Pestbuda.hu

Százötven éve, 1872. január 12-én jelent meg Szarvas Gábor szerkesztésében a Magyar Nyelvőr című nyelvművelő folyóirat első száma. A lap a 19. században állást foglalt a nyelvújítási vitákban, fellépett az idegenszerű fordulatok ellen. Helyesírási, nyelvhelyességi szabályokat is lefektetett, és nagy érdeme volt a nyelvjárások, a népnyelv megismertetésében.

A 19. század végén jelentkező erőteljes német nyelvi hatás és a túlzó nyelvújítás elleni harc nyomán a Magyar Tudomány Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának vezetői úgy döntöttek, hogy egy nyelvvédő, nyelvtisztító folyóiratot hoznak létre. Gyulai Pál, Arany János és Arany László Szarvas Gábor nyelvészt, tanárt választotta szerkesztőnek, miután olvasták a pozsonyi Katolikus Főgimnáziumnak 1866/67. évi értesítőjében megjelent Magyartalanságok című tanulmányát. Szarvast Eötvös József segítségével áthelyezték Budapestre, majd 1871-ben az Akadémia levelező tagjává választotta, és megbízta a Magyar Nyelvőr szerkesztésével.

A Magyar Tudományos Akadémia nyelvvédő folyóirata volt az 1872-ben megjelent Magyar Nyelvőr (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Magyar Nyelvőr első évfolyamának első kötete 1872. január 12-én jelent meg. Szarvas Gábor Mit akarunk?  címmel programadó cikket közölt: „Akarjuk ott, ahol az ingadozó alapra fektetett s rögtönözve létesített nyelvújítás szabályellenes szóalkotásokat hozott forgalomba, a helyesség visszaállítását; a hol az idegen nyelvekkel való érintkezés korcs kifejezéseket termesztett, a tisztaság előmozdítását; akarjuk a követelményeknek megfelelő tudományos magyar nyelvtannak összeállítását megkönnyíteni…; mind ezt pedig a magyar nyelv életéből merített eszközök segítségével akarjuk megvalósítani. – E végből kutatni fogjuk 1. a történeti, 2. a népnyelvet; 3. kiváló figyelmünk tárgyát fogja képezni az újabb irodalom, különösen pedig a forgalomban lévő hibás szóalakok és idegenszerűségek.”

Szarvas Gábor tanár, nyelvész, akadémikus, a magyar nyelvművelés megalapozója a Magyar Nyelvőr első szerkesztője volt (Forrás: mki.gov.hu)

A folyóirat negyedévente jelent meg, a nyelvművelés, a népnyelv, a helyesírás, a nyelvjárások megismertetését szolgálta. Az erőszakos nyelvújítás és az idegenszerű fordulatok ellen is állást foglalt, és tisztázta a nyelvújítás határait. Nyelvtani törvényeket is lefektettek a tudós szerzők, és nagy hangsúlyt adtak az ortológusvitáknak.

A Magyar Nyelvőr első kötetének második kiadása 1885-ben (Forrás: adt.arcanum.com)

A folyóirat köré csoportosultak a korabeli magyar nyelvtudomány jeles képviselői, így Simonyi Zsigmond eszperantista, nyelvtudós, Szinnyei József nyelvész, egyetemi tanár, Munkácsi Bernát nyelvész, finnugorista, turkológus. Szarvas Gábor haláláig, 1895-ig szerkesztette a Magyar Nyelvőrt, őt Simonyi Zsigmond követte.

Szarvas Gábor mellszobrát 1899-ben avatták fel a Magyar Tudományos Akadémi épülete előtt

A II. világháború alatt, 1940 és 1946 között felfüggesztették a Magyar Nyelvőr működését.

A Magyar Nyelvőrt 1994-ig mint az MTA Nyelvművelő Bizottságának folyóiratát az MTA adta ki, 1994 óta az Eötvös Lóránd Tudományegyetem a kiadó.

Megjegyzés: A Magyar Nyelvőrt 2020-től a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága adja ki. Az írást a Pest-Buda honlap főszerkesztőjének engedélyével vettük át. Az eredeti közlési hely: https://pestbuda.hu/cikk/20220112_szazotven_eves_az_elso_magyar_nyelvvedo_folyoirat