1390. november 22-án halt meg Toldi Miklós bihari birtokos nemes, akinek alakját mint legendásan erős vitéz emberét őrizte meg a néphagyomány. A legendák körébe tartoznak azok a feltételezések, hogy a Toldiak szilágysági eredetűek, és van olyan vélekedés is, hogy Arany János felmenői kerültek Szilágynagyfaluból Biharba.

Toldiról szóló legismertebb irodalmi alkotás Arany Toldi-trilógiája. Nagyszalontán, Arany szülővárosában az a hagyomány él, hogy a nevezetes Csonkatorony valamikor a Toldi családé volt. Annyit biztosra lehet venni, hogy Toldi Miklós valamikor 1320 körül született, nem tudni, hol, sőt a személyét sokáig fiktívnek tartották, mivel életéről kevés adat maradt fent. De a kutatók oklevelekből kimutatták, hogy Toldi György és Toldi Miklós valóban élt I. Károly és I. Lajos korában. Toldi Miklós Pozsony vármegyében 1354-ben várnagyságig és alispánságig vitte. Ezután királyi környezetben mozgott, katonai szolgálatot is teljesített, itáliai hatalmi harcokban vett részt magyarországi zsoldosok élén, 1366-tól ismét a királyi udvartartás tagja. Sorra volt Gömör, Heves, Bihar, Szabolcs vármegyék ispánja (királyi helytartója).

Legkorábbi és legrészletesebb forrása létezésüknek Ilosvai Selymes Péter széphistóriája: Az híres nevezetes Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokosodásáról való história (Debrecen, 1574). A néphagyományban Toldi Miklós alakja Nógrád és Bihar vármegyében maradt fenn legtovább.

Egyes források szerint a ma Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben létezett egykor egy Toldi utca, a városszéli nagy körforgalomtól délre, de ennek a magyar világban Kalotaszeg utca volt a neve, 1966-ban lett str. Gutuilor, mindmáig.

(A Váradért közösségi csoport közleménye nyomán)