Február 8-án van Jules Verne születésnapja. Ez alkalomra megvizsgálom, milyen viszonyban is állt Verne kora francia és más nemzetiségű íróival.

Mindenekelőtt fontos megemlíteni, hogy az 1840-es években, amikor Verne első zsengéi születtek, a romantika hódított az irodalomban és a színpadon. 1830-ban Victor Hugo drámája, az Hernani bemutatóján a szó szoros értelemben csatát vívott egymással a régi, klasszicista színházi hagyományhoz ragaszkodó művészvilág és az új, szabad szellemű írótársadalom (az Hernani csatája).

Nem véletlen, hogy a huszonéves Verne számára a romantikusok – Victor Hugo, a két Alexandre Dumas, apa és fia, valamint Eugéne Sue, a Párizs rejtelmei című rémregény írója – jelenetette a példát. Dumas meghívta ebédre a fiatal joghallgatót, és bírálta első írásait. Bár ekkoriban a kritika a realistább Georges Sand és Balzac írói elsőségét vallotta, az ő művészetük nem hatott lelkesítően Verne-re. Emellett szerette Edgar Allan Poe írásait. Ugyanakkor nem kedvelte Saint-Beuve-öt, noha a jeles kritikus tollával küzdött Hugo és a romantika győzelemre viteléért.

A romantika dráma- és regényirodalma mellett Verne sokat merített az ún. vaudeville műfajából. Ez egyfajta zenés bóhozat, amely a párizsi dalköltészetből nőtt ki a 18. század elején, és később beépült az operettbe. Meglehetősen sovány a vaudeville-k meséje, ugyanis, hasonlóan az operetthez, az ének és zene volt a lényeges. Amit Verne innen tanult, az a jellem- és helyzetkomikum, amely olyan műveiben kap szerepet, mint a Mona Lisa című komédiája, vagy a Bombarnac Claudius, a 80 nap alatt a Föld körül és a Zöld sugár.

Hugo és Sue hatása mindenekelőtt a korai művein mutatható ki, amelyek nem igazán emelkedtek a romantika átlagos termése fölé (VI. Sándor, A lőpor-összeesküvés, Egy pap 1839-ben, Zaccharius mester, Párizs ostroma, Pierre-Jean). Ezek főleg színdarabok. A gótikus rémségek, a borongás, sejtelmesség jellemzi e műveket.

Chateaubriand és a két Dumas hatását lehet kimutatni a szabadságharcos témájú regényeken (A mexikói flotta első hajói, Chanteleine grófja, Észak Dél ellen, A lángban álló szigettenger, A névtelen család, Sándor Mátyás).

A breton királypárti Chateaubriand költészete ihlette Bretagne ábrázolását A Chanteleine grófjában.

Walter Scott, a történelmi regény mestere főleg a történelmi témájú regényekben jelentkezik, valamint a tájfestés tekintetében a kelta világot bemutató művekben (Grant kapitány gyermekei, A zöld sugár, Senki fia).

Edgar Allan Poe említése talán meglepő lehet, de Poe előszeretettel ábrázolt rejtélyeket és talányokat, sőt Arthur Gordon Pym, a tengerész című regényével megalapozta a modern lélektani tengeri utazásos regényt. Verne tanulmányt írt Poe-ról, és azzal tisztelgett az amerikai író előtt, hogy 1897-ben folytatást közölt az Arthur Gordon Pym kalandjihoz, A jégszfinx címmel. Egyébként Poe ihlette Verne bűnügyi történeteit (A két Kip testvér, Dráma Livóniában), amelyek azonban logikájukban nem vehetik fel a versenyt Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes-történeteivel.

James Fennimore Cooper főleg az amerikai témájú regényeket ihlette, és Verne hivatkozott Cooper A préri című regényére.

Charles Dickenstől a társadalmi témák ábrázolását, a szegénység megjelenítését, a társadalom kitaszítottjai iránti részvét szavakba öntését vette át.

Verne számos verset írt: a forradalmi és társadalmi versek inkább Hugo, a vallásos versek Chateaubriand nyomdokain haladnak.

A naturalizmus egyáltalán nem gyakorolt hatást Verne munkásságában, talán az egy Senki fiát leszámítva, amely részletesen ábrázolja az írországi nyomort.

Fontos megemlíteni, hogy a földrajzi utazások megtervezésekor Verne tanulmányozta a felfedezők naplóit, leveleit, valamint a hajónaplókat, krónikákat.

A Párizs a XX. században című művében Verne tréfásan-ironikusan kifejtette véleményét kora íróiról. Saint-Beuve az írói sereg hadtáposaként szerepel a regényben.

S kikre hatott Verne kortársai közül? Mindenekelőtt Jack London, Emilio Salgari, Karl May, Joseph Conrad nevét kell kiemelni. Arthur Conan Doyle Az elveszett világ című művét Verne Utazás a Föld középpontja felé című regénye inspirálta. A fantasztikum és tudományos ismeretterjesztés terén Verne volt a zseniálisabb. A természettudományos és műszaki témák irodalmi feldolgozása kapcsán az angol H.G. Wells és a kevésbé ismert német Kurd Lasswitz nevét kell kiemelni. Lev Tolsztoj gyakran olvasott fel gyermekeinek Verne-től. Karinthy Frigyes örökbecsű paródiát írt az Így írtok ti-ben, mely tartalmazza a Verne-művek sok jellegzetességét (csattanós párbeszéd az elején, amely fogadásba torkollik, utazás, hűséges inas). Alig van magyar emlékirat a dualizmus idején, amelynek szerzője Jókai mellett ne említené Verne-t gyerekkori kedvenc olvasmányai között.