Út Hamvas Bélához

„Hamvast két okból szokás szeretni: lebilincselő stílusban előadott bölcselkedése miatt, valamint életútjával igazolt példaadásáért. Példaadásáért, hogy lehet kívülállónak maradni, s nem muszáj behódolni” (Paksa Rudolf, 2011).

Hamvas szépirodalmi és esszéisztikus írásaiban rendre visszatérő kifejezések: korrupció, ontikus romlottság, ősrongáltság, tévút, krízis, krízistudat, bürokrácia, szcientizmus. Hamvas válasza a létromlásra a keleti filozófiáktól az iszlámon, a kereszténységen át az amerikai indián kultúrákig hasonló jegyeket hordozó (nagybetűs) Hagyomány. Hamvas olvasása, értelmezése azért szükséges, mert általa lehetőséget kapunk az „élettervezés művészetére”: belső énünk, világunk jobb megértésére, a boldogulásra.

2026. szeptember 17-én a balatonkeresztúri Bél Mátyás Látogatóközpontban Hamvas-butikkonferenciát rendeztünk, amelyen főleg A bor filozófiája kapcsán Hamvas világáról volt szó. A konferenciát követően a résztvevők végigbandukoltak a Balatonkeresztúr és Balatonberény közötti Hamvas-borúton.

A konferencia előadói a balatonkeresztúri Bél Mátyás Látógatóközpont előtt.

A konferenciát köszöntötte Kovács József polgármester

A konferenciát megnyitotta Balázs Géza egyetemi tanár

Bártfay Rita: Hamvas és a katarzis

Bártfay Rita az Új Színház dramaturgja, PhD-hallgató Hamvas katarzis-koncepcióját elemezte.

Hamvas Béla műveiben a katarzis nem esztétikai hatás, hanem transzcendens tapasztalat. A láthatatlan történet és a Scientia sacra lapjain a művészet célja nem az érzelmek kiürítése vagy pszichológiai megkönnyebbülés, hanem az ember kozmikus rendbe való visszakapcsolása. Hamvasnál a katarzis, a léleknek nemcsak megtisztulását, hanem újraszületését is jelenti. Az esztétikai élmény itt spirituális ébredés, amely az ember isteni természetére emlékeztet. A tragédia, a mítosz, a zene nem szórakoztat, hanem emlékeztet és felemel. A katarzis Hamvasnál misztikus aktus, amely túllép az Arisztotelész által leírt érzelmi feloldódáson. „Az igazi művészet nem más, mint beavatás.”

Bakos Apolka – Korda Bonifác: Színpadon A bor filozófiája

A Bor, szerelem, filozófia. Hamvas Béla-butikkonferencia keretei között Bakos Apolka dramturg és Korda Bonifác rendező Hamvas A bor filozófiája hosszúesszéjéből készült azonos című színházi előadásukról, és annak az életműhöz kapcsolódó vonatkozásairól beszéltek.

Kiemelt érdekességként említették, hogy a helyszín, Balatonkeresztúr éppen annak a Balatonberénynek a szomszédságában áll, ahol 1945 nyarán Hamvas A bor filozófiáját mintegy egy lélegzetvételre lejegyezte. A rövid történeti áttekintés után az esszéisztikus fogalmazásmód színházi szövegkönyvvé való adaptációjáról esett szó, melynek lényege, hogy több Hamvas műből állt össze, illetve a keletkezés időpontjának okán (1945) a háború borzalmaiból szabadulni kívánó ember hangját is felerősíti. Az előadás szövegkönyve a címadó mű mellett részleteket tartalmaz például a Karnevál, Babérligetkönyv, A háború nagysága és az ember kicsinysége című művekből is. A szituatív mivoltot maga a nézőkkel való folyamatos szembenézés adja, bár a kommunikáció egyoldalú, de a negyedik fal a kezdetektől fogva hiányzik az előadásból, a nézők az első pillanattól tudják, hogy hozzájuk szól a három szereplő.

