2025. november 13–14-én az Ungvári Hungarológiai Központ szervezésében nemzetközi tudományos jubileumi konferenciára került sor Lizanec Péter professzor születésének 95. évfordulója tiszteletére.

A hír hallatán nyilván sokan csodálkozva kapják fel fejüket Kárpátalja-szerte és az ország határain túl is. Igen, 2025. július 2-án Lizanec Péter professzor úr, a filológiai tudományok doktora, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszék professzora, Ukrajna érdemes tudósa 95 éves volt.

Harminchat évesen került a magyar tanszék élére, hatalmas feladat elvégzésére vállalkozott: megszervezni egy olyan tudományos-oktatói kollektívát, amelynek tagjai alaposan felkészült magyar nyelv és irodalom szakos tanárokat képeznek Kárpátalja magyar tannyelvű iskolái számára. Lizanec Péter iskolát teremtett; katalizátora, ösztönzője a filológiai kutatásoknak.

Szakmai és emberi nagysága előtti tisztelgés jegyében szerveztek Ungváron nemzetközi konferenciát, melyen tudóstársai, kollégái, volt diákjai, barátai köszöntötték az ünnepeltet kedves szavakkal, tudományos előadásokkal.

A konferencián a Debreceni Egyetem (Magyarország), a Károly Egyetem (Prága), a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem (Beregszász) és az Ungvári Nemzeti Egyetem tanárai, valamint a Hungarológiai Központ tudományos munkatársai vettek részt személyesen, de többen küldtek köszöntőt, melyek elhangzottak, a konferencia megnyitója során.

A tudományos rendezvényt Berta Eleonóra, a Központ igazgatója nyitotta meg. Üdvözölte a jelenlévőket, majd méltatta Lizanec Péter professzor tudományos tevékenységét, amely a tudományos szférában aligha szorul bemutatásra. Olyan életművet hagyott hátra, amely megismételhetetlen, ugyanakkor követendő példa a fiatalabb kutatók számára is. Beszédében kiemelte emberi nagyságát: becsületességét, megbízhatóságát, szavahihetőségét, kollégái és diákjai iránt tanúsított mindenkori lojalitását, kettős mércét nem ismerő személyiségét, mellyel kiérdemelte mindenki tiszteletét és szeretetét, kivel élete során munkakapcsolatba került. Hangsúlyozta, hogy a dátumválasztás nem véletlenszerű, hiszen immár ez a huszadik nemzetközi konferencia a Központ fennállása óta, s a magyar nyelv napja a legméltóbb dátum arra, hogy egy ilyen tudóst méltassunk. Az alkalmat megtisztelte jelenlétével Papp Ferencet, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja, Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének igazgatója és Ljah Sándor, a Kárpátaljai Megyei Tanács nemzetiségi és vallásügyi kérdésekkel foglalkozó főosztályának vezetője. Spenik Sándor hangsúlyozta: az esemény nemcsak az egyetem, hanem az egész régió tudományos életének is fontos mérföldköve, hiszen összehozza azokat a kutatókat, tanárokat és diákokat, akik elhivatottan dolgoznak a magyar nyelv, kultúra, történelem és a nemzetközi kapcsolatok tanulmányozásán. „Meggyőződésem, hogy a mai konferencia termékeny eszmecserék, új gondolatok és projektek színtere lesz, amelyek tovább erősítik a magyar–ukrán tudományos és kulturális együttműködést”. Ljah Sándor kiemelte: meggyőződése, hogy a Lizanec Péter által megalapozott hungarológiai központ – „amely már több mint 35 éve népszerűsíti a progresszív tudományos gondolkodást” – a jövőben is olyan új ötleteket fog generálni, amelyek erőteljes lendületet adnak Kárpátalja egyedülálló nyelvi gazdagságának fejlesztésére irányuló optimális stratégia kidolgozásához.

A plenáris ülésen négy előadást hallgathattak meg a jelenlévők elismert tudományos szaktekintélyektől: Dr. Bartha Elek professzor Deszakralizációs folyamatok és identitás dekonstrukció kisebbségi térségekben (Debreceni Egyetem); Dr. H. Tóth István Kis ballada (Károly Egyetem, Prága); Okszana Tihovszka, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán Irodalom Tanszékének professzora: A hősök metaforikus beavatásának sajátosságai a magyar mesékben (Ritka szépségű magyar népmesék c. gyűjtemény). (Специфіка метафоричної ініціації героїв в угорських казках (збірка «Угорські народні казки рідкісної краси»); Dr. Zubánics László A „Nagy háború” az ukrajnai (magyar és ukrán) tankönyvekben (Ungvári Nemzeti Egyetem). A konferencia négy szekcióban folytatta munkáját: nyelvtudományi; irodalomtudományi; történelemtudományi; néprajztudományi.

