Legutóbbi hozzászólások

  1. Dr. Málnási Ferenc kolozsvári magyartanár itt olvasható írása nemcsak ismereterősítő, hanem ismeretgazdagító is. Miközben olvassuk ezeket az érzékeny gondolatokat, a…

  2. Hálás olvasóként köszönöm a Nyelvünk és Kultúránk 2026. évi 3. lapszámát. Boldogan népszerűsítem az ukrajnai, a csehországi és a szerbiai…

  3. Fantasztikus ez az épület és olyan csodás módon beszél róla Sugár Péter professzor úr, el kell menni és személyesen meg…

Magyarságunk határai

SZ. TÓTH GYULA (BUDAPEST)   Pomozi Péter: Magyar nyelvű otthon. Felvidék   „… a történelem tanulmányozása mindenképpen mozgásleírás, nem pedig a múlt kimerevített, lerögzített darabjainak vizsgálata.” (John Lukacs)   Gondolatok a nyelvi létezésről[1]...

bővebben

Címeresek

KOMORÓCZY GYÖRGY (SZÉKELYUDVARHELY)   Köznemes, főnemes, armalista, hétszilvafás, lófő, rabonbán   Az évezredes történelmi, társadalmi kiváltságos osztállyal kapcsolatos kifejezések alaposabb megismertetésében akad még pótolnivalója az anyanyelvi...

bővebben

Nagy család a hallgatók és tanárok kárpátaljai közössége

  LIZANEC PÉTER professzor válaszol BALÁZS GÉZA (BUDAPEST) és NAGY NATÁLIA (UNGVÁR) kérdéseire     Mikor és miért fordult érdeklődése a nyelvészet és a magyar nyelvészeti kérdések felé? Vannak magyar gyökerei?    -Szolyvai járásban, Izvor faluban...

bővebben

Egyszer ki kellene beszélnünk…

  (JEZSÓ ÁKOS: Megyek túlra)   CSERVENKA JUDIT (BUDAPEST)   Élj meg érdekes időket! – idézhették keserű humorral a régi kínai átkot mindazok, akik a 20. század eleji, öröknek hitt békeidőkben születtek, de ha a Teremtő hosszú élettel ajándékozta meg...

bővebben

Miért fáj nekem, nekünk Trianon?

  DUPKA GYÖRGY (KÁRPÁTALJA)   Ilyenkor a magyar királyi csendőr, majd az "amerikás" nagyapámra és sorstársaira gondolok, akik a Magyar Királyság területén a magyar állampolgárságba beleszülettek. Majd megkérdezésük nélkül, a Trianoni békediktátum után...

bővebben

Kiáltás

  ZÁGOREC-CSUKA JUDIT (LENDVA)   Petőfi emlékére   Óh, Istenem, ne add, hogy gyerekeink elfeledjék azt, amiben hittünk, amiről tudomásunk volt, amit gondoltunk, s ne fordításban olvassák majd történelmünket, s semmilyen trianoni elszakadás ne kényszerítsen soha...

bővebben

Trianon – az el nem múló trauma

MOLNÁR ZSOLT (BUDAPEST)   „Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá.”   Az egyik legismertebbé vált Trianon-vers írója, Juhász Gyula, már néhány hónappal a békekötés után megfogalmazta a tragikus eseményre való emlékezés receptjét: ne...

bővebben

Száz év – magyar nyelvi szétfejlődés

BALÁZS GÉZA (BUDAPEST)   Írásomat hangolhatom arra, hogy mit vesztettünk, és hangolhatom arra, hogy lám, mégis vagyunk, és nem is akárhogyan. Mindkettőben van igazság. Ezért nem hangolom. Tény, hogy a magyar nyelv a világ nyelveinek élvonalában van: államnyelv,...

bővebben

Emlékezés egy nyár-éjszakára – száz év után

  JAVASLAT TRIANONI MEGEMLÉKEZÉSRE   SÁRKÖZY PÉTER (Róma, Budapest)   Ady Endre az Emlékezés egy nyár-éjszakára című versében emlékezik a különös, Egy világot elsüllyesztő / Rettenetes éjszakára. Ez az éjszaka 1914. július 28. volt, amikor elkezdődött a...

bővebben

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu