2024. szeptember 20-22. Hethland Hotel, 8621 Zamárdi, Kiss Ernő utca 3.
RÉSZLETES PROGRAM IDŐPONTOKKAL, AZ ELŐADÁSOK KIVONATAIVAL
Részletes program:
Európa elrablása 3. Zamárdi szabadegyetem, 2024. szeptember 20—22.
A csillaggal (*) megjelölt vastagbetűs előadások nyilvánosak, bárki számára látogathatók! Szállást és étkezést csak a Bolyai Önképző Műhely és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága tagjainak tudunk biztosítani a férőhelyek függvényében.
Regisztráció: iroda@bom.hu
2024. szeptember 20. péntek
15:00 órától megérkezés, fogadás, szálláshely elfoglalása
*17:00 Szakály Sándor egyetemi tanár (Károli Gáspár Református Egyetem), főigazgató (VERITAS Történelemkutató Intézet és Levéltár): Trianontól Párizsig
19:00 Vacsora
20:00 Társas-játék (Molnár Dávid, Varga Vajk)
2024. szeptember 21. szombat
8:00 Reggeli
*9:00 Gózon Ákos (elnök, Bolyai Műhely Alapítvány): Európai tükrök
*10:00 G. Etényi Nóra (történész, habil. egyetemi docens, ELTE BTK Kora Újkori Történeti Tanszék) : Európa-szimbólumok a kora újkorban
*11:00 Csepeli György egyetemi tanár (ELTE TáTK): Útvesztés- útkeresés
13:00 Ebéd
14:00—16:00 Kirándulás a Szamárkőhöz és a Kőhegyre
*16:00 Kövecses Zoltán egyetemi tanár (ELTE): A szeretet fogalma – kognitív nyelvészeti megközelítés
*17:00 Korzenszky Richárd emeritus perjel (Tihanyi Bencés Apátság): „Hozzátartozik az emberi élethez az anyanyelv, az otthon, a haza”
18:30 Vacsora
20:00 Filmvetítés.
A filmvitát vezeti: Nagy Dániel
2024. szeptember 22. vasárnap
*9:00 Balázs Géza egyetemi tanár (SZFE, PKE): A Kelet és a Nyugat
*9:30 Csicsely Tamás (mérnök): Európa elrablása a Gottscheer kápolna és a máriacelli kegytemplom között“
*10:00 Paár Ádám (politológus, történész): A népi írók és Európa
11:00 Bolyais ismerkedő, tájékoztató program
12:30 Ebéd, majd hazautazás
Az előadások kivonatai:
Szakály Sándor egyetemi tanár (Károli Gáspár Református Egyetem), főigazgató (VERITAS Történelemkutató Intézet és Levéltár): Trianontól Párizsig (2024. szeptember 20. péntek 17:00)
Mit hozott a versailles-i Nagy Trianon Palotában aláírt békeszerződés a Magyar Királyság számára? Önálló magyar államot, amely területének több mint kétharmadát és magyar anyanyelvű lakosságának egyharmadát veszítette el. Európai nagyhatalomból, közép-európai kisország. Kijelölte a nagyhatalmak döntése Magyarország számára az utat a következő évtizedekre? Volt-e, lett volna-e alternatíva, avagy „eleve elrendelés”? A kényszerpályán mozgó Magyarország számára a vesztesek oldalán befejezett második világháború megismételte(-e) és megpecsételte(-e) a következő évtizedeket. mennyiben volt más Párizs mint egykoron Trianon?
Gózon Ákos (elnök, Bolyai Műhely Alapítvány): Európai tükrök (2024. szeptember 21. 9:00)
Húsz esztendővel ezelőtt, Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása időszakában se szeri, se száma nem volt azoknak a könyveknek, tanulmányoknak, ismeretterjesztő cikkeknek, esszéknek, amelyek hazánk múltját, kultúráját vagy jelenkori társadalmát „európai tükörben” vizsgálták. Gyakran konkrétan ezzel a címmel, még többször ilyen szempont érvényesítésének az igényével jelent meg számtalan mű. Tanulságos most, húsz év elteltével visszatekinteni az akkori, ilyen céllal született írásokra: vajon mit értettek szerzőik „európai” megközelítésen, nézőponton, összefüggésen?
