Egyetemi város lett Berettyóújfalu! Harmadik alkalommal rendezték meg (és nem utoljára) a Bihari Nyári Egyetemet, új nevét a Partiumi Szabadegyetemet. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az Anyanyelvápolók Szövetséges, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem által szervezett eseményen 39 regisztrált résztvevő vett részt július 23–27. között. Az idei téma: A szülőföld szálai – kulturális, irodalmi […]

Harmadik alkalommal rendezett szabadegyetemet Berettyóújfaluban a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága a Partiumi Keresztény Egyetemmel közösen (Partiumi szabadegyetem, 2018. július 23—27.) A szakmai programot az Anyanyelvápolók Szövetsége és Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport is támogatta. A 2018. évi fő téma A szülőföld szálai: kulturális és nyelvi topográfia volt. A szabadegyetemen 40 regisztrált résztvevő vett részt: nagyváradi, […]

  Berettyóújfalu — Érmellék, 2018. július 23–28.   Partiumi Szabadegyetem (3. Bihari Nyári Egyetem)   a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Partiumi Keresztény Egyetem rendezésében   A nyári egyetem témája a topográfia földrajzi–történelmi–kulturális és nyelvi kapcsolataira utal, fontos helyen szerepel benne genius loci, a névkultúra.  

Nyelvészet – nyelvi kérdések – társadalom A nyelvésztáborban főként nyelvi-nyelvészeti kérdések kerülnek szóba öt napon át, de azért van más is…

jún. 20–24. Sátoraljaújhely – Széphalom  

jún. 18—22. Anyanyelvi tábor, Békés-Tarhos   jún. 18—22. Kárpát-medencei tehetséges diákok olvasótábora (MNYKNT), Aranyosapáti A táborban előadást tart Moritz László, Pusztay János.  

Temesi Ferenc szerint minden álom megtalálja az álmodóját. Az Urániát pedig megtalálta a széles érdeklődő közönség.

2017. november 10—11-én került sor a 18. Kossuth-szónokversenyre az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán.  Az eseményen 23 versenyző vett részt, közülük 12-en határon túlról (Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és Délvidékről) érkeztek. A versenyhez – hagyományosan – retorikai konferencia is kapcsolódott Az európai és a magyarországi retorika a reformáció idején (és azután) címmel.

  A Biblia nem azonnal, hanem fokozatosan szólalt meg magyarul. Már a legelső magyar nyelvemlékekben megfigyelhetők bibliai hatások, majd az előreformációnak is nevezett huszitizmus áramában megszületik az ún. Huszita biblia (három kódex összefoglaló neve), melyben ószövetségi szövegek találhatók.

Balázs Géza és Takács Róbert útikönyve A „kultúrák összeomlása” teóriája (Várkonyi Nándor, Jared Diamond) nyomán a szerző 2005-2015. között a Csendes-óceántól a Földet kétszer körbejárva a Csendes-óceánig vizsgálta meg az egykori, összeomlott, eltűnt, vagy éppen most vészjósló jeleket mutató civilizációk helyzetét. A bejárt 30 ország: Azerbajdzsán, Belize, Costa Rica, Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, El Salvador, […]