H. TÓTH ISTVÁN (PRÁGA-BUDAPEST-KECSKEMÉT) Száz évvel, az első világégést lezáró, Trianonban lezajlott béketárgyalások máig felfoghatatlan folyományaként létrejött a színes, soknemzetiségű Magyar Királyságból egy – lényegében így nevezhető – egynemzetű...
Magyarságunk határai
SZ. TÓTH GYULA (BUDAPEST) Pomozi Péter: Magyar nyelvű otthon. Felvidék „… a történelem tanulmányozása mindenképpen mozgásleírás, nem pedig a múlt kimerevített, lerögzített darabjainak vizsgálata.” (John Lukacs) Gondolatok a nyelvi létezésről[1]...
Címeresek
KOMORÓCZY GYÖRGY (SZÉKELYUDVARHELY) Köznemes, főnemes, armalista, hétszilvafás, lófő, rabonbán Az évezredes történelmi, társadalmi kiváltságos osztállyal kapcsolatos kifejezések alaposabb megismertetésében akad még pótolnivalója az anyanyelvi...
Nagy család a hallgatók és tanárok kárpátaljai közössége
LIZANEC PÉTER professzor válaszol BALÁZS GÉZA (BUDAPEST) és NAGY NATÁLIA (UNGVÁR) kérdéseire Mikor és miért fordult érdeklődése a nyelvészet és a magyar nyelvészeti kérdések felé? Vannak magyar gyökerei? -Szolyvai járásban, Izvor faluban...
Egyszer ki kellene beszélnünk…
(JEZSÓ ÁKOS: Megyek túlra) CSERVENKA JUDIT (BUDAPEST) Élj meg érdekes időket! – idézhették keserű humorral a régi kínai átkot mindazok, akik a 20. század eleji, öröknek hitt békeidőkben születtek, de ha a Teremtő hosszú élettel ajándékozta meg...
Miért fáj nekem, nekünk Trianon?
DUPKA GYÖRGY (KÁRPÁTALJA) Ilyenkor a magyar királyi csendőr, majd az "amerikás" nagyapámra és sorstársaira gondolok, akik a Magyar Királyság területén a magyar állampolgárságba beleszülettek. Majd megkérdezésük nélkül, a Trianoni békediktátum után...
Kiáltás
ZÁGOREC-CSUKA JUDIT (LENDVA) Petőfi emlékére Óh, Istenem, ne add, hogy gyerekeink elfeledjék azt, amiben hittünk, amiről tudomásunk volt, amit gondoltunk, s ne fordításban olvassák majd történelmünket, s semmilyen trianoni elszakadás ne kényszerítsen soha...
Trianon – az el nem múló trauma
MOLNÁR ZSOLT (BUDAPEST) „Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá.” Az egyik legismertebbé vált Trianon-vers írója, Juhász Gyula, már néhány hónappal a békekötés után megfogalmazta a tragikus eseményre való emlékezés receptjét: ne...
Száz év – magyar nyelvi szétfejlődés
BALÁZS GÉZA (BUDAPEST) Írásomat hangolhatom arra, hogy mit vesztettünk, és hangolhatom arra, hogy lám, mégis vagyunk, és nem is akárhogyan. Mindkettőben van igazság. Ezért nem hangolom. Tény, hogy a magyar nyelv a világ nyelveinek élvonalában van: államnyelv,...
Emlékezés egy nyár-éjszakára – száz év után
JAVASLAT TRIANONI MEGEMLÉKEZÉSRE SÁRKÖZY PÉTER (Róma, Budapest) Ady Endre az Emlékezés egy nyár-éjszakára című versében emlékezik a különös, Egy világot elsüllyesztő / Rettenetes éjszakára. Ez az éjszaka 1914. július 28. volt, amikor elkezdődött a...

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu
Mélyen Tisztelt Professzor Úr, hálásan köszönom hozzászólását, s azt, hogy figyelemmel kíséri írásaimat... Nemrég küldtem Önnek egy e-mail üzenetet, a…
Dr. Málnási Ferenc kolozsvári magyartanár itt olvasható írása nemcsak ismereterősítő, hanem ismeretgazdagító is. Miközben olvassuk ezeket az érzékeny gondolatokat, a…
Hálás olvasóként köszönöm a Nyelvünk és Kultúránk 2026. évi 3. lapszámát. Boldogan népszerűsítem az ukrajnai, a csehországi és a szerbiai…
Fantasztikus ez az épület és olyan csodás módon beszél róla Sugár Péter professzor úr, el kell menni és személyesen meg…
Üdvözlöm! Érdeklődnék, hogy az Olvasófüzeteket hogyan lehet megvásárolni. Köszönöm.