A nyelvészeti szekcióban minden előadó a tudományos előadása előtt néhány mondatban felelevenítette azokat a munkamegbeszéléseket, személyes tematikájú találkozókat, melyek során Lizanec Pétert mint embert és tudóst ismerhette meg, szót ejtettek arról, hogy hogyan járult a professzor tevékenysége hozzá, hogy karrierjük fejlődjön.  Az előadások témája sokszínű volt. Juszip-Jakimovics Júlia kognitív lingvisztika tárgyköréhez tartozó előadásában egyesítette a klasszikus lexikai-szemantikai vizsgálatot (verba sonandi) a modern kognitív megközelítéssel. Piszkacs Olga a kárpátaljai ukrán nyelvjárásokban használatos magyar jövevényszavakat elemezte, kiemelt hangsúlyt fektetve a szóalkotási és szemantikai sajátosságokra. Ljah Тetyána előadása a tűz fogalmának reprezentációja Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek című regényében magyar, ukrán és angol nyelven. Babinec Miroszláva az üzleti kommunikációs készségek alkalmazásának sajátosságairól szólt. Az ukrán anyanyelvűek tipikus nyelvtani hibái a magyar nyelv tanulása során című előadást Talabircsuk Okszána tartotta, amely saját tapasztalatainak példáira épült. Zékány Krisztina előadásában áttekintette a Magyar Filológiai Tanszék történetét, bemutatva annak alapítását, fejlődési állomásait, valamint a tudományos és oktatási tevékenységben elért eredményeket. Kiemelt figyelmet kapott Lizanec Péter professzor úr, valamint a tanszék egykori tanárai, akik nem csupán a magyar nyelv és irodalom oktatásában, hanem a nyelvjárások és a regionális nyelvi hagyományok kutatásában is meghatározó szerepet vállaltak. Iván Éva előadásában anyanyelvünk tanításának különleges lehetőségeiről és szépségéről beszélt, hangsúlyozva a nyelvi örökség megőrzésének fontosságát, valamint a tanár szerepét az anyanyelv iránti szeretet kialakításában.

Az irodalomtudományi szekcióban az előadások szintén a magyar és az ukrán irodalom különböző aspektusait érintették. Például, Balla Evelin előadása Drács Iván alkotói személyiségéről szólt a magyar recepcióban. Zimomrja Іván a 20. századi német és magyar nyelvű irodalomban között vont tipológiai párhuzamokat. Zimomrja Оlena a határvidék poétikáját kutatta Balla László művészetében. Кordonec Оlekszándr az elmenekülés motívumát vizsgálta a 19. század végi,  20. század eleji ukrán kispózában. Іgnatovics Оlekszandra elemezte a 20. századi kárpátaljai ukrán irodalom fejlődésének mérföldköveit. Havavcsak Oleg a kortárs ukrán író, Olekszandr Havrosh Iván Szila hihetetlen kalandjai című regényét posztmodernista szempontból vizsgálta.

Történelemtudományi szekcióban Váradi Natália GULAG–GUPVI-kutatásairól számolt be, Kovács Eleonóra és Mihók Richárd a temetőkutatással kapcsolatos konklúziókról beszéltek, kitértek Szalóka és Tiszaújhely temetőiben végzett empirikus kutatásaik eredményére.  A néprajztudományi csoportban a néprajz témakörének változatos tematikáját vonultatták fel az előadók. Nagy Natália a hagyományok megéléséről beszélt egy online felmérés tanulságai kapcsán. Berta Eleonóra a tiszasalamoni temetőben összegyűjtött sírfeliratok beható vizsgálatának eredményeit ismertette a hallgatósággal. Béres Erzsébet és Jackovics Marianna szürtei temetőkutatás eredményeiről számolt be.

A konferencián összesen 35 előadás hangzott el jelenléti és online formában magyar, ukrán és angol nyelven.

November 14-én a konferencia kerekasztal beszélgetéssel zárult, ahol a résztvevők megosztották nézőpontjaikat, elmondták saját tapasztalataikat a felvetett témákban. Kiemelték a szakmai kapcsolatépítés és a tudományos együttműködés fontosságát.

A rendezvény megvalósulása a GENIUS Jótékonysági Alapítvány közreműködésével a Magyar Kormány, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával történt.

A kép forrása:  az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének honlapja