Grétsy László (1932. február 13. – 2024. január 21.) a magyarság  nyelvész professzora, nyelvművelésünk legendás  alakja  emlékére

Grétsy László A szavak ösvényén (Tinta, Budapest 2011.) című könyvének előszavában szerepel: „számomra egytől egyig becses szavak, szóalakok…, utatokra bocsátalak benneteket. Mutassátok meg magatokat az olvasóknak! Kössetek velük tartós barátságot, kedveltessétek meg velük magatokat, gondolkoztassátok el, egyúttal pedig gyönyörködtessétek, derítsétek jókedvre őket!” Grétsy tanár úr meghalt, de becses szavai tovább élnek.

Igazi gyönyörűség kézbe venni, olvasgatni, feladatait megoldani, beszélgetés közben felidézni egy-egy odaillő szót, kifejezést, tréfás kérdést, diákjaimnak is kiválogatni néhányat, közösen játszani, megtalálni a megoldást, esetleg az unokáknak is játszótársa lenni. Még egyetemi hallgatóként olvastam Platón tanácsát: „hagyd, hogy játszva tanuljon a gyermek!” Majd Kosztolányi Dezső: A játék című versét is megismertem, s megragadt bennem egy nyelvművelő cikkének mondata is: „Minden gyermek született szófacsaró, versfaragó és költő.” Egy kínai közmondás is utamba került: „Amit olvasok, azt elfelejtem, amit látok, arra emlékezem, amit csinálok azt tudom!”   Nos, a játszó-alkotó gyermek, diák, az „istenek-adta: a játék” (Varga Balázs) segítségével anyanyelvét is szívesebben tanulja. Grétsy László számára is „a játék nyelvi játékot jelent, olyan önként és kedvvel, örömmel végzett cselekvést, amelynek tárgya, eszköze az anyanyelv.”

Mit is találunk ebben a játéktól duzzadó nagykönyvben (Grétsy László nyelvi játékok nagykönyvében, Tinta, Budapest, 2012.)?  Íme a választék: Betűk, hangok játékai (bűvös négyzetek, alliteráló közmondások, betűvesztés, betűtoldó játékok, betűcserebere, eszperente, játékos magán- és mássalhangzók), Betű- és képtalányok (betűtalányok, tematikus betűrejtvények, dédanyáink, napjaink rébuszai), A betűjátékok fejedelme, az anagramma (névanagrammák, ország, város, fiú leány…, anagrammarejtvények), Szótagok, szavak játékai, rejtvényei (építkezés szótagokkal, egyjelentésű szavak, poliszémia hálójában, valódi és álellentétek, szinonimák, szóegyenletek), Egyéb klasszikus játékok – palindrom, intarzia, Játékok, bűvészkedések versekkel rímekkel (rímes furcsa játék, cento, haiku, pantun-lánc, halandzsaversek, rejtvényes kancsalságok, sanda rímek, kecskerímek, rímes varázslatok), Nyelvtörők, találósdik, játékos viccek, Nyelvi játékok (nép- és helynevek, nyelvtani játékok, nyelvtanozás közben, képzők, jelek játékai, játékos szóalkotás, szólásmondások), Betűhálók rabságában (scrable, szudoku, táblás nyelvi játékok), Egyéb nyelvi játékok, csecsebecsék (játékok a római számokkal, kenguru, csacsipacsi, kétnyelvű szövegek, titkos nyelv – titkos írás, keresztnévi [v][i]gazságok, játék a visszhanggal).

Grétsy László meséli: ”Vagy húsz éve a budai várkerület egy kis utcájában Horváth Gyulával, az akkoriban ismert színésszel beszélgettem. Egyszer csak arra jön felénk egy öt-hatéves forma, vagány külsejű legényke, rámered a művész vastag fekete bajuszára, majd kibuggyan belőle a kérdés: – Bácsi, neked  szájöldököd van?” A kötet előszavában a szerző külön említi: „a különféle nyelvi játékok, feladványok kiváló pedagógusaink szakavatott magyarázatai révén a nyelvművelésnek és az anyanyelvi ismereterjesztésnek tevőleges részévé válhatnak. Így például a betűjátékok között a hang és a betű viszonyának megértéséhez nyújthatnak segítséget; a helyesírással is kapcsolatos játékok már eleve a helyesírási ismeretek megszilárdítására is szolgálnak; a betű-, szó- és képtalányok a nyelvi fantáziát, találékonyságot fejlesztik, ezenkívül a szójelentéstani ismeretek terjesztésének hasznos eszközei…”  Magyartanárként is szívből ajánlom Nyelvi játékaink nagykönyvét  minden pedagógusnak!

Drága Professzor Úr!  Most, amikor a Úristen lezárta  az  Ön „önként és  kedvvel vállalt cselekvését,  amelynek  tárgya,  eszköze az anyanyelv…”, ahogy  vallotta könyvének utószavában,  sok-sok tanítványának nevében is ígérjük, vállaljuk, hogy mindent megteszünk anyanyelvünk  megszerettetésére,   nyelvérzékünk fejlesztésére,  tovább megyünk  az Ön  mutatta  úton….  Ámen! Szent Ágoston szavaival búcsúzunk: „Köszönjük neked,  Uram,  hogy Ő  a miénk volt, és az is marad, mert aki szerettei  szívében él, nem halt meg,  csak távol van…”

A szerző ny. magyartanár (Kolozsvár).