Legutóbbi hozzászólások

  1. Lehet-e többet tudni erről a határkőről? Vajon minek a határát jelölte? Azért kérdezem, mert láttam a bejegyzésben, hogy Botlik József…

  2. Kedves Krisztina, véletlenül jutottam hozzá írásodhoz, amely minden átgondolt szavával, mondatával, mondani akaratával egyetértek. Leírhatnám mindezt, Bélával kapcsolatban, de minek…

Magyar táj, magyar ecsettel. Vallomások a nemzeti tájról

2021.11.25. csütörtök, 12:45

417 megtekintés

Málnási Ferenc ny. magyartanár (Kolozsvár)

 

Szöveggyűjtemény a Lingua Materna Kárpát-medencei anyanyelvi vetélkedőhöz. Szerkesztette: Balázs Géza – Blankó Miklós – Cservenka Judit. Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Rákóczi Szövetség Budapest, 2021.

 

„Minden költőnk, minden írónk szól a nyelvről és a szülőföldről. Magyar táj – magyar ecsettel. Szabó Zoltán külön műfajt talált ki hozzá: szerelmes földrajz” írja Balázs Géza a kötet előszavában. S a kötetben Ady Endre, Áprily Lajos, Arany János, Babits Mihály, Balassi Bálint, Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály. Illyés Gyula, Jékely Zoltán, József Attila, Juhász Gyula, Kányádi Sándor, Kazinczy Ferenc, Petőfi Sándor, Wass Albert és Weöres Sándor ötven költeménye, Babits Mihály, Eötvös József, Fekete István, Gárdonyi Géza, Gulácsy Irán, Illyés Gyula, Jókai Mór, Mikes Kelemen, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Tamási Áron és Wass Albert prózarészlete mellett huszonöt népdal, népzenei feldolgozás az irodalmi-zenei kirándulás kísérői. Ötven „örökbefogadó” írt ajánlást az olvasókhoz, a vezérfonal itt is az egyén kapcsolata a nemzeti tájjal.

 

A szülőföld, a születési hely, az iskola, az első szerelem, a vakációs nyarak, a kirándulások emléke mindig elkísér, bármerre is elsodor az élet, a munka. Ám a hazai föld mindig szebb, kedvesebb: „Az Alpok sötét tömbjéhez lazán kapcsolódó Kárpátok karéja, mint egy kissé aránytalanul méretezett barna férfikar, mely könyökben megtörik Brassó táján, és ujjai között a Duna két vizét csurgatja a Balkán felé…” (Szabó Zoltán), „a szép Erdély regényes bércei”  (Petőfi Sándor), az Üllői-úti fák (Kosztolányi Dezső), „az ősi Schola fő-magistere” (Ady Endre), „a Ság teteje…, a Bakony erdeje” (Berzsenyi Dániel), „Nyergestető” (Kányádi Sándor), „Husztnak romvára” (Kölcsey Ferenc),   „a Vaskapunak kétezer éves históriája van, s négy nemzet nyelvén nevezik azt” (Jókai Mór), de  „A horgosi csárda”, „Körösfői kertek alatt”, „A csitári hegyek alatt”, „Krasznahorka büszke vára”  dallamvilága is elkísér bennünket, mint ahogy Arany János írta:   „Holtig sajog itt benn, – s tüzesebben vér / Láttodra, te búzás alföldi szekér.” (Arany János)

 

A szerkesztőkkel együtt kívánunk olvasóinak ugyanilyen élményt az irodalmi-zenei kiránduláshoz a szellemi haza legszebb tájain!

 

 

 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu