A legjobb magyar pálinkák versenye az Ongán 15 éve megrendezett Quintessence pálinka- és párlatverseny – csak 2025-ben 2402 kiváló minőségű pálinka mérkőzött meg. A versenyhez kapcsolódik kilenc éve egy kötet, A pálinka világa. A 9. kötet bemutatója 2025. december 11-én volt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusán. A kötetet Friedrich László, az egyetem Élelmiszertuodmányi és Technológiai Intézetének igazgatója mutatta be. A kötetek következetes szerkezeti váza: múlt, jelen és jövő, vagy ahogy a címlapokon szerepel: Gyökerek – Értékek – Lehetőséget. Középpontban a mai értékes (aranyérmes, díjnyertes, minőségi) pálinkák mutatkoznak be, az elején pálinkatörténet, a végén pedig a technológiai újítások szerepelnek.

A szakma számára értékes olvasmány lehet a cseppfolyós nitrogénnel történő fagyasztás, vagy a savvédelem, tápanyag-kiegészítés, fajélesztők tárgyalás; a nagyközönséget talán jobban érdekli a pálinkaféleségek bemutatkozása vagy a pálinka története.

A 9 kötet végigjárta a pálinka művelődéstörténetét – részben Balázs Géza kutatásaihoz (lásd az írás végi bibliográfiát) kapcsolódva, ebben a kötetben a közelmúlt gazdag eseménysorozata szerepel Turi Zsolt leírásában: a 2004-től 2011-ig tartó mozgalmas időszak: a pálinkafőzés jövedéki ellenőrzése, a szeszfőzdék működése az Európai Unióhoz történt csatlakozás után. Az írást értékes dokumentumok illusztrálják: a sóstói Múzeumfaluba települt tarpai pálinkafőzde, a Magyar Pálinka Lovagrend születése és rendezvényei, pálinkafesztiválok, ünnepségek, tiltott pálinkafőzdék feltárása, pálinkamúzeumok…

Takács László, a Quintessence vezérigazgatója és a kötet szerkesztője már gondolkozik a folytatáson. Sejteni lehet, hogy a jövőre esedékes, 10. jubileumi kötetbemutatóval a 2012–2025-ös időszak dokumentálásával eljutunk a máig – utána esetleg kezdődhet a pálinka történetének kiegészítése, avagy esetleg a világ égetett szeszes italaira való kitekintés. A könyvbemutatót a legjobb magyar pálinkák kóstolója (meggy, málna, berkenye, szilva) zárta – a jelenlévők igazolhatják, hogy a legjobb pálinkáknak nincs semmilyen utóhatása.

(Takács László szerk.: Quintessence – 2025. A pálinka világa. Ongai Kulturális Egyesület, 2025. 276 oldal)

Balázs Géza fontosabb művelődéstörténeti könyvei a pálinkáról: A magyar pálinka, Aula, Budapest, 1998; Pálinka a közös nyelvünk, Állami Nyomda, Budapest, 2003.Pálinka, a hungarikum, Állami Nyomda, Budapest, 2004; Pálinka, Hungaricum (angolul), Állami Nyomda, Budapest, 2004; Nagy párlat- és pálinkáskönyv, Inter Nonprofit Kft., Budapest, é. n.; Közelítések a pálinkakultúrához. Szerk.: Balázs Géza és Viga Gyula. Inter, Budapest, 2013, Pálinka-kislexion. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2020. Pálinkás szavak szótára A–Zs. Inter–IKU, Budapest, 2020. Balázs Géza fontosabb tanulmányai a pálinkáról: „A pálinkázó magyar.” Honismeret, XIX/3. (1991) 78–86, A pálinka néprajzához. Pálinkafogyasztás a mindennapok során és a közösségi munkák alkalmával. In: A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. Miskolc, 1991. 306-12; A mézes pálinkák története és népi hagyománya. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. XLI. Szerk.: Veres László-Viga Gyula. Miskolc, 2002. 447-453.; Népi pálinkászat a Dunántúlon. Vasi Szemle, LXII/6. 2008. 788–801; A pálinka metafizikája. 7–14. In: Gyanó Szilvia szerk.: Tanulmányok a házi pálinkáról. A házi készítésű gyümölcspárlat kultúrája, értelmezése a Balaton vidékén a 20. század II. felétől napjainkig. Balatoni Múzeum, Keszthely, 2024. stb.