G. Etényi Nóra (történész, habil. egyetemi docens, ELTE BTK Kora Újkori Történeti Tanszék) : Európa-szimbólumok a kora újkorban (2024. szeptember 21. 10:00)
Európa számtalan XVI–XVII. századi ábrázoláson – nyomtatványokban, metszeteken, térképeken – emberi alakként látható. A legtöbbször női alakban ábrázolt kontinensnek a feje, a törzse, a végtagjai egy-egy országgal azonosíthatók. Vajon mit mutatnak meg a kor gondolkodásmódjáról, Európa-felfogásáról, a kontinens egységéről vagy tagoltáságról ezek a különleges térkép-allegóriák? Hogyan értelmezhetők e képek a nagy földrajzi felfedezések és a természettudományos megújulás idején zajló nemzetközi átalakulások összefüggés-rendszerében?
Csepeli György egyetemi tanár (ELTE TáTK): Útvesztés- útkeresés (2024. szeptember 21. 11:00)
Az előadásban a Föld társadalmaira köszöntött bizonytalanság kora egyéni és kollektív lelki következményeit vesszük sorra, melyek között ott van a klímaváltozás, a migráció, a tömegek lázadása, az igazságon túli világ, az egyenlőtlenségek kiéleződése, az ember kilakoltatása, az “Akárkivé” válás. Az írás megjelent a falon, de a mai hatalmasok nem akarják elolvasni. A mennyiség ellenforradalmának a minőség forradalma vethet gátat, melynek kulcseleme az európai értékek ébresztése, a jó kormányzáshoz vezető út megtalálása.
Kövecses Zoltán egyetemi tanár (ELTE): A szeretet fogalma – kognitív nyelvészeti megközelítés 2024. szeptember 21. szombat 16:00)
Az előadás arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a szeretet. A kérdés tisztázása érdekében összevetem a szeretetet fogalmát a szerelemmel, majd a szeretet hétköznapi fogalmát az egyik legnagyobb világvallás, a kereszténység szeretetfelfogásával.
Korzenszky Richárd emeritus perjel (Tihanyi Bencés Apátság): „Hozzátartozik az emberi élethez az anyanyelv, az otthon, a haza” (2024. szeptember 21. szombat 17:00)
Vannak, akik úgy gondolják, fölösleges ragaszkodni hagyományokhoz, anyanyelvhez: a földgolyó egyre kisebb, és jelentéktelenné válnak a népek, a nemzetek. A világ fejlődéséhez szerintük másra van szükség: technikára, technológiára, világhálós kapcsolatrendszerre, naprakész információs bankokra. Igazuk lehet, ha az embert leszűkítjük a gazdaság nélkülözhetetlen tényezőjére, akinek lassan már a munkaerejére is egyre kevésbé lesz szükség, – leginkább a vásárló erejére. Egy torz, hibás, hiányos emberkép válik uralkodóvá szerte a világon. S elfelejtjük, hogy nem a fogyasztás fog boldoggá tenni, nem az, hogy mit birtokolok, hanem az, hogy elfogadnak-e, megértenek-e engem mások, – és én magam képes vagyok és kész vagyok-e elfogadni másokat. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a saját kultúránk, amely közösséget teremt és őriz. Ne féljünk kimondani: elengedhetetlenül szükséges, hogy legyen anyanyelvünk. Amelynek segítségével emberré tudunk nőni; olyan emberré, aki nem gyökértelen, aki nem hazátlan, aki nem otthontalan, aki nem magába zárkózott.
Balázs Géza egyetemi tanár (SZFE, PKE): A Kelet és a Nyugat (2024. szeptember 22. 9:00)
Az európai kultúra alapja az ősrétegeket nem érintve: zsidó, görög, római kultúra, nyugati kereszténység, a mindezt megerősítő reneszánsz, barokk, klasszicizmus. Európa az antik filozófia örököse. Az európai civilizáció, identitás fő jellemzője, egyúttal a szellemi és gazdasági fejlődés motorja az individualizáció lett, aminek eredménye a gyorsulás; mindkettő európai mintára kezdett el terjedni a világban.
Bizánc és az ortodox Kelet a platonista ideatanhoz kapcsolódott. A kelet világa többségében máig: a tradíció, a pontos, tudattalan másolás, replikáció. A kínai dzsunka origami tanítása: lesz jobb, lesz rosszabb, de a gyakorlat fenntartja a hagyományt.
A kelet–nyugat viszonyában feltűnő az arisztotelészi racionalizmus („kizárt harmadik”) és a platóni, illetve a keleti filozófiák által képviselt metafizikus felfogások („köztes harmadik”) különbözősége. A magyar világlátás: az eltérő alaptendenciákra (kelet–nyugat) való nyitottság; egyúttal a bizonytalanságérzés, frusztráció. Megoldásnak kínálkozik a még meglévő vagy feléleszthető tradíciók katalizáló erejének felhasználása.
Csicsely Tamás (mérnök): Európa elrablása a Gottscheer kápolna és a máriacelli kegytemplom között“ (2024. szeptember 22. 9:30)
33 éve, tágabb családomból elsőként s azóta is egyedüliként elhagytam szülőházamat. Ausztriába, Grácba kerültem. Nem készültem oda, egy-két hétre hívtak egy Ausztria és Magyarország közötti forgalmi vizsgálat ügyében. Fiatal mérnök voltam, ottragadtam. Most már szenior projektvezetőként tevékenykedem, leginkább mélyépítési munkákban veszek részt, mégis a forgalomtechnika, az alagutak forgalmi tervezése érdekel leginkább. Több, a magyarsághoz kapcsolódó szervezet munkáját segítettem, segítem, mégis a nagymúltú Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságában való részvételemre vagyok a legbüszkébb. Balázs Gézát 42 éve ismertem meg, egy azóta már fogalommá vált néprajzi táborban, Cserépfaluban. Idén augusztusban 42. alkalommal indul el egy gráci nagyrészt magyarokból álló csoport a Gottscheerek Mariatrosti kápolnájából Máriacellbe, a bazilika kegyoltárához. A zarándoklat gondolata egy fiatal orvostól jött, aki fogadalmat tett a műtőasztal mellett, miszerint ha a balesetet szenvedett, súlyosan sérült kislány felépül, köszönetként elzarándokol Máriacellbe. A kislány meggyógyult, talán nem tud sem arról, hogy a fogadalmat tevő orvos nem sokkal a zarándoklata után szolgálatból hazafelé halálos autóbalesetet szenvedett, sem arról, hogy barátai, rá, a fiatal orvosra és nem utolsó sorban Mindszenty József hercegprímás bíborosra emlékezve 42. alkalommal elzarándokolnak Máriacellbe. Hogy mindennek mi köze van az előadássorozat főcíméhez, «Európa elrablásához», arról szeretném megosztani gondolataimat az érdeklődőkkel.
Paár Ádám (politológus, történész): A népi írók és Európa (2024. szeptember 22. 10:00)
Az 1930-as években fölbukkant írócsoport általában úgy él a köztudatban, mint valamilyen magyar „harmadik út” hirdetői. Ám a harmadik út fogalma nem jelentette a csoport legtehetségesebb tagjai esetében az el- és bezárkózást. Éppen ellenkezőleg, a népiek vállalták a közép-európai sorsközösséget a szomszédos népekkel, emellett inspirálta őket az északi országok példája. Ha volt a korban Skandináviára figyelő eszmei irányzat, az a népiek, és sok tekintetben a „harmadik út” egyenlő lett volna a skandináv „harmadik úttal”, azaz az „északi úttal” (erős, öntevékeny, újságolvasó parasztság, népfőiskolák szervezete, „csendes” parlamentarizmus, erős önkormányzatiság). Az északi harmadik, sőt negyedik út szabadította volna ki szerintük az angolszász kapitalizmus, a kommunizmus és a szélsőjobboldal által „elrabolt” Európát, benne a neobarokk Magyarországnak is példát mutatva.
Paár Ádám bemutatkozása: Az ELTE BTK-n végeztem történelem szakon 2006-ban, ugyanitt védtem meg doktori disszertációmat 2015-ben. 2008-ban végeztem az ELTE-n politológia szakon. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnáziumban tanítok, emellett a Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa vagyok. Kutatási területem a magyar és egyetemes eszmetörténet, a filmek és a történelem kapcsolata. Hobbim az irodalom (különösen Verne életműve), a filmek, az ír-skót zene és a túrázás.
A programfüzet (előadások, kivonatok, háttérinformációk, írások) itt tölthető le:
0 hozzászólás