Legutóbbi hozzászólások

  1. Lehet-e többet tudni erről a határkőről? Vajon minek a határát jelölte? Azért kérdezem, mert láttam a bejegyzésben, hogy Botlik József…

  2. Kedves Krisztina, véletlenül jutottam hozzá írásodhoz, amely minden átgondolt szavával, mondatával, mondani akaratával egyetértek. Leírhatnám mindezt, Bélával kapcsolatban, de minek…

Fekete István és Kunszentmárton

2025.02.14. péntek, 14:54

45 megtekintés

Fekete István kétéves kunszentmártoni tartózkodásáról, valamint emlékének őrzéséről írt Barna Gábor néprajzkutató az Országút című folyóirat internetes változatában. Ebből sok mindent megtudhatunk Fekete István életének e rövid, alig ismert szakaszáról:

  • A munkanélküliség három éve után egykori minisztériumi kollégái segítségével 1952 novemberében a kunszentmártoni Mezőgazdasági Szakiskola Halászmesterképző Tanfolyamában jutott előadó tanári álláshoz. Nem rendelkezett tanári képesítéssel, mezőgazdasági akadémián szerzett diplomát, okleveles gazda volt, aki nagyon jól ismerte a természetet, a növények és az állatok világát. A leendő halászmesterek számára órai előadásait Fekete István maga írta, ebből született pár év múlva az első magyar halászati tankönyv. A fekete-fehér rajzokkal gazdagon illusztrált tankönyve a halászat világát mutatja be, összekapcsolva a természet iránti szeretetét az emberek mindennapi életével és munkájával. Élénk leírásokat és személyes élményeket is megoszt, így az olvasó szinte maga is ott jár a vízparti környezetben.
  • A termékeny kunszentmártoni napokról így írt tanító barátjának, Dalányi Józsefnek: „Szóval, reggel megírtam egy novellát az Új Embernek, utána belevetettem magam a megírandó tankönyv szüzséjébe vagy tíz oldalon át, utána megírtam négy kis cikket a Halászat című lapnak, aki felszólított munkatársnak.” A tanfolyamot 1954 végén elsöpörte a takarékossági hullám.

  • Minden szabadidejét a lakásához közeli Körös-parton töltötte. A horgászat megfigyelési és anyaggyűjtési alkalom volt számára. Horgásztársai is akadtak: az akkor még siheder ifjabb Molnár András és Kocsis István, akik gyakran elkísérték horgászóhelyére, a Körösre, a péterszögi szivattyúház közeli nyárfákhoz. Hű társa volt a horgászatban a fiatal családos Kiss Árpád, akit gyakran felkeresett a folyóra menet Bercsényi utcai házában.
  • Kunszentmártoni éveiben született Kele és Lutra című regénye, itt kezdte írni „kisbalatoni álmát”, talán legismertebb könyvét, amely csak később kapta a Tüskevár címet.
  • Kunszenmártonban emléktábla, 2025 őszétől pedig a Bercsényi utca 12. szám alatt Tüskevár – Természet és művészet – Fekete István-emlékhely címen készülő kiállítás őrzi kunszentmártoni működésének emlékét. Benne nem személyes relikviákat látunk majd, hanem kunszentmártoni tanári tevékenységének dokumentumait, a kiállítás galériarészében pedig Rádóczy Gyarmathy Gábor, Mártonfi Benke Márta és más festőművészek állat- és növényábrázolásait.

A teljes írás itt olvasható: https://orszagut.com/szepirodalom/barna-gabor-essze-aki-a-szivevel-irt-7372

Balázs Géza 2025. március 13-án 12.45-kor előadást tart Kunszentmártonban (Szabó Gyula Művelődési Központ, Kunszentmárton, Kossuth L. u. 16.)

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu