Lezajlott az első nyelvésztábor és a negyedik anyanyelvi juniális Sátoraljaújhelyen és Széphalomban: a megújult Kazinczy Múzeumban és a Magyar Nyelv Múzeumában. A szervezők mindkettőt a nyelvi kérdések iránt érdeklődőknek, tanároknak, diákoknak, hallgatóknak hirdették meg és családi programnak is javasolták a környék számos kulturális, turisztikai lehetősége (múzeumok, műemlékek; libegő, bob, kalandpark) miatt. A legfiatalabb résztvevő 3 éves, a legidősebb 75 éves volt.

Előadó érkezett Szlovákiából (Kassa) és Romániából (Temesvár) is. A nyelvésztáborra és anyanyelvi juniálisra legalább egy éjszakai szállást kérve 42-en regisztráltak. Az előadások látogatottsága 15-50 fő között váltakozott. A program fénypontja, a szombati esszékonferencia 40, a délutáni előadások 40-50, mindkét múzeumot számítva az esti kulturális programok (interaktív kiállítások, koncert, népi tánc, tűzugrás stb.) pedig több ezer főt vonzottak a környékről és távolabbról. A Szabó Balázs Bandája koncertre természetesen megtelt A Magyar Nyelv Múzeuma.

A nyelvésztábor előadói voltak (sorrendben): Pusztay János, Magyari Sára, Bencze Lóránt, Pölcz Ádám, Minya Károly, Széplaki Erzsébet, Rácz János, Kugler Nóra, Balázs Géza, Kiss Róbert Richard, Korbuly Péter, Hujber Szabolcs.

A nyelvésztáborhoz és a juniálishoz kapcsolódott a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága immár hagyományos, mert 4. alkalommal megrendezett esszékonferenciája. Az idei téma: Irodalmi nyelvünk szülőföldjén volt. Bevezető előadásában Kováts Dániel (ny. főiskolai tanár, a Kazinczy Társaság alapító és tiszteletbeli elnöke) a Kazinczy-kultusz megszületéséről és kiteljesedéséről beszélt. Értelemszerűen a Kazinczy-kultusz ehhez a tájhoz kapcsolódik, és nemcsak a felvilágosodás korában, hanem azóta is egyfajta szellemi központtá teszi Széphalmot. Máté László (ny. tanár) a közeli Kassa három korszakát elemezte: amikor Kassa szellemi központja, mintegy „fővárosa” volt a magyarságnak. Juhász Dezső (intézetigazgató, egyetemi tanár, ELTE) Sylvester János és az északkeleti nyelvjárás kapcsolatát vizsgálta, újszerű megközelítéssel. Baranyai Katalin (tanár, Bolyai Önképző Műhely), a Sárospataki Kollégium „nyelvi” kisugárzó erejéről beszélt – ékes példákkal. Fráter Zoltán (irodalomtörténész, egyetemi docens, ELTE) a régióba tartozó Nagyszőlős „nyelvi” feltárását végezte el. Ilosvay Selymes Pétert csak megemlítette, ám Nagy Endre, a magyar kabaré megteremtője kapcsán viszont élményszerű elemzést adott a sajátos humor megszületéséről, Nagy Endre nagyszőlősi nyelvi világáról (Ugocsa non coronat sed dicit). Fehér József (igazgató, Kazinczy Múzeum) bodrogközi gyermekvilágának szavait, kifejezéseit idézte fel, s felhívta a figyelmet a környék „kicsinyítőképzős” világára. Két előadás is foglalkozott a régióhoz köthető nyelvi „fordulattal”: Károli Gáspár vizsolyi Bibliájával: A. Molnár Ferenc (professor emeritus, Miskolci Egyetem) és Nyiri Péter (főosztályvezető, Magyar Nyelv Múzeuma). Az előadások írott változatából válogat majd a helyi Múzsák Kertje című folyóirat, valamint közölni fogja a Nyelvünk és Kultúránk 2014. évi összevont száma is.

Az esszékonferenciához kapcsolódó egyéb vonzó, családi rendezvények voltak: múzeumok éjszakája, XII. Nemzetközi Vad- és Halételfőző verseny, Kosztolányi-fotókiállítás megnyitója,  Kerekes Barnabás nyelvi licitjátéka, a Kettesnyelvünk és a Gyümölcsneves könyv bemutatója, az MTVA Montágh Imre Testületének interaktív bemutatója, megemlékezés Kazinczy sírjánál, kosztümös tárlatvezetés Török Zsófiával és Kazinczy Ferenccel (a történelmi személyiségeket az Anyanyelvápolók Szövetségének fiataljai jelenítették meg), Élő Tetten ért szavak, Az év szava (2013) kihirdetése, néptánc, tűzugrás… És a fénypont, amikor valóban telt ház volt: a Szabó Balázs Bandája koncert.

A nyelvésztáborról és juniálisról több alkalommal beszámolt a Magyar Katolikus Rádió, a Magyar Televízió híradója, a Kossuth rádió, a nyest.hu, az előadások nagy részét rögzítette a Zemplén Televízió.