Itt született meg 1945 nyarán A bor filozófiája

Terdikné Takács Szilvia: Ámor és mámor: szerelem és bor

Terdikné Takács Szilvia (PhD) magyartanárdíjas magyartanár bor-szerelem-Isten hármasságáról beszélt Hamvas kapcsán.

Hogy a borivásnak és a szerelemnek azonos szabályai vannak, azt magyar nyelven Hamvas Béla nyilatkoztatta ki („az ivás a szerelem legközelebbi rokona”), a gondolat genezisét kutatva azonban Platón Lakomájáig kell visszatekintenünk. A Lakoma nem csupán a szerelemről való diskurzus alapjait teremtette meg az európai kultúrtörténetben, hanem ebben van a csírája a szerelem és a bor, a szerelem és az alkoholos befolyásoltság közötti mély összefüggés felismerésének. „A mámor a köznapi észnél határtalanul magasabb rendű állapot és a tulajdonképpeni éberség kezdete. Mindannak, ami az életben szép, nagy, komoly, élvezetes, tiszta. Ez a magasabb józanság. A tulajdonképpeni józanság. Ez az enthuziazmus, ahogy a régiek mondták, amiből fakad a művészet, a zene, a szerelem, az igazi gondolkozás. És ez az, amiből az igazi vallás fakad” (Hamvas 2007).

Gyanó Szilvia: Isten és bor a szőlőhegyen

Gyanó Szilvia néprajzkutató a nagykanizsai Thúry György Múzeum munkatársa.

Hamvas Béla a Balatonkeresztúr és Balatonberény között elterülő szőlőhegyen írta meg A bor filozófiáját. Azon a szőlőhegyen, ahol még most is fellelhetők a nádfedeles, vert falú kis présházpincék és a kisparcellás művelési mód emlékei, mely a mai szemnek sokszor átláthatatlanná teszi a területet, miközben egykor ésszerű belső logika szerint szerveződött. A szőlőhegynek megvan a maga varázsa, esztétikája, különleges hangulata, ha úgy tetszik, szentsége. Nem véletlen, hogy Hamvas éppen egy évszázados hagyományokkal rendelkező balatoni szőlőhegyen filozofált a borról.

Gaál Gabriella: Hamvas Béla Szlovéniában

Gaál Gabriella Szlovéniában élő dramaturg és fordító, több Hamvas-könyv szlovén fordítója.

Hamvas az 1962. február 4. című esszéjében ezt írja: „Minden jel arra vall, hogy a legközelebbi korszakban a föld uralkodó lénye nem az ember lesz”.  Több mint hatvan év után, a jelen történeti pillanat mintha igazolná a jóslatot, hiszen embernek lenni a legnehezebb feladatnak tűnik.

Hamvas szerint az ember eltávolodott a hagyománytól, attól a tudástól, amely mindannyiunkban megvan, de megfeledkeztünk róla, elszakadtunk tőle, ezért az alapállást újra helyre kell állítanunk. Hamvas írása, amely egybeforrt életével, meghatározó jelentőségű volt számomra, egyedi erővel világította át azokat a kérdéseket, amelyek foglalkoztattak, érdekeltek, felelet nélkül maradtak, vagy az életem történeteit. Hamvas műveit olvasva jöttem rá, hogy az út befelé vezet. Ezért rögtön tudtam, hogy le kell fordítanom szlovén nyelvre, hogy a gondolatai a szlovén olvasó számára is feltáruljanak és azok is beszélgethessenek vele, akik nem tudnak magyarul. A bor filozófiája című esszét fordításra a könyv szerkesztője és az előszó írója Goran Janković bosnyák menekült javasolta, akinek szívügye volt a könyv megjelenése, hiszen amint az előszóban is leírta, 1991-ben Szarajevóban bukkant rá a Titkos jegyzőkönyv című kötetre, amely sokat segített neki a háború első hónapjainak a túlélésében, és amikor menekült Boszniából, akkor is Hamvas írását vitte magával.

Balázs Géza egyetemi tanár, a Hamvas-butikkonferencia szervezője Hamvas legfőbb gondolatain, ún. aranyigazságain keresztül mutatta be Hamvas filozófiai alapállását.

HAMVAS BÉLA ARANYIGAZSÁGAIBÓL

Hamvas antropológiai pesszimizmusa

Sem az egyes ember, sem az egész emberiség az idők folyamán nem lett sem okosabb, sem jobb, sem boldogabb, sem értelmesebb; Az angolok azt mondják, hogy minden föld alatt víz folyik, és minden élet alatt szomorúság; Az élet nem sikerül. De sikerül valami más. Annál fontosabb […]. Legalább a kapuig érjek, az ígéret földjére legalább egyetlen pillantást vethessek, egyetlenegyet.

A nyelv, a szó, a hang – Hamvas Béla aranymondásai a nyelvről

Az őskori nyelv spirituálisabb, mélyebb, s így valóságosabb látással állt kapcsolatban… A nyelvet ugyanaz a mérhetetlen gazdagság jellemezte, ami a látást: a képek, vonatkozások, hasonlóságok, különbségek, intenzitás, mélység oly zsúfolt és élő szervezetű, amelyet ma még a legintenzívebb költői nyelv is csak igen ritka részleteiben tud elérni.

Fejlődés, történelem

Az ember tevékenységének, hogy rövidebb idő alatt többet szerezzen, természetes következménye kettős: az egyik az, hogy az élet meggyorsul, a másik, hogy egyre üresebbé válik;  Ismert történetünk úgyis tojáshéj az egész tojás ismeretlenjével szemben.

Tudomány

Tudásunk kicsiny, vagy inkább rengeteg tévelméletünk van, és annak a valaminek, amit tudománynak neveznek, minden művelete rossz; A tudomány által teremtett világ nem jóhiszemű; a tudomány célja nem a megismerés, hanem hatalmi aktus…; A tudományt abszolút tudásnak vallják. Az pedig, ha valamely gondolatot abszolutizálnak, mindig gyanús…

Az öt géniusz

A művészet sajátos, minden bizonnyal a legmagasabbrendű élettechnika, amely a legmagasabbrendű életet valósítja meg…Az öt géniusz ereje a derűs életeszmény (dél), a kultiváltság és a szociális egyensúly (nyugat), a természetközelség és érzékenység (észak), a szabadságvágy (kelet) és a szövevényes gazdagság (Erdély), ma és most elsősorban a személyiség kérdése, de olyan értelemben, hogy a népen belül egység és rend és magas színvonal csak abban az esetben valósítható meg, ha ez az öt géniusz az emberek sokaságában harmonikusan tudatossá válik. Magyarnak lenni annyit jelent, mit az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni.

A bor filozófiája:

Hamvasnál a bor az élet metaforája, szinonimája, az életé, amelyet érdemes élni. „A bor visszahozza eredeti életünket, a paradicsomot, és megmutatja, hová fogunk érkezni a végső világünnepen. Ezt a hidat az első és az utolsó nap között az ember csak önkívületben bírja ki. Ez az önkívület a bor „Mi a bor? Hieratikus maszk. Valaki van mögötte.”

A könyv e-formátumban itt olvasható: https://e-nyelv.hu/termek/hamvas-muveszet-es-elet-e-konyv/

A könyv hagyományos formátumban is megvásárolható: https://e-nyelv.hu/termek/hamvas-muveszet-es-elet/

Séta a Hamvas-borúton Balatonkeresztúrtól Balatonberényig

Balatonberény és Balatonkeresztúr között húzódik a Hamvas-borút, amelyen végigsétáltak a konferencia résztvevői.

A konfererenciát támogatta a Magyar Művészeti Akadémia

Kapcsolódó írások:

A Hamvas-borúton: https://e-nyelvmagazin.hu/2026/10/13/hamvas-muveszet-es-elet-seta-a-hamvas-boruton/

Balázs Géza Hamvas-könyve: https://mnyknt.hu/hamvas-muveszet-es-elet-balazs-geza-uj-konyve/

A konferencia kapcsán a Bon-BOM című folyóirat Hamvas-emlékszámot jelentetett meg: https://bom.hu/bon-bom-2026-oktober/