Keszeg Vilmos köszöntője után Voigt Vilmos-emlékelőadással indult az idei, immár 18. tudomány- és kutatástörténeti konferencia Kolozsváron 2026. október 16–17-én. Balázs Géza Voigt Vilmos két mondatával indított:

• Néprajztudományunk és folklorisztikánk az elméletet nyíltan támadja
• Ami a tárgyalásmódot illeti, az egyetemi oktatás számára dolgoztam

Keszeg Vilmos megnyitja a konferenciát

Balázs Géza Voigt Vilmosról

Verebélyi Kincső az ELTE Folklore tanszékén 1980 óta vezetett „brigádnaplót” elemezte, melyből rekonstruálható az egyetemi tanszék élete, kapcsolatrendszere. Péntek János professzor hozzászólásában kiemelte, hogy Voigt Vilmosra jellemző volt a másikra való odafigyelés, a tág ismertségi kör (egyszer még románul is felszólalt egy konferencián), valamint a reflexív magatartás.

Péntek János

Verebélyi Kincső és Pozsony Ferenc

Nagy Zsolt egy régi, kedves történetet nyomozott ki: Gunda Béla (ameddig nem kellett elhagynia Kolozsvárt) anyagilag is támogatta Tarisznyás Mártont (Marcinak szólította leveleiben). Eszünkbe juthat ennek kapcsán az ekkoriban ugyancsak kolozsvári professzor, Gombocz Zoltán is, akiről Passuth László jegyzett fel történeteket. A könyvbemutatók között is feltűnt Nagy Zsolt izgalmas, csaknem ezeroldalas monográfiája Udvarfalváról: A felbomlás modelljei.

Keszeg Vilmos és Balázs Géza Torockón

További érdekes témák mellett Keszeg Vilmos professzor vitaindító előadást tartott Népi társadalom és kultúra az intézmények hálójában címmel: s olyan kérdésekre kereste a választ, hogy mi is tekinthető népi kultúrának (Voigt Vilmosnak volt erre megoldása, de azért érdemes ezt újra és újra végiggondolni), hogy mit hoz magával a kutatás intézményesültsége, mit okoz az archiválás, a muzeologizáció, a mediatizáció, a dititalizáció, a juridikáció, a fesztivalizáció…

Balázs Géza és Tánczos Vilmos

A konferenciát meglátogatta Málnási Ferenc magyartanár, az E-NYÉK állandó kolozsvári szerzője is:

A termékeny gondolatfölvetések között előkerült egy bonmot is: „A néprajz összekeverte azt, amit megtalált, azzal, amit kitalált”. Czégényi Dóra bemutatta a Kriza János Néprajzi Társaság új köteteit – harmincéves évkönyvük 2025-től Acta Ethnographia Transsilvanica címmel folyóiratként jelenik meg.

A konferencián megjelent a kolozsvári néprajz számos jeles alakja: Tánczos Vilmos, Pozsony Ferenc, Szabó Á. Töhötöm, Jakab Albert Zsolt – kiváló alkalom volt az eszmecserére. A konferenciát követő szakmai kirándulást Keszeg Vilmos vezette a Torda, Nagyenyed, Torockó útvonalon.

A Kirza János Néprajzi Társaság Kolozsvár központja a Croitorilor (Mikes) utca 15. szám alatt található (a zsinagóga mellett). A földszinten egykor Kántor Lajos (az Anyanyelvi Konferencia korábbi alelnöke, az MNYKNT elnökségi tagja) lakott; emlékét íróasztala és néhány használati tárgya őrzi; kiválóan fölszerelt könyvtáruk, előadótermük és a tetőtérben még vendégszobák is vannak.