. Tóth István), Kölcsey Berzsenyi kritikájának mérlege (Balázs Géza), a reformkori nyelvújítás (Minya Károly). Takács Eta intése tanároknak? Mindig legyen valaki az osztályban, aki tudja a kérdésre a választ, mert ha nem, akkor miért van ott a tanár? Pakulár István református lelkész buzdító szavai, hogy mindenkit ragadjon magával a „Sződemeter-vírus”, mert nem jó, hogy amikor megérkezik egy busz turistákkal, körülnéznek, és azt mondják: nincs itt semmi. Szerencsére a szilágypéri diákok és tanáraik (Pápai-Szász Erika, Pap Nóra) elvarázsolták az Élő magyaróra-tábor tanárait.

Magyartanárok az álmosdi Kölcsey-kúria előtt

Anyanyelvi piknik sződemeteri és szilágypéri általános iskolásoknak

.nap

Eddig a magyar nyelv szülőföldje, Sátoraljaújhely volt a magyaróra táborok színhelye: 2025-ben azonban a „háromföld” (Sárrét, Hajdúság, Kunság) központjába, Berettyóújfaluba hívták a szervezők a Kárpát-medence minden részéről a magyartanárokat. Friss elméleti témák (mesterséges intelligencia, a viselkedés dramaturgiája, a hit nyelvi modellje, mesepedagógia) mellett módszertani kérdések sora került terítékre (szövegalkotás; vita az „osztálytermi” filmekről, anyanyelvi piknik, honismeret), valamint irodalmi témák (Jókai drámai, Nagy László, Kölcsey Himnuszának keletkezése és tanítása).

A bihari táj egyik jelképe, a Csonkatorony, valamint a vendégszerető Berettyóújfalu visszavárja a magyartanárokat is.