Történelem, művelődéstörténet, szociológia, nyelvészet jegyében rendezték meg Európa elrablása címmel a 3. zamárdi szabadegyetemet.
- Szakály Sándor történész a trianonitól a párizsi „békéig” terjedő időszakot vázolta föl. Fölvetődött, hogy miért nem született még a trianoni békeszerződésről irodalmi alkotás, pedig a drámai alapot megadná az a dilemma: ki írja alá a diktátumot.
- Bár a EU-hoz való tartozást a magyar lakosság továbbra is fontosnak tartja (nem áll ilyen jól minden EU-s ország), intő jelek az olyan közös programok, támogatások, amelyekről kiderül, hogy elsősorban a „centrumországoknak” kedveznek, és nem szolgálják a periféria felzárkóztatását. A statisztikák azt mutatják, hogy a fiatalok voksolási hajlandósága az EU-s választásokon csökken, erről számolt be Gózon Ákos, a Bolyai Műhely Alapítvány elnöke.
- Európa kora újkori szimbólumait mutatta be G. Etényi Nóra történész: Európa panaszát, újságkönyvet, mérföldtáblát és az európai hadibalettet – amelyet a szabadegyetem résztvevői szívből fölelevenítenének.
- Communitas, kooperáció, gyenge kötések, közös haszon, empátia-szimpátia, a boldogság, a szépség keresése, reziliencia – Csepeli György szociálpszichológus szerint ez lenne a lehetőség a „akárkivé” válás elkerüléséhez.
- Elemi kapcsolat van a melegség és a szeretet között. Miben hasonlít, miben különbözik egymástól a szerelem, a szeretet és az az isteni szeretet? Ha megértjük, akkor talán könnyebben törekedhetünk az isteni szeretet átvételére. Kövecses Zoltán nyelvész kognitív metaforák segítségével adta meg választ. Korzenszky Richárd egyetértve ezzel hozzátette a rejtett, tudatalatti anyanyelvi kód jelentőségét. Csicsely Tamás gráci mérnök egy máriacelli zarándokút kapcsán mesélte el a tragikus sorsú európai nyelvi kisebbség, a gottscheerek történetét.
- Európa az arisztotelészi kétértékű logika talaján áll, mondta Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, ezzel szemben a Kelet, sőt általában a többi kultúra világa többértékű logikát vallja. Ebből fakadnak különbségeink, amelyek egy időre felgyorsították az európai fejlődést, de most mintha a többértékű logika előzne.
- A magyar jövő dilemmái a legszélesebb személyi és tárgyköröket átfogva a népi írók mozgalmában jelent meg. Ezt mutatta be Paár Ádám történész, politológus – kapcsolódva a zamárdi szabadegyem megszületéséhez, ugyanis a 0. szabadegyetem témája 2021-ben „A harmadik út” volt.
- 2022-ben Valósághajlítás, 2023-ban Bábel címmel folytatódott a sorozat. A 2023-as téma kötetét Nagy Dániel irodalomtörténész-szemiotikus, a kötet szerkesztője mutatta be. A szabadegyetem ötletadója, Balázs Géza pedig bejelentette a 2025. évi témát: A római út.
A szabadegyetem a Bolyai Önképző Műhely és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság együttműködésében, a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósul meg. A 2024. évi alkalomra Magyarországon kívül Romániából, Szlovéniából és Ausztriából érkeztek érdeklődők.
Fényképösszeállítások a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda Facebook-oldalán:
0 hozzászólás