M. MESTER KATALIN (Devecser) – BALÁZS GÉZA (Budapest)

Kevesen tudják, hogy Gárdonyi Géza verseket is írt és zenét is szerzett. Gárdonyi szerzeménye az egyik kedvelt karácsonyi egyházi ének: Fel nagy örömre!

 

Fel nagy örömre! ma született,

Aki után a föld epedett.

Mária karján égi a fény,

Isteni Kisded Szűznek ölén.

Egyszerű pásztor, jöjj közelebb,

Nézd csak örömmel Istenedet.

 

Nem ragyogó fény közt nyugoszik,

Bársonyos ágya nincs neki itt.

Csak ez a szalma, koldusi hely,

Rá meleget a marha lehel.

Egyszerű pásztor, térdeden állj!

Mert ez az égi s földi király.

 

Glória zeng Betlehem mezején,

Éjet elűzi mennyei fény;

Angyali rendek hirdetik őt,

Az egyedül szent Üdvözítőt.

Egyszerű pásztor, arcra borulj,

Lélekben éledj és megújulj!

 

Azok az énekek, amelyek egyházi énekké, népénekké válnak, elkezdenek önálló életet élni. Felbukkannak helyesírási változatok, és persze szövegvariánsok is. Az első versszak utolsó sora például így variálódott: Nézd csak örömmel Istenedet > Nézd a te édes Istenedet!

1. Mester Katalin devecseri nyugalmazott tanító, szociográfus-író (az MNYKNT tagja) azonban rábukkant egy sokkal teljesebb – öt versszakból álló – változatra. Rögtön föltűnik, hogy a már a cím is más (Fel nagy örömre helyett Föld, nagy örömre):

 

Föld, nagy örömre…

 

Föld, nagy örömre, most született,

Aki után a Föld epedett,

Mária karján égi a fény,

Isteni kisded szűznek ölén,

Egyszerű pásztor, jöjj közelebb,

Nézd a te édes Istenedet!

 

Nem ragyogó fény közt nyugoszik,

Bársonyos ágya nincs neki itt,

Csak ez a szalma, koldusi hely,

Rámelegít a marha lehely,

Egyszerű pásztor térdeden állj,

Mert ez az ég és földi király!

 

Népe, szerelme nem fogadá,

Mennyei fényét eltakará,

Mária, József, tiszta szíve volt,

Egyedül legfőbb öröme

Egyszerű pásztor, porba borulj,

Rád az áldásnak harmata hull!

 

Emberi testbe szállt le ugyan,

Mégis öröktül fogva vagyon,

Ő szövi életünk fonalát,

Ő töri szét a bűn rabigát,

Egyszerű pásztor, bölcs te valál,

Mert hitet, üdvöt, nála találsz.

 

Őt Jeruzsálem számkiveti,

De születését ég jelöli,

Angyali ének zengi körül,

Őt, kinek ég és földi örül,

Egyszerű pásztor mélyen imádd,

Mennyei üdvöt, ez neked ád!

 

A hosszabb változat számos filológiai kérdést vet fel. Az biztos, mert feljegyzések bizonyítják, hogy az éneket Gárdonyi (akkor még Ziegler) Géza írta, szerezte 1882. évi devecseri tanítóskodása idején, és ugyanazon év karácsonyán hangzott fel először a devecseri katolikus templomban.

A hosszabb változat a Devecsertől kb. 10 kilométerre lévő Tüskeváron élő Szabó Mátyás katolikus hívó Ájtatossági Kalauz (Pest, 1871.) című imakönyvében van kézírással följegyezve. Az imakönyvet unokája, a kántortanítóskodó Molnár László (1928—2010) őrizte meg.

Kérdés, hogy melyik lehetett az eredeti szöveg. Gárdonyi versének első sora (és címe): Föl nagy örömre, a bővebb változat hasonló, költőileg ugyanúgy elfogadhatóan: Föld, nagy örömre… Mintha a költő megszólítaná a föld népét. De a föld könnyen rövidülhet föl határozószóvá. Mindkettő indokolt lehet.

A hosszabb változat azt sejteti, hogy talán mégis ez lehet az eredeti. Hiszen a hosszabb szövegek szoktak rövidülni. Viszont vannak benne ritmikai buktatók, amelyeket Gárdonyi aligha követett volna el.

Izgalmas eltérés figyelhető meg a 2. versszak 5. sorában: a Gárdonyinak tulajdonított szövegben: Rá meleget a marha lehel, a változatban kicsit bonyolultabb, de ritmikailag ugyancsak jó: Rámelegít a marha-lehely (a marhák szájából áradó hő tartja melegen az istállót).

Szinte bizonyos, hogy Gárdonyi csodálatos, fülbemászó, indulóra emlékeztető karácsonyi dala hamar szárnyra kelt, és szájhagyomány útján is terjedt. Lehet, hogy továbbírták? Lehet, hogy Gárdonyinak volt több változata, ezek közül maradt fenn az ötszakaszos? Esetleg az is elképzelhető, hogy egy még korábbi népéneket kapott fel, fogott össze Gárdonyi, és az így maradt fenn az utókorra? Egyelőre nem tudjuk. De egészen biztosan sokaknál vannak még régi imakönyvek, kéziratos énekeskönyvek, amelyekben érdemes lenne nyomozni. Lehet, hogy még több változat is elkerül ennek az írásnak a hatására.

Mindenesetre a devecseriek igyekeznek kultuszt teremteni az éneknek – évente megrendezik a Föl nagy örömre… kórustalálkozót. És ne feledjük, hogy Cseh Tamás 2008-ban szintén műsorára tűzte ezt a szép éneket. (Meghallgatható az interneten. https://www.youtube.com/watch?v=khOydB9ONuc&ab_channel=Farkas88Mr

Az Ajka Tv filmje pedig itt tekinthető meg (az elején M. Mester Katalin mondja el a felfedezését, majd pedig meghallgathatjuk az éneket): https://www.facebook.com/ajkatelevizio/videos/1674044269467041/

2022 októberében az MNYKNT is bekapcsolódik a Partiumi Keresztény Egyetemen rendezendő Gárdonyi Géza-emlékkonferenciába, ahol ez az előadás is meghallgatható lesz.

Részletes beszámoló a felfedezésről itt is: Magyar Kurír (katolikus hírportál): https://www.magyarkurir.hu/hirek/fold-nagy-oromre-egyhazzenei-filologiai-seta-egy-jol-ismert-karacsonyi-enek-korul?fbclid=IwAR17zytxfrMUBuJ2Yez76rFJLCrel34LcAW-A-cUd6BtZNWSaoRXAiWs7IM

Cikkünk szerzőjét Devecser városa Közművelődésért nívódíjjal tüntette ki. Szívből gratulálunk!