Legutóbbi hozzászólások

  1. Érdekes hogy Pocsajt nem emlitik sehol . Pedig Pocsaj igen csak jelentős telepűlése az érmelléknek. Régen négy vár is volt…

  2. Lehet-e többet tudni erről a határkőről? Vajon minek a határát jelölte? Azért kérdezem, mert láttam a bejegyzésben, hogy Botlik József…

  3. Kedves Krisztina, véletlenül jutottam hozzá írásodhoz, amely minden átgondolt szavával, mondatával, mondani akaratával egyetértek. Leírhatnám mindezt, Bélával kapcsolatban, de minek…

Tihany a magyarság szent hegye

2025.05.10. szombat, 08:10

12 megtekintés

Keresztény Európát akarunk, mert hisszük, csak ennek van jövője – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a fejújított Tihanyi Bencés Apátság és a Szent Kristóf zarándokház átadó ünnepségén.

A bencés rend bölcsessége és imádsága Tihanyban már Szent István király előtt gyökeret vert, és jelezte: van mit tanulni a tihanyi bencés szerzetesektől a túlélésről és az újrakezdésről is. Emlékeztetett: a tihanyi bencéseket a történelem során háromszor próbálták meg eltörölni a Föld színéről, ám mindannyiszor újra egymásra találtak, és visszaépítették a lelki házat, valamint a kőfalakat is. A török, a jozefinista, majd a kommunista bezárás és üldözés közül az utóbbiból volt a legnehezebb talpra állnia a bencés apátságnak, „hiába, a kommunisták nem ismernek se Istent, se embert, se alapítólevelet” – hangsúlyozta , hozzáfűzve: „nem volt ez olyan régen, jó, ha észben tartjuk”.

A tihanyi félsziget már ezer évvel ezelőtt Kelet és Nyugat békés és gyümölcsöző találkozóhelyévé vált, a templomalapító I. András király hitvesével, Anasztáziával keleti papok is érkeztek a szent dombok közé, ahol a nyugati bencés szerzetesekkel együtt éltek, dolgoztak, imádkoztak, térítettek – mondta, megjegyezve, jó volna, ha Európa mai, szétválasztó, háborút szító, szankciókkal dobálózó urai vigyázó szemeiket Tihanyra vetnék.

Orbán Viktor Tihanyt a magyarság szent hegyének nevezte. Az itteni királykripta az egyetlen, eredeti állapotában megmaradt Árpád-kori temetkezőhely, I. András király sírja – mondta, majd megemlékezett arról is, hogy 1921. október végén IV. Károly, az utolsó magyar király utolsó magyarországi napjait is ebben az épületben töltötte, mielőtt végleg száműzetésbe kényszerült.

Közölte: az elmúlt években „több mint háromezer templomot újítottunk meg és kétszáz új templomot építettünk a Kárpát-medencében”. Ez siker, megbecsülés és támogatás a vallásos világnak, de minden magyar büszke lehet arra, hogy megbecsüljük a múltunkat – hangoztatta a kormányfő.

Kiemelte: a kereszténység kultúra és civilizáció is, benne élünk, a kultúra a mindennapok valósága. A keresztény kultúra igazít el bennünket az élet ellentmondásai között: meghatározza felfogásunkat az emberek egymást közti viszonyáról, beleértve a férfi-nő kapcsolatot is, a családról, a sikerről, a munkáról és a tisztességről. (Tihany, 2025. május 9., péntek (MTI).

Az apátság melletti Pünkösdi (anyanyelvi) liget ünnepélyes átadása 2025. május 20-án kedden 14:30-kor lesz. A részletes program itt olvasható: https://mnyknt.hu/alom-egy-ligetrol/